Ezredéves Országos Kiállítás

Vereckéről Budapestre

Lokál

125 éve nyílt meg Budapest valaha volt legnagyobb rendezvénye. A millenniumi ünnepségsorozat fő attrakciójának számító Ezredéves Országos Kiállításra átalakították a Városligetet, 240 pavilont állítottak fel 520 ezer négyzetméteren. Még a földalatti vasút is kiállítási kelléknek épült.

„Egy ezredéves szereplés beszámolóját üli ma nemzetünk. A mártíromság elmúlott, s a nehéz küzdés jutalma az a duzzadó ifjonti nemzeterő, amelyen az idő nem fogott. A hitetlenek, akik kételkednek a csodatételben, ámulva nézhetik a világtörténelem legcsodálatosabb csodáját: ezt az ezeréves lét után burjánzó nemzettavaszt.” E szavakkal köszöntötte a Pesti Napló vezércikke 1896. május 2-án a millenniumi ünnepségsorozat rajtját, amely egyúttal a Városligetben felhúzott Ezredéves Országos Kiállítás megnyitója is volt. A kiállítás rendezői nem kevesebbet vállaltak, mint azt, hogy „a magyar kultúra gyümölcseit mutassák be a művelt világnak”, ami „bizonyítja egyúttal azt is, hogy a nyugati művelődés átvétele nem megy a nemzeti individualitás rovására”.

Az ünnepi alkalomra a fővárost fellobogózták, és már reggel kilenckor több mint 300 ezer kíváncsiskodó sorakozott fel az Andrássy út két oldalán, hogy láthassák a Városligetbe igyekvő notabilitások hintóit, köztük Ferenc Józsefét. A császár 11 órakor nyitotta meg a kiállítást, mire a Gellért-hegyről leadott 24 ágyúlövés válaszolt, majd megkondultak a harangok.

Jó példával

A kiegyezést követő 15 évben Magyarország ipari-gazdasági fejlődése soha nem látott ütemben gyorsult, amit leginkább a vasút fejlesztése, valamint a Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítését követő iparosítási és beruházási kedv bizonyított. Az eredmények láttán egyre többen javasolták az 1840-es években rendezett ún. országos általános kiállítások „felújítását”, elősegítve ezzel a vállalkozások megismertetését és az üzletkötést. A kezdeményezés nyomán 1883-ban törvény született „az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállításról”, amelyet végül a Városligetben rendeztek több mint 600 kiállító részvételével. A májustól októberig nyitva tartó attrakció hatalmas sikert aratott, több mint 2 millióan voltak kíváncsiak rá, ezért hamarosan terítékre került egy újabb és még nagyobb kiállítás ötlete, és erről 1892-ben törvény is született. Az 1889-es párizsi expó sikerét látva felmerült a világkiállítás ötlete is, végül olyan döntést hoztak, hogy a kiállítást a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából rendezzék, és kizárólag hazai „termékeket” mutassanak be, legyen az gőzmozdony, csillagászati távcső, Munkácsy-festmény, csapolt sör vagy a magyar történelem.

 
A régi „Vajdahunyad vára"
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György

A „millennium” ötlete onnan jött, hogy az 1880-as évek végén, a Magyar Tudományos Akadémia történészekből álló bizottsága szerint „a magyarok 888-ban hazánk területén még nem telepedtek meg, de 900-ban a honfoglalás már be volt fejezve”, a pontos évszámot viszont nem tudták megmondani. Ez azért fontos, mert a törvény szerint 1895 lett volna a kiállítás megnyitásának éve, de mivel „szabadon választhatóvá” vált az 1000. évforduló dátuma, a rendezők a kormánnyal egyetértésben – az alaposabb felkészülésre hivatkozva – az eseményt 1896-ra halasztották. Így lett 896 a honfoglalás éve, később ezt törvénybe foglalták, és így tanították az iskolában is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.