Ezredéves Országos Kiállítás

Vereckéről Budapestre

Lokál

125 éve nyílt meg Budapest valaha volt legnagyobb rendezvénye. A millenniumi ünnepségsorozat fő attrakciójának számító Ezredéves Országos Kiállításra átalakították a Városligetet, 240 pavilont állítottak fel 520 ezer négyzetméteren. Még a földalatti vasút is kiállítási kelléknek épült.

„Egy ezredéves szereplés beszámolóját üli ma nemzetünk. A mártíromság elmúlott, s a nehéz küzdés jutalma az a duzzadó ifjonti nemzeterő, amelyen az idő nem fogott. A hitetlenek, akik kételkednek a csodatételben, ámulva nézhetik a világtörténelem legcsodálatosabb csodáját: ezt az ezeréves lét után burjánzó nemzettavaszt.” E szavakkal köszöntötte a Pesti Napló vezércikke 1896. május 2-án a millenniumi ünnepségsorozat rajtját, amely egyúttal a Városligetben felhúzott Ezredéves Országos Kiállítás megnyitója is volt. A kiállítás rendezői nem kevesebbet vállaltak, mint azt, hogy „a magyar kultúra gyümölcseit mutassák be a művelt világnak”, ami „bizonyítja egyúttal azt is, hogy a nyugati művelődés átvétele nem megy a nemzeti individualitás rovására”.

Az ünnepi alkalomra a fővárost fellobogózták, és már reggel kilenckor több mint 300 ezer kíváncsiskodó sorakozott fel az Andrássy út két oldalán, hogy láthassák a Városligetbe igyekvő notabilitások hintóit, köztük Ferenc Józsefét. A császár 11 órakor nyitotta meg a kiállítást, mire a Gellért-hegyről leadott 24 ágyúlövés válaszolt, majd megkondultak a harangok.

Jó példával

A kiegyezést követő 15 évben Magyarország ipari-gazdasági fejlődése soha nem látott ütemben gyorsult, amit leginkább a vasút fejlesztése, valamint a Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítését követő iparosítási és beruházási kedv bizonyított. Az eredmények láttán egyre többen javasolták az 1840-es években rendezett ún. országos általános kiállítások „felújítását”, elősegítve ezzel a vállalkozások megismertetését és az üzletkötést. A kezdeményezés nyomán 1883-ban törvény született „az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállításról”, amelyet végül a Városligetben rendeztek több mint 600 kiállító részvételével. A májustól októberig nyitva tartó attrakció hatalmas sikert aratott, több mint 2 millióan voltak kíváncsiak rá, ezért hamarosan terítékre került egy újabb és még nagyobb kiállítás ötlete, és erről 1892-ben törvény is született. Az 1889-es párizsi expó sikerét látva felmerült a világkiállítás ötlete is, végül olyan döntést hoztak, hogy a kiállítást a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából rendezzék, és kizárólag hazai „termékeket” mutassanak be, legyen az gőzmozdony, csillagászati távcső, Munkácsy-festmény, csapolt sör vagy a magyar történelem.

 
A régi „Vajdahunyad vára"
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György

A „millennium” ötlete onnan jött, hogy az 1880-as évek végén, a Magyar Tudományos Akadémia történészekből álló bizottsága szerint „a magyarok 888-ban hazánk területén még nem telepedtek meg, de 900-ban a honfoglalás már be volt fejezve”, a pontos évszámot viszont nem tudták megmondani. Ez azért fontos, mert a törvény szerint 1895 lett volna a kiállítás megnyitásának éve, de mivel „szabadon választhatóvá” vált az 1000. évforduló dátuma, a rendezők a kormánnyal egyetértésben – az alaposabb felkészülésre hivatkozva – az eseményt 1896-ra halasztották. Így lett 896 a honfoglalás éve, később ezt törvénybe foglalták, és így tanították az iskolában is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”