Séta

Véresmajor

Lokál

A városmajori Maros utcában áll egy szakrendelő, amely egykor a Vöröskereszt védelme alatt lévő zsidó kórház volt. 1945 januárjában nyilaskeresztesek betörtek az épületbe, és közel száz orvost, beteget, ápolót gyilkoltak meg. Az akció Kun Andráshoz, vagy­is „Kun páter” egykori minorita szerzeteshez köthető, aki különös kegyetlenséggel, az egyik legrettegettebb nyilas pártszolgálat tagjaként rengeteg embert küldött a halálba alig pár hónap alatt. A 12. kerületi, pár tucat fős alakulat élen járt az embertelenségben – pedig nagy volt a verseny. A Városmajor utca 37. szám alatti pártház (ami helyén ma parkoló van), a néhány épülettel arrébb lévő csillagos ház, az utcában álló másik zsidó kórház és egy idősek otthona, vagy a Németvölgyi úton lévő, az utolsó időkben einstandolt villa mint párthelyiség mind-mind emblematikus részei voltak a nyilasterrornak. Kun páter mellett Bokor Dénes vagy Árkay Bertalan is kitűnt a nyilasok közül. Az ellenpélda Ervin Gábor római katolikus pap, aki a városmajori pártszolgálat székhelyétől két-három utcára bújtatott és mentett zsidókat, és aki már a kezdetektől felszólalt a zsidó törvények, majd a nyilasok ellen, és fegyver helyett sárga csillagot viselt a saját egyenruháján.

A Csonka Laura történész, levéltáros által vezetett kitűnő séta – amelynek címe Zoltán Gábor nagy visszhangot kiváltó regénye, az Orgia munkacíme volt – kalkulálható borzongást okoz a lankás polgári miliőben. Otthonunkban egy kis időre turistává válni az egyik legjobb dolog. Így a végén kiderül, kiknek van emléktáblája a Hegyvidék e kis terepén, kinek készített golyót az átlőtt lábú, egy Bors utcai pincében meghúzódó Göncz Árpád, és milyen reakciót váltott ki a nyilvános kivégzés a kor ünnepelt színésznőjéből. És közben talán érthetőbbé válik a felfoghatatlan, hogyan tudott két tucat ember közel másfél ezer másikat legyilkolni.

A Hosszúlépés sétája, következő alkalom: március 19.

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.