Utólag fejleszti a 2-es metró fékezési rendszerét a BKV a Pillangó utcánál

Lokál

Ott, ahol a baleset történt 2016-ban.

875 millió forintért a fékezés hatékonyságát növelő vonatvezérlési rendszert vásárol a BKV a 2-es metró Örs vezér tere–Pillangó utca–Stadionok metróállomások közötti felszíni pályaszakaszra. Ez az a terület, ahol három évvel ezelőtt összeütközött két szerelvény, miután a végállomásról indult járat a Pillangó utcai állomáson veszteglő kocsikba ütközött.

A 2-es metró egyébként rendelkezik automata vonatvezérléssel, a 2000-es évek közepén történt felújítása során telepítették a Siemens automata rendszerét, ami a teljes vonalra ugyanazon értékekkel dolgozik, az alagúti viszonyokat figyelembe véve. A Stadionoktól az Örs vezér teréig tartó felszíni szakaszon azonban az időjárás változásai és viszontagságai is befolyásolják a közlekedés feltételeit. A beszerzés arra utal, hogy a felszíni szakaszon az alagúti vezérléstől eltérő, visszafogottabb vonatvezérlésre van szükség, amivel a BKV sem az ütközés idején, sem azóta nem rendelkezik.  A BKV a szoftver beszerzésével kiegészíti a Siemens futó rendszerét, hogy hatékonyabb, hamarabb és egyenletesebb fékezést produkálhassanak a szerelvények hirtelen megállás során.

A 2016 decemberi, tömegszerencsétlenségnek minősülő

 

metróbaleset során öten súlyosan, tizenhatan könnyeben sérültek, aligha kérdés, hogy akkor is hasznos lett volna, ha a fagyos, csúszós, fallevelekkel befújt nyílt pályaszakaszon a vészfékezés hatékonyabb megállást biztosít. A pályázati felhívás szerint a BKV célja, hogy "a vonatvezérlő rendszer jelenlegi 0,73 m/s2 garantált vészfékezési rátájának értékét 0,4 m/s2 értékre kell módosítani". Hogy ezen a nyitott pályaszakaszon indokolt a magasabb fokú biztonsági rendszer alkalmazása, nemcsak az új vonatvezérlési rendszer beszerzése jelzi, hanem az is, hogy a baleset óta a BKV sebességkorlátozást vezetett be az Örs vezér tere és a Stadionok között.

false

A 2-es metró vonatvezérlési rendszere a baleset utáni rendőrségi nyomozásban is kulcsszerepet kaphatott. Információink szerint főképpen ennek volt köszönhető, hogy

 

három év alatt háromszor dobta vissza az ügyészség

 

a rendőrségi aktákat, amelyek nem találták bizonyítottnak az emberi mulasztást. A vonatvezérlési rendszer ugyanis leveszi a vezetőről a felelősséget, aki csak az ajtók zárását, nyitását végzi, a rendszer maga irányítja a szerelvények haladását, gyorsulását, lassulását, fékezését. Az alkalmazását a BKV úgy oktatja munkatársainak, hogy bármilyen váratlan körülmény ellenére képes megállítani időben a szerelvényt; még akkor is levezényli az állomásra való biztonságos beérkezést, ha a kocsivezető rosszul lenne és képtelen ellátni feladatait. Ez az automata rendszer gyakorlatilag kizárja az emberi tényezőt, akkor sem engedi a sebesség túllépését, ha a vonatvezető kísérletet tenne rá. A baleset napján, mivel már napok óta csúszóssá vált a pálya, a menetirányító elrendelte az ellenőrzött kézi üzemmódot. Ezzel lehetőséget adott a vonatvezetőknek, hogy belátása szerint az automata rendszer által engedélyezett sebességhatárnál, ami ott óránként 70 kilométer, alacsonyabb tempóban vigyék a szerelvényt.

Ebben az üzemmódban ugyan a vonatvezető vezet, de a számítógép azonnal "bevészfékezi" a vonatot, ha a pálya bármely pontján gyorsabban próbál haladni a vezető annál, amit a számítógép biztonságosnak tart. A vonatvezető nem lépte túl a sebességhatárt, 57 kilométerre gyorsított fel, majd ezt követően a csúszós síneken a vészfékező rendszer sem tudta annyira lelassítani, hogy elkerüljék az ütközést .Az időjárási körülmények szélsőségesen rosszak voltak, elsősorban a falevelekből kipréselt olajtartalom miatt, jellemző, hogy többszöri helyszíni rekonstrukcióval sem tudták azt a fokú síkosságot előállítani, ami a baleset idején volt.

Az ügyészség két BKV-dolgozó, a vonat vezetője és a forgalmi menetirányító ellen emelt vádat az év elején. Előbbit abban találta felelősnek, hogy nem a forgalmi viszonynak megfelelően, 28 kilométeres sebességgel hajtott; ha így tesz, az ügyészség szerint akkor elkerülte volna az ütközést. Ezt azért találta meglepőnek a vasúti közlekedésben jártas egyik szakember a narancs.hu megkeresésére, mert a vasúti rendszerben, a közútitól eltérően, nem létezik a relatív gyorshajtás tényező: adott szakaszon a megengedett legnagyobb sebességgel, vagyis a rendszer által engedélyezett legnagyobb sebességgel lehet haladni. Ezt az értéket a szerelvény vezetője nem lépte túl, és nem volt érvényben sebességkorlátozás. Legalábbis a menetirányító nem rendelte el, és ez az, amivel ügyészség szerint a baleset másik okozójává lépett elő. A menetirányító az első szintű biztonsági intézkedést, az ellenőrzött kézi irányítást elrendelte, ráadásul, úgy tudjuk, a megvádolt menetirányító a baleset idején már nem volt szolgálatban: 6 órakor átadta a műszakot, a baleset 6.40-kor következett be.

A BKV-t megkérdeztük, tudomása szerint az automatikus vonatvezérlési rendszer mennyiben képezte a nyomozás tárgyát.

 

Kitérő választ kaptunk

 

"Nincs információnk arról, hogy a rendőrség pontosan milyen metódus alapján folytatta le vizsgálatát." Arra a kérdésre szintén hárító választ kaptunk, hogy anno a BKV miért nem rendelte meg a 2-es metró nyílt, felszíni pályaszakaszra vonatkozó vezérlési rendszert is. Megjegyezzük, a 4-es metrónál ilyen működik a kelenföldi végállomás felszíni kocsiszínig tartó kihúzóvágányain. "Az M2-es vonalon egységes vonatirányító rendszer és szoftver működik, amelyet a BKV Zrt. teljes egészében rendelt meg a vonal legutóbbi korszerűsítése idején." Ugyanezt a mondatot ismételte a BKV azon kérdésünkre is, hogy a felújított 2-es metró vonalát engedélyező Nemzeti Közlekedési Hatóság kérte-e a felszíni pályaszakaszra vonatkozó irányítási rendszert a BKV-tól. A válaszból és az engedélyezésből arra következtetünk, a hatóság nem írta elő ezt feltételként.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület viszont véleményt nyilvánított a megvádolást követően a BKV dolgozóinak védelmében. "A rendszernek ki kellene védenie minden emberi hibát még csúszós pálya esetén is. Nem tette meg, pedig a biztosítóberendezésnek ez alapkövetelménye. Csak a rendszer szándékos kiiktatása esetén lehetne baleset, itt viszont nem ez történt. Elhitték a dolgozók, hogy ellenőrzött kézi vezetésnél is teszi a dolgát a rendszer. Ezt tanulták, erre lettek kiképezve. A rendszer cserben hagyta őket, és most mégis megvádolják őket...(...) Gyalázat" – írta Facebook posztjában a szakmai civil szervezet.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.