Törnek, repednek a „felújított” metrókocsik ülései

Lokál

Nem csak a rozsdával szemben tanúsítanak csekély ellenállást a hármas metró új szerelvényei, az utasokat se viselik jól: repedések és törések keletkeztek a gyenge üléseken. A BKV elismerte, hogy baj van, cserélni kell mind.

Sok repedést találtak a Metrowagonmas (MWM) által felújított, a 3-as metró vonalára telepített orosz metrókocsikon a BKV szakemberei. Változatlan igénybevétel mellett ezekből törés lesz. Tudomása van erről már a cégvezetésnek is – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az ülések merevítésével van baj, kevés anyag szolgálja a feszességét. Körülbelül másfél méter hosszú üvegszálas padokról van szó, amelyekre a kárpitozott ülőkéket szerelték, ezek repednek végig. Információink szerint konstrukciós hiba az oka mindennek. A törések utáni utolsó fázisban az ülések és velük együtt a felújított szerelvények is használhatatlanokká válnak, a javításukhoz a forgalomból ismét ki kell vonni a szerelvényeket, és emiatt csökken a járműveknek a gyártó által vállalt rendelkezésre állási ideje, ez pedig kötbérfizetést von maga után. Feltételezhető, a rossz minőségű ülések kötbérösszege hozzá fog csapódni az eddig felhalmozott követelésekhez, amikre a BKV az első szerelvények sorozatos meghibásodásai miatt tart igényt. Emlékezhetünk, a BKV hetekre is visszahívta a forgalomból a kocsikat, amelyek változatos hibasort produkáltak.

A BKV-t megkérdeztük az ülések repedéseiről, a közlekedési vállalat elismerte a hibát. „Az ülésekkel kapcsolatban jelzett probléma ismert az üzemeltető részéről. Az M3 felújított szerelvények utasüléseit, háttámláit vandálbiztos kivitelűre cserélte a kocsikat felújító MWM. Az átalakított tartószerkezeten jelentkező hibát garanciális eljárás keretében javítja, szükség esetén azt cseréli.” A kötbér összegét 1 milliárd forintra becsülő sajtóhírt megerősítette a cég: „Az M3 metróvonal felújított szerelvényeivel kapcsolatban a milliárd forinthoz közelít a kötbér, amit az orosz fél elismer, de a tárgyalások még nem zárultak le.”

A felújított orosz metrószerelvények folytatásos meghibásodástörténetének előző epizódját a zoom.hu rögzítette. Az utolsó, 37. szerelvény május végi érkezése után publikált képeken jól látszik, hogy a rozsda eszi a szerelvények tetőlemezeit, amelyek közül több hullámokba gyűrődött, a szellőzők tömítései pedig itt-ott kilógtak a kocsiból. A BKV azon nyomban védelmébe vette az orosz technikát. Közölték: a több részből összeillesztett, gyakran tagolt, bordázott konstrukció miatt egyetlen vasúti jármű teteje sem teljesen egyenletes. „A feltételezett rozsdafoltok valójában szennyeződésmaradványok, ugyanis a metrójárművek üzeme során a szerelvények áramellátását szolgáló harmadik sín és a rajta futó áramszedők, illetve a vasúti kerekek kopásából fémpor keletkezik, amelyet a közlekedő szerelvények által keltett huzathatás örvénylésben tart. Ez a fémpor a járműmosások között lerakódik a járművek tetején, és abból egy záport követően a bordázott járműtetőn a fényképeken látható rozsdás fémporösszefolyások keletkeznek. Jelen esetben is ez történt.” Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke szerint viszont nem kérdés, hogy oxidálódnak a szerelvények, a képek láttán az egyik tetőlemezt a Balaton hullámzásához hasonlította. Emlékeztetett arra, már az első, az ajtóküszöböknél megjelenő korrózióra utaló elszíneződések megjelenésekor azt tanácsolták a BKV-nak, független minőségbiztosítási szervezettel vizsgáltassa át, hiszen a járművek megfelelő korrózióvédelme szerződési feltétel volt.

A sajtóban megjelent több hasonló tárgyú cikkre Tarlós István főpolgármester decemberben úgy reagált, hogy be kellene fejezni a hangulatkeltést, a rozsda nem rozsda, hanem olajfolt.

Egy héttel ezelőtt aztán az olajfolttá változott rozsdánál is erősebb X-akta nyílt azzal, hogy március végén Moszkvában egy mellékvágányon tartózkodó szerelvénynek ugyanaz volt a pályaszáma, mint annak, amit állítólag felújítva visszaküldtek Budapestre. A szerelvény megkettőződését tanúsító képre a Metróért Egyesület hívta fel a figyelmet, kétségbe vonva, hogy valóban felújított szerelvényeket vásárolt a BKV. A BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor sok szépet leírt a felújított kocsik tulajdonságairól, a paranormális jelenségre azonban nem adott magyarázatot.

A hármas metró felújításának furcsaságairól korábban itt írtunk összefoglaló jelleggel.

Nincs fény az alagút végén

A 69 milliárd forintba kerülő „felújított” orosz kocsikat a rendszeres meghibásodások miatt ideiglenesen kivonták a forgalomból, míg az alagút, illetve az állomások felújítására szóló pályáztatás a túlárazások miatt egy éve húzódik. A bejelentkezett cégek közül nem egy ellen vizsgálódnak korrupció gyanúja miatt – pedig lelkes támogatói a magyar focinak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.