Több jel is arra utal, hogy lakásmaffia próbálja idősek lakásait megszerezni Óbudán

Hogy tényleg működik-e idősekre utazó szervezett lakásmaffia Óbudán, az hatóságilag egyelőre nem megerősített. A rendőrség nyomoz, az önkormányzat konkrét bejelentésekre vár, mert hallomások alapján nem tud mit tenni. Gyanúra okot adó esetek viszont valóban vannak. 

Szörnyű bűz terjengett április végén az óbudai, Vörösvári út 11. szám alatti panelházban: a lakók csak egy idő után jöttek rá, hogy a szag egyedül élő szomszédjuk lakásából árad, akit hetek óta nem láttak. Mivel az idős férfi a csengetésre sem reagált, a helyi ügyeket intéző Ötös számú Lakásszövetkezet elnöke, Tilly László rendőrt hívott. A kiérkező járőrök tűzoltók segítségével törték fel a lakás gondosan bezárt ajtaját – majd odabent rátaláltak a 67 éves férfi testére; három hete lehetett halott.

Az eset kapcsán a bulvárlapok a lakásmaffia újraéledéséről, erőszakos és manipulatív módszereiről írtak. A médiafigyelemhez kellett persze az is, hogy Tilly a történtek után szórólapokat helyezett ki a lakásszövetkezethez tartozó panelek lépcsőházában ezzel a szöveggel: „Figyelem! A környéken jól ismert személyek eltartási szerződés keretében pénzt ajánlanak idős lakóinknak, majd az idős lakók 1-2 héten belül gyanús körülmények között elhaláloznak! Kérjük, vigyázzanak, hogy kivel kötnek ilyen szerződést!”

Az egykor rendőrségi nyomozóként dolgozó Tilly László puritánul berendezett irodájában fogadott minket. Azt már beszélgetésünk elején leszögezte, hogy vonalas jobboldali nézetei távol állnak lapunktól, de a bűnözőkkel szemben folytatott harcban szerinte félre kell tenni az ideológiai ellentéteket. „Nem ez az első eset, a környéken négy-öt idős emberről tudok, aki hasonló jellegű szerződést kötött idegenekkel, aztán gyanús gyorsasággal elhunyt. Bizonyítani persze nem tudom, hogy idegenkezűség történt, nincs nyomozati jogköröm, de minimum furcsák az esetek közötti párhuzamok.”

Barátkoznak

„Már jól ismerem a módszereiket: szórólapokat dobálnak idős lakók postaládájába, azokon eltartási szerződést, korrekt összeget ajánlanak nekik. Az óbudai piacon és a Flórián téri áruházban is vannak tippadóik: tőlük tudják, ki az, aki idős, egyedül él, esetleg keményebben iszik, és sérülékenysége miatt ideális célpont lehet”– mutatott rá a lakásszövetkezeti elnök. Néha közvetlenül hajtanak rá a célszemélyre: az áldozat bizalmába férkőznek, majd jön a puhítás időszaka, amikor előkészítik a terepet a szerződéskötés számára. A végső haszonélvező azonban ilyenkor sem a terepmunkát végző néhány ember, hanem – állította – a mögöttük álló maffiacsoport.

Az említett öt haláleset közül Tilly László csak az otthonában talált idős férfiéról beszélt részletesebben lapunknak. Mint mondta, itt maga is szemtanú volt, látta a holttestet. Sok furcsaságot észlelt, számára a leggyanúsabb a bankszámlakivonat volt, amelyet véletlenül szúrt ki a lépcsőház kukájában. Ez az elhunyt nevére szólt, és igazolta, hogy a férfi a halála előtt 9 millió forintot vett fel egy bankban. A lakásszövetkezet vezetője a papírt nem tudta kérésünkre megmutatni; mint mondta, már korábban átadta az ügy­ben eljáró hatóságoknak.

 

Tilly László

Fotó: Németh Dániel

A nem hiteles tulajdoni lap viszont erősítheti állítását: eszerint a 67 éves férfi 2021. március 18-án eladta az ingatlant egy szintén Óbudán lakó nőnek azzal a kikötéssel, hogy az eladó holtig tartó haszonélvezeti jogot élvezhet. A férfi hetekkel később halott volt, állítólagos 9 millió forintjának azóta sincs nyoma.

Tilly László a lépcsőházban kihelyezett hirdetmények miatt felszólító levelet kapott egy ügyvédnőtől, aki azt követelte, hogy távolítsa el a kiragasztott lapokat, mivel a cetlik kimondatlanul is bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják a megbízóját, azt a középkorú asszonyt, aki közben már birtokba is vette az elhunyt ingatlanát.

A lakásszövetkezeti elnök a botrány kirobbanása után elmondása szerint 7–8 levelet kapott, amelyben ingatlanos csalók áldozatai vagy azok családtagjai jelentkeztek. Közülük azonban csak egy személy vállalta „névvel-címmel” a történetét. „A többiek félnek. Ez az óbudai banda mindenre képes, hogy sakkban tartsa az érintetteket. Aktív rendőr koromban is volt dolgom velük bőven, bár akkor még csak Csillaghegy környékén terjeszkedtek.”

Az egykori rendőr a haláleset miatt és más gyanús ügyekben is a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult, és elmondása szerint dokumentumokat adott át a nyomozóknak. Meg is hallgatták egy előkészítő eljárás keretében – ilyet a rendőrség akkor indít, ha nem egyértelmű a bűncselekmény gyanúja. „Ehhez képest a rendőrség honlapján megjelent egy közlemény, amely szerint konkrét információk helyett csak feltevéseket közöltem velük, és az idős lakó halálának körülményeiben sem találnak semmi gyanúsat. Volt kollégaként én azért bíztam bennük. Ehhez képest nyilvánosan hazudtoltak meg engem” – háborgott a lakásszövetkezet vezetője.

Az állítólagos lakásmaffiával nem a III. Kerületi Rendőrkapitányság, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) foglalkozik, ezért ott érdeklődtünk az ügyről. A BRFK a már említett sajtóközlemény linkjét küldte el nekünk. Ugyanakkor nem állítható, hogy a rendőrség ne dolgozna az ügyön: eddig 200 embert hallgattak meg a Vörösvári úti lakótelepen, az idős férfi halálában indított nyomozás pedig máig nem zárult le – nem megerősített információink szerint biokémiai vizsgálatokat is végeznek, hogy kiderítsék, okozhatta-e mérgezés vagy gyógyszer-túladagolás a férfi halálát.

Tudott valakit

A Vörösvári úti lakótelepen nekünk egyetlen lakó sem számolt be több gyanús halálesetről. Viszont további furcsa óbudai történetekről szereztünk tudomást, az egyikre Varga-Damm Andrea ügyvéd, korábbi jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő hívta fel lapunk figyelmét. A kertvárosi övezetben, ahol ő is lakik, 2017-ben egy idős, alkoholista asszonyt, Juditot (az érintettek neveit a család kérésére megváltoztattuk) meggyőzték arról, hogy a résztulajdonában lévő több mint 200 négyzetméteres ikerházra kössön életjáradék-szerződést.

Judit a történtek idején csaknem ötven éve ivott; ezt a környéken tudták róla, többször is az utcán esett össze. Életmódja miatt fokozatosan elmérgesedett a viszonya a húgával, aki az ikerház másik épületében élt. Judit helyzete és pszichés állapota azt követően indult gyors romlásnak, hogy 2017 szeptemberében meghalt a nagybeteg férje. „Ezután már az utcán kéregetett a szomszédoktól, tőlem többször segítséget kért” – mesélte Varga-Damm Andrea. A képviselő ekkor figyelmeztette Judit rokonait, hogy a szenvedélybeteg asszonyra felfigyelhetnek az ingatlanspekulánsok is.

Néhány hét múlva egy Péter nevű férfi férkőzött az asszony bizalmába: Juditnak dohányt, a macskáinak eledelt vett, gyakran beszélgetett vele. A férfi az idős nőnek életjáradéki szerződést ajánlott, amelynek értelmében Judit élete végéig havi 40 ezer forintot kapna a jelenleg legalább 110 millió forintot érő ingatlan egyharmadnyi tulajdonrészéért. Megállapodásuk információink szerint nem jött össze, mert Judit a havi járandóságon felül félmillió forintot is szeretett volna, amit Péter nem akart kifizetni – viszont a férfi rögtön ajánlott maga helyett egy ismerőst, Mártát. Szeptember 29-én Márta egy ügyvédi irodában meg is kötötte az életjáradék-szerződést Judittal, aki még aznap bankszámlát nyitott az OTP-ben, ahova átutalták neki a kért 500 ezer forintot.

Az egyezségről Judit családja csak később szerzett tudomást: sokkolta őket a hír, hiszen az ingatlan kétharmad részben az ő tulajdonukban áll. Mindent megtettek, hogy semmissé tegyék a szerződést. Kérésükre Judit visszautalta a Mártától kapott pénzt, zárolta számláját, a család ügyvédje pedig polgári perben támadta a megállapodást. Sikertelenül: évek múltán a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, majd a Fővárosi Törvényszék első fokon, később jogerősen is mindent szabályosnak talált. A bíróságok az ügyben kirendelt igazságügyi pszichiáter véleményére hivatkoztak, mely szerint a masszív alkoholista asszony a szerződéskötés közben nem állt delírium vagy elvonási tünetek hatása alatt, azaz tudta, mit ír alá. Pedig a szakértő elemzésében ez is szerepelt: „…felperes évtizedes múltra visszatekintő alkoholfüggőségben (…) személyiségtorzulásban és kognitív károsodásban szenved. Személyiségtorzulása következtében sodródó, csábítható, döntései (…) megfontolást nélkülöznek. (…) ezen állapota a szerződéskötés aláírásakor is véleményezhetően megvolt, mely a realitáskontrolljának és kritikai készségének sérülése miatt ügyei viteléhez szükséges belátási képességét nagymértékben csökkentette.”

Judit tavaly októberben elhunyt: családja az­óta is az új tulajdonossal, Mártával hadakozik. A nő pert indított, több mint 30 millió forintért mondana le a csupán százezrekért szerzett tulajdonrészéről.

 

Az ideális áldozat 

Fotó: Németh Dániel

„Egy jól behatárolható kör már évek óta hasonló módszerekkel szerez ingatlanokat a kerületben idős emberektől” – állítja Varga-Damm Andrea. Szerinte korábban főleg a kertvárosban voltak aktívak, de ott már szinte mindenki ismeri őket, ezért kellett új „vadászterületet” keresniük a Vörösvári úti panelek környékén. A képviselő szerint Óbuda új vezetése nem foglalkozik érdemben a problémával, ezért, ha kell, ő maga fog kampányt szervezni, hogy felhívja a lakók figyelmét a veszélyes ajánlatokra.

„Hozzám idáig egyetlen hivatalos bejelentés vagy lakossági panasz sem érkezett” – mondta Kiss László, Óbuda polgármestere, amikor a kerületben működő állítólagos lakásmaffiáról kérdeztük. A polgármester persze hallott a Tilly László kirobbantotta botrányról, rögtön meg is kérdezte erről a III. kerületi rendőrkapitányt. A polgármester azt a tájékoztatást kapta, hogy a hatóság még vizsgálódik, neki nincs dolga egyelőre. Kérdésünkre, hogy az óbudai önkormányzat vagy személyesen ő reagál-e az ügyre, készül-e közleményt kiadni, Kiss László azt válaszolta: nem tudja megítélni a helyzet komolyságát. „Ha legalább egy jelzést kaptam volna egy károsulttól vagy megkörnyékezett idős lakótól, más lenne helyzet. Akkor azonnal rendőrségi bejelentést tennék az ügyben, felhívnám a figyelmet a veszélyre. Így viszont elég ingoványos talajra tévednék, ha a rendőrségi eljárás befejezése előtt minősíteném a főleg csak a sajtóból ismert történetet.” Kiss László mindenkit arra bátorít, hogy forduljon a hatóságokhoz vagy az önkormányzathoz, ha a bűncselekményre utaló jeleket tapasztal.

Ha egyes visszaélésekről nem is tudnak, a kerület általános jellegű prevencióval próbálja megóvni a helyi nyugdíjasokat: a kerületi idősklubokban rendszeresen tartanak bűnmegelőzési előadásokat, 2015 óta áldozatsegítő programot is működtetnek közösen a kerületi kapitánysággal. De a segítségnyújtáshoz az is kell, hogy igényeljék azt, mondta Kiss László.

Csinos, fiatal anyuka

Egy 2015-ös esetről, amely egy óbudai emeletes házban élő kanadai-magyar kettős állampolgárral történt, lapunk egy az ügyet jól ismerő forrástól értesült. Az akkor 72 éves férfi hosszú évtizedek után települt vissza Budapestre. Egy nap a piacról látásból ismert asszonyok kérdezték meg, hogy szeretne-e megismerkedni egy 21 éves, kétgyerekes nővel. Határozatlanságát látva egyből rá is nyomultak: a három nő felkísérte otthonába a nyugdíjast, és addig biztatták-erősködtek, míg végül beadta a derekát. A fiatal, csinos anya gyakran járt beszélgetni az öregúrhoz; a beszélgetős „mézeshetekből” hamarosan házasság lett, majd beindult az ingatlanmaffiára jellemző mechanizmus. Az idős kanadai-magyart körülvették felesége családtagjai és barátai, s az egyre szorosabbá váló gyűrűből nem volt menekvés. A házasságkötés után három hónappal a férj adásvételi szerződést kötött óbudai lakásáról a feleségével, ugyanis elhitették vele, hogy a haszonélvezeti jog értékesebb a tulajdonjognál. Meggyőzésében nagy szerepet játszott két tagbaszakadt „családi barát”, akik az idős férfit szoros emberfogásban kísérték el egy a Portik-perekből és más alvilági sztorikból ismert ügyvéd irodájába.

A férj a megállapodás szerint 5 millió forintot és az ingatlanra szóló holtig tartó haszon­élvezeti jogot kapott a lakás után, de valójában egyikből sem részesült. Nemcsak lakását veszítette el az új „családdal” töltött idő alatt: miután a feleség megszerezte bankkártyája PIN-kódját, kanadai számlájáról naponta 500 dollárt – átszámítva 100 ezer forintot – emeltek le, és eltűntek ékszerei is. Utóbbiakat ugyan visszavásárolhatta felesége rokonságától, ám a fentiek után nem lepő, hogy az ékszereknek aztán újból lába kelt.

A mintegy három évig tartó káosznak egy agyvérzés vetett véget: 2018 januárjában az idős férfira rá kellett törni a lakás ajtaját, és csak az Amerikai úti kórházban végrehajtott agyműtét mentette meg az életét.

Új családjától végül csak úgy szabadulhatott, hogy egy idősotthonba került – mesélte névtelenséget kérő forrásunk. A már ápolásra szoruló férj beadta válókeresetét, a válás azonban csak 2019 augusztusában történhetett meg, mivel a per öt állomására sem a feleség, sem annak ügyvédje nem ment el. A válás kapcsán érdekes egybeesésre lettünk figyelmesek: a birtokunkba került dokumentumok szerint a fiatal feleséget ugyanaz az ügyvédnő képviselte, aki – másik ügyfele nevében eljárva – sértődött hangvételű levelet küldött Tilly Lászlónak a lépcsőházakban kiragasztott figyelmeztető üzenetek miatt. A házasság mérlege: mínusz 80 ezer kanadai dollár, többmilliós számlatartozás és egy pro forma törvényes keretek között elvesztett óbudai panellakás.

Az öreg férfit az idősotthonban is megtalálták. Mint forrásunk elmondta, a válóper beadása előtti napokban egy rendőrtiszt kereste fel a kanadai magyart, és a zavart férfival aláíratott egy nyilatkozatot, mely szerint javait és bankkártyája PIN-kódját önként adta át volt feleségének. Így később hiába tett büntető feljelentést, a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény – hiszen az adásvételi szerződés törvényes volt, vagyonát pedig maga bízta a fiatal nőre.

A fenti történetekben a különbözőségek ellenére is vannak árfedések: mindegyiknek a III. kerület a helyszíne, a megismert dokumentumokban, feljelentésekben két családnév tűnik fel az így vagy úgy megszerzett ingatlanok új tulajdonosaként. Mindez lehet véletlen egybeesés is, de azt már nehéz a véletlen számlájára írni, hogy két óbudai ingatlanbizniszben is ugyanaz a XIII. kerületi ügyvédnő képviselte a lakásvásárlókat.

A Magyar Narancsnak névtelenül vagy álnéven nyilatkozó források egyaránt hangsúlyozták, nem akarnak bajt maguknak vagy szeretteiknek – de fontos lenne, hogy mindez nyilvánosságot kapjon, és legalább mások elkerüljék az átverést.

Az általunk megismert szerződések formailag szabályosak, nehéz lenne rajtuk fogást találni. A visszaélések miatt indított polgári vagy büntetőperekben ezek az iratok nagy súllyal esnek latba, és nem az áldozatok mellett. Az ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett dokumentum persze nem örökíti meg a csapdába terelt öregek félelmét, a rájuk nehezedő pszichikai nyomást. Nem véletlen, hogy a lakásmaffiaügyben kiadott közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság külön hangsúlyozta: „Egy előnytelen szerződés megkötése (…) önmagában nem feltétlenül büntetőjogi kategória. A BRFK azt tanácsolja, hogy egy ilyen döntést csak jól átgondolva, hozzátartozókkal, barátokkal megbeszélve, lehetőleg saját ügyvéddel konzultálva, ingatlanszakértő véleményét kikérve hozzanak!”

Az ügyvédeket és közjegyzőket törvény kötelezi arra, hogy megtagadják a közreműködést a tisztességtelen szándékú jogügyletekben, és fel kell hívniuk ügyfeleik figyelmét arra az aggályosnak számító körülményre is, ha a szerződés feltűnő értékaránytalanságot tartalmaz – például ha az életjáradékot fizető személy filléres járadékot adna egy több tízmilliós ingatlanért cserébe.

Szerződési kisokos

Eltartási szerződés: az önmaga ellátására valamilyen okból képtelen idős, beteg személy a gondoskodásért cserébe kínál fel valamilyen vagyonelemet, jellemzően ingatlant. Az eltartó vállalja a gondozásra szoruló ember ellátását, ápolását, számlákat fizet be – ha szükséges, a gondozott temetését is ő intézi. Cserébe a szerződésben szereplő ingóság vagy ingatlan tulajdonosává válik. Az eltartott garanciaként tartási jog bejegyzését is kérheti, ami teherként jelenik meg az ingatlan tulajdoni lapján.

Hasonló megoldás az életjáradéki szerződés, amely alapján havi pénzbeli vagy természetbeni juttatás jár a támogatásra szoruló félnek a haláláig, ő pedig ingatlanát adja ezért cserébe. A jog ezeket szerencseszerződésnek is nevezi, hiszen a halál időpontját egyik fél sem tudja pontosan előre, így az sem biztos, hogy gondozás vagy havi járadék és a fedezetként ajánlott ingóság vagy ingatlan értéke végül arányban lesz egymással. Az ilyen szerencseszerződéseket akkor lehet megtámadni, ha az ingatlanért nyújtott szolgáltatás értéke feltűnően alacsony – ám ezt csak a szerződő fél teheti meg, az örökösei nem. Érvényteleníthető a szerződés akkor is, ha az eltartóról, járadékot fizetőről kiderül, hogy előre tudja, a másik fél gyógyíthatatlan beteg, és rövid időn belül meg fog halni. Az örökösök és az eltartott személy jogait védi az is, ha az eltartott két éven belül meghal; ekkor az örököse jogosult lesz a szerződésben szereplő ingatlanvagyon egy bizonyos részére.

Gyakori ugyanakkor, hogy a szerződő felek egyszerűen adásvételi szerződést kötnek: ilyenkor a lakás tulajdonosa egy megállapodás szerinti összeget kap, és holtig tartó haszonélvezeti joga marad az eladott ingatlanra. Ilyen szerződést kötött a cikkünkben bemutatott kanadai-magyar kettős állampolgár, és vélhetően a Vörösvári úti panelben holtan talált lakó is.

Ha nem tud róla, nem bűnös

A nyomás vagy fenyegetés észlelése a gyakorlatban nem feltétlenül egyszerű feladat – írta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Gyanús jel lehet az idegen személyek jelenléte a szerződéskötésnél, vagy ha az egyik szerződő fél folyamatosan tanácsokat, útmutatást kér a másiktól. A közjegyző kérdéseire adott válaszok, vagy az éppen neki feltett kérdések szintén árulkodóak lehetnek.

A MOKK arra is emlékeztetett, hogy a közjegyzői okiratok rendkívül szigorú protokoll szerint készülnek, az eljáró közjegyző központi nyilvántartásból ellenőrzi a megadott személyes adatok valódiságát, és mindkét féllel egyeztet. „Emiatt tapasztalataink szerint a szervezett bűnözésben részt vevők egyáltalán nem preferálják a közjegyzői okiratokat, mivel jóval nagyobb annak a valószínűsége, hogy az ilyen szigorú eljárásrendben lebukjanak, vagy hogy a másik fél figyelmét ráirányítsa a közjegyző azokra a pontokra, ahol rosszul járhat” – írta a MOKK.

Megkérdeztük a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK) is: „A kamara mindig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy egy ilyen tevékenységet folytató kolléga mind a hatályos jogszabályoknak, mind az etikai elvárásoknak megfelelő magatartást folytasson” – válaszolta Bánáti János, a szervezet elnöke. Már magát azt a kérdést sem tudta elfogadni, amikor lakásmaffiával összejátszó, az eladókat megtévesztő ügy­védekről kérdeztük. Mint írta, az elmúlt években csak egy esetben állapította meg jogerős bírósági ítélet, hogy egy ügyvéd „eladókat megtévesztő tevékenységben, azaz szándékos bűncselekmény elkövetésében működött közre, összejátszva a megtévesztő személyekkel”.

A szándékosság lényeges momentum, hiszen az ügyvéd csak akkor felelős, ha tudatában is van annak, hogy az általa ellenjegyzett okirat valótlan adatokat tartalmaz, vagy ha valamelyik szerződő fél kényszer hatása alatt cselekedett. Bánáti azt is hangsúlyozta: az ügyvéd az ügyfél kinyilvánított akarata alapján köteles a szerződést elkészíteni, azonban „az akarat kialakításához vezető utat” nem köteles vizsgálni, és adott esetben nem is teheti meg. Ám akkor meg kell tagadnia az adásvételi szerződés elkészítését, ellenjegyzését, ha az egyik fél láthatóan képtelen önálló akaratnyilvánításra. A MÜK-től megtudtuk: tavaly országosan 11 ügyvédet zártak ki a kamarából fegyelmi büntetésként, 5 esetben pedig jogerős bírósági ítélet tiltott el ügyvédet szakmája gyakorlásától; hogy az érintettek mit követtek el, arra nem tértek ki.