Tűfestés - Az agyonszurkált Bosch

  • Czifrik Balázs
  • 2010. április 15.

Lokál

Híres festményekről másolatokat készíteni mindennapos dolog, de hogy valaki ezt hímzéssel tegye, elég szokatlan. Grósz Tamás amatőr textiles Hieronymus Bosch triptichonjának a pokoltól a mennyországig (vagy fordítva) tartó útját teljesen egyedi technikával, egy tűvel járta végig.

Híres festményekről másolatokat készíteni mindennapos dolog, de hogy valaki ezt hímzéssel tegye, elég szokatlan. Grósz Tamás amatőr textiles Hieronymus Bosch triptichonjának a pokoltól a mennyországig (vagy fordítva) tartó útját teljesen egyedi technikával, egy tűvel járta végig.

*

Döbbenten állunk a két 110°55 cm-es és a középső, 105°110 cm-es darabból álló másolat előtt. "Ötvenmillió forintért a maguké. Tizenhárom évig dolgoztam vele, napi nyolc órában. Előtte készültek előtanulmányok, mert ki kellett dolgoznom a technikát - meséli egy zen buddhista szerzetes nyugalmával Grósz Tamás, aki amúgy fogtechnikus. A szakma egyébként nagyapáig visszamenőleg családi tradíció, mint ahogy családi hobbi volt a képzőművészeti alkotások, régiségek gyűjtése is.

A triptichon története úgy kezdődött, hogy az 1970-es években a szolnoki lakást éppen 16-17. századi bútorok, illetve régi szőttesek díszítették. Grósz Tamás ebbe a miliőbe egy korabeli festményt is szeretett volna, ám mivel pénz nem volt rá, úgy gondolta, készít egyet. A konkrét munka egy fogadás miatt indult el. Egy szintén műgyűjtő, restaurátor barátja azt állította: Bosch művének másolatát nemhogy elkészíteni, de kirajzolni sem tudja. Az ekkor még legényként élő férfi megérezte a kihívást, és munkához látott. "Festeni nem akartam, mert az egyszerű másolat lett volna, a rajzot pedig túl primitívnek találtam. Végül a kínai tűfestést választottam, mert így valami egyedit sikerült belevinnem az alkotásba." A kínai tűfestés azt jelenti, hogy a cérnát felülről lefelé varrják a vásznon, és így jön létre a kép. Akkoriban Burány Jánosné általános iskolai matematikatanár ismerte ezt a technikát, Grósz Tamás így tőle vett stúdiumokat. Azonban a kínai tűfestés problémákat vetett föl: nem lehet vele a távlatokat érzékeltetni, míg Bosch művében a kor művészeti szabályainak megfelelően előtér, középtér és háttér van.

Grósz ezért nemcsak felülről lefelé, hanem jobbról és balról is fűzte a cérnát, így a fénytörés által valóban térhatású lett a kép. Ez a technika azonban már nem a kínai tűfestés, hanem saját találmány, amit egyszerűen tűfestésnek nevezett el. Ismeretei szerint ezt rajta kívül a világon sehol sem alkalmazzák. A tűfestést a művész azonban nem a nagy képen kísérletezte ki, hanem kisebb tanulmányokon, amelyek aztán a későbbiekben önálló életre keltek. Ezek közül többet eladott, mások kiállításon, pályázatokon szerepeltek. A legutóbbi siker tavaly decemberben született. Nagykörű önkormányzata pénzdíjas pályázatot hirdetett cseresznye tematikájú művészi alkotásokra. Erre küldte be tűfestéssel készült Cseresznyét szedő nő című képét Grósz Tamás, amellyel előkelő helyezést ért el.

A történet íve azonban nem volt ennyire lendületes. A napi nyolc óra munka tizenhárom éven át kezdetben senkit sem zavart. "Mindig is rosszul aludtam, úgyhogy könnyen keltem hajnal négykor, és dolgoztam, majd a munkahelyemen elvégeztem fogtechnikusi feladataimat, és délután folytattam otthon a tűfestést" - mondja Grósz, csakhogy ez a meditatív harmónia a házassággal kissé megborult. Az ifjú feleség nem vette jó néven az állandó hajnali motoszkálást, de végül kislányuk születésével ez a probléma is megoldódott. A sírós baba bölcsőjét a rendíthetetlen nyugalommal hímző apuka mindenki legnagyobb megelégedésére boldogan ringatta.

Grósz Tamás miután elvarrta a triptichon utolsó szálait, többet nem vett tűt a kezébe. Családjával leköltözött Nagykörűre, és ott botanikus kertet művel. Egy mesterséges tavat hozott létre, amelybe különleges békafajokat telepített. A tűfestés és a triptichon után érdeklődőkkel és a szakmabeliekkel ma már interneten tartja a kapcsolatot. Sokan meg akarták tanulni a technikát, de a lelkesedésnél csak egy gyulai hölgy jutott tovább, aki munkáit webkamerán keresztül mutatja meg mesterének, Grósz Tamás pedig elmondja, mit, merre és hogyan.

A Bosch-másolatot egyszer majdnem kiállították. Az Iparművészeti Múzeum amatőr textilesek munkáiból szervezett kiállítást. Grósz Tamást is megkeresték, hogy kellene a triptichon. Azonban a szállításért, sőt azért is, hogy egyáltalán kiállítsák a képet, az alkotónak kellett volna fizetnie. Grósz ezt zokon vette, a kép maradt. Pár évvel később, amikor már a tűfestéssel készült triptichon egyre ismertebbé vált, az Iparművészeti Múzeum igazgatója hívta az alkotót. Elnézést kért a korábban történtekért, és nagyon szerette volna kiállítani a képet. Addigra viszont már Grósznak nem volt sürgős a dolog, úgyhogy a triptichon egyelőre Szolnokon látható, az íróasztal fölött. "Jó helyen van az ott - mondja Grósz Tamás. - Ha valaki meg akarja venni, megveheti, ha meg nem, akkor csak mi örülünk neki."

Neked ajánljuk