Tétényi Éva: Én mindig „esztergomi” maradok

  • Kozár Alexandra
  • 2014. október 18.

Lokál

2010-ben a Jobbiktól az MSZP-ig mindenki mögé állt, majd négy év ellenszél után idén a pártok magára hagyták. Egy hete alig három százalékkal vesztett fideszes ellenfelével szemben. Esztergom volt független polgármesterével beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Gratulált fideszes kihívójának, Romanek Etelkának?

Tétényi Éva: Természetesen, ez volt az első. Már hétfőn kiköltöztem az irodámból, leadtam a kulcsokat az aljegyzőnek, és gratuláltam a kihívómnak, hogy elnyerte a pozíciót. Esztergomban polgármesternek lenni most sem lesz könnyű – annak ellenére, hogy az utódom kétharmados fideszes képviselő-testülettel dolgozhat –, mert ismerem a Meggyes Tamás-féle hagyatékot, és azokat a problémákat, amelyek azóta is megvannak: a mélygarázsügyet, a Fürdő Szálló rendezését, az adósságrendezés egyes elemeit. Viszont az új polgármester nem örököl akkora adósságot, mint én, és másfél milliárd forint van a kasszában, amit fejlesztésre lehet fordítani. Én több mint egymilliárdos kifizetetlen számlaállománnyal és 25 milliárdnyi adóssággal vettem át a város irányítását. Az elmúlt években ezért küzdöttünk a polgárokkal együtt, hogy végre tiszta lappal futhassunk neki az ötéves ciklusnak.

Tétényi Éva

 

magyarnarancs.hu: Az eredmény miatt önt sok kritika érte, például hogy miért nem épített csapatot maga köré.

TÉ: Kell annál nagyobb csapat, mint hogy ötezer ember támogat? Annak pedig, hogy a segítőimből nem sikerült csapatot kiállítani, két oka van. Az egyik, hogy sokan nem vállalták már a jelöltséget sem mellettem, a másik pedig, hogy a régi támogatóim közül többen is erős kritikával illettek, és külön indultak a mandátumokért.

magyarnarancs.hu: Végül is mindössze 346 szavazaton múlott a győzelme.

TÉ: Három százalék volt a különbség. Ráadásul a Jobbik most óvást nyújtott be egy választási körzetben, mert kiderült, hogy láncszavazással szavaztak, sőt egy Fidesz–KDNP-jelölt maga is szállította csoportosan az embereket a szavazóhelyiségbe. Az ügyet most vizsgálják.

magyarnarancs.hu: Akkor akár fordulhat is a kocka, ha a kérdéses választókörzetet újraszavaztatják?

TÉ: Nem tudom, hogy az erős fideszes hatalom miatt eljut-e egyáltalán a megismételt választásig az óvás. Én mindenesetre elfogadtam a választás eredményét. Vallom, hogy csak Esztergom számít, és a tudatos városlakók véleményét nagyon szép eredménynek tartom. 2010-ben nyolcezren szavaztak rám úgy, hogy minden ellenzéki párt felsorakozott mögöttem, de nem ismertek – most pedig egy párt sem állt be mögém, mégis ötezren kiálltak mellettem, mert ismertek.

magyarnarancs.hu: Ha az a 346 ember önre szavaz, vállalta volna az új ciklust úgy, hogy tíz fideszes képviselő ül a képviselő-testületben?

TÉ: Mivel az új fideszes képviselők nem ugyanazok, mint akik az elmúlt négy évben megkeserítették a város életét és lehetetlenné tették a munkámat, fél évre mindenképp vállaltam volna a feladatot. Azonban ha a hat hónap alatt az derül ki, hogy nem megy a közös munka, akkor a város érdekében kértem volna új polgármester-választást.

magyarnarancs.hu: Hogyan köszönt el a munkatársaitól?

TÉ: A képviselő-testület tagjainak zarándokútlevelet vettem – mivel a kampány alatt az ellenjelölt „El Camino”-járásától volt hangos a helyi média –, hogy a magyar zarándokúton is gyalogolhassanak. Ennek ellenére volt, aki kezet sem fogott velem, és olyan is, aki később visszaadta. A köztisztviselők pedig tovább folytatják a köz szolgálatát, tőlük ezért külön nem búcsúztam el, ezzel sem kívántam megnehezíteni sem az ő, sem pedig az utánam jövő polgármester életét.

magyarnarancs.hu: Magát a kampányt hogyan értékeli?

TÉ: Mindent megtettek a lejáratásomért. Ez szinte már az első alakuló ülésen elkezdődött 2010-ben, amikor nem adtak alpolgármestert a narancsszínű oldalról, később sehonnan, majd minden forrást elvontak a közterületi feladatok elvégzésétől, és éveken keresztül nem történhetett semmi látványos fejlesztés. Közvetlen a választás előtt megrendeztük a polgármesterjelöltek nyílt vitáját, amin nem jelent meg a mostani polgármester, de a zárt körű tévévitára sem jött el. A nyilvánosra azért nem, mert zárt körűt kért, de végül azt is lemondta. De hát ezzel csak hozta a „csakafidesz”-es szokásrendet. Ami viszont számomra is meghökkentő volt és elfogadhatatlan, hogy az utolsó három napban a budapesti Fidelitas olyan szórólapot nyomtatott ki, hogy már a helyi Fidesz-aktivisták sem akarták kihordani: 18-as karikával ellátva a fotómmal és azzal a szöveggel, hogy 32 millió forint fizetést vettem fel, 12 milliót kaptam Meggyes Tamástól, és 8 millióért építettem WC-t magamnak arany WC-kefével. Természetesen a tételes cáfolatra már nem volt lehetőségem. Ezt a szintet már én sem gondoltam volna. Miközben a helyi Fidesz hírlevelet szerkesztett jelöltjük kampánykörútjáról, melynek tartalma a bulvársajtó szintjét idézte. Érdekes, hogyan tudnak a választók egy olyan embert támogatni, akinek a programjáról csak annyit tudnak, hogy majd a kormány megold mindent, ha kormánypárti lesz a polgármester. Ezt maga Orbán Viktor a villámlátogatásával meg is erősítette az utolsó napon. Sokan azok közül, akik talán engem támogattak, el sem mentek szavazni, mert moziműsorként nézték a történéseket. De arra is jó volt a négy év, hogy az emberek rájöjjenek, nem lehet a tévéből nézni a saját életüket, tenni is kell érte.

magyarnarancs.hu: Mekkora szerepe volt annak, hogy a kormánypárt nőt indított nő ellenében?

TÉ: Taktikailag jelentős, mivel hasonló korú nőt választottak, aki tősgyökeres esztergomi, vallásos, van kormányzati múltja, tapasztalata, és látszólag ugyanazt képviseli, mint én, az összefogást és a békét Esztergomért. A mellette indított öt jelölt pedig tovább osztotta az ellenszavazatokat.

magyarnarancs.hu: A végjátékban kabinetfőnökét a nyílt utcán leköpte egy fideszes szimpatizáns, amikor kérdőre vonta, amiért szabálytalanságok sorát követte el parkolás közben.

TÉ: Igen, ezt föl is vette videóra. A helyi viszonyokat jól tükrözi, hogy milyen indulatok szabadultak el. A városban most csend honol, várakozó állásponton van mindenki. Ha végigmegyek az utcán, fiatalok, idősek fejezik ki együttérzésüket, még olyan is akad, aki elsírja magát. Sokan kiálltak mellettem az elmúlt években, segítették a munkámat, önkéntesként vettek részt a város életében. Ők csalódottak, és én is sajnálom, hogy így történt, mert számomra minden körülmények között Esztergom volt az első.

magyarnarancs.hu: Hány évet ad még a Fidesz-érának?

TÉ: 2016-ra nehezebb gazdasági problémákat jósolok, ami komoly összezuhanást okozhat. De ha azt vesszük, hogy mikorra sajátítanak el az emberek egy másik, nem elsősorban pártérdekek alapján működő, környezettudatos és civil szerveződésen alapuló közpolitikát, akkor azt mondom, hogy amikorra a mostani óvódások felnőnek.

magyarnarancs.hu: Nemrég nyitotta meg saját kiállítását portrékból, grafikákból Párkányban.

TÉ: Mindig is szerettem rajzolni. A portrérajzolás tizenkét évvel ezelőtt köszöntött be az életembe, amikor egy bokaficam miatt ágyhoz voltam láncolva. Az viszont beszédes, hogy a választások előtt az esztergomi galéria már nem vállalta a kiállításom megrendezését, és még csak nem is egy az egyben közölte velem, hanem azt mondta, most Jankovics Marcell kiállításának kell helyet adni. Szóval már a művészetbe is beszivárog a politika, és ez már a vég. A párkányiak viszont szívesen láttak, ezért azt kell, hogy mondjam, örülök, hogy Szlovákia Európában van.

magyarnarancs.hu: Mit fog most csinálni?

TÉ: Ez a kérdésfeltevés korai. Kaptam szakmai, európai uniós projektekkel kapcsolatos megkeresést, de egyelőre le kell tisztulniuk a dolgoknak, illetve annak, hogy akarok-e valamit kezdeni ezzel a sok felhalmozott közéleti tapasztalattal, még akkor is, ha ezek között rengeteg a negatív. Egyik pártnak se kívánok a tagja lenni, még akkor se, ha a párthoz tartozás egyértelmű előnyökkel jár. Azt nem tartom kizártnak, hogy olyan új, civil formáció létrehozásában veszek majd részt, ami még nem létezik. Sajnos az életemben már annyi tragédia történt, hogy megtanultam nem ragaszkodni semmihez, sem dolgokhoz, sem személyekhez, mert ha valami elmúlik, jön helyette valami más. Persze ehhez el kell engedni a régit, csak így kezdődhet el valami új, de én mindig „esztergomi” maradok.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.