A városmajori Maros utcában áll egy szakrendelő, amely egykor a Vöröskereszt védelme alatt lévő zsidó kórház volt. 1945 januárjában nyilaskeresztesek betörtek az épületbe, és közel száz orvost, beteget, ápolót gyilkoltak meg. Az akció Kun Andráshoz, vagyis „Kun páter” egykori minorita szerzeteshez köthető, aki különös kegyetlenséggel, az egyik legrettegettebb nyilas pártszolgálat tagjaként rengeteg embert küldött a halálba alig pár hónap alatt. A 12. kerületi, pár tucat fős alakulat élen járt az embertelenségben – pedig nagy volt a verseny. A Városmajor utca 37. szám alatti pártház (ami helyén ma parkoló van), a néhány épülettel arrébb lévő csillagos ház, az utcában álló másik zsidó kórház és egy idősek otthona, vagy a Németvölgyi úton lévő, az utolsó időkben einstandolt villa mint párthelyiség mind-mind emblematikus részei voltak a nyilasterrornak. Kun páter mellett Bokor Dénes vagy Árkay Bertalan is kitűnt a nyilasok közül. Az ellenpélda Ervin Gábor római katolikus pap, aki a városmajori pártszolgálat székhelyétől két-három utcára bújtatott és mentett zsidókat, és aki már a kezdetektől felszólalt a zsidó törvények, majd a nyilasok ellen, és fegyver helyett sárga csillagot viselt a saját egyenruháján.
A Csonka Laura történész, levéltáros által vezetett kitűnő séta – amelynek címe Zoltán Gábor nagy visszhangot kiváltó regénye, az Orgia munkacíme volt – kalkulálható borzongást okoz a lankás polgári miliőben. Otthonunkban egy kis időre turistává válni az egyik legjobb dolog. Így a végén kiderül, kiknek van emléktáblája a Hegyvidék e kis terepén, kinek készített golyót az átlőtt lábú, egy Bors utcai pincében meghúzódó Göncz Árpád, és milyen reakciót váltott ki a nyilvános kivégzés a kor ünnepelt színésznőjéből. És közben talán érthetőbbé válik a felfoghatatlan, hogyan tudott két tucat ember közel másfél ezer másikat legyilkolni.
A Hosszúlépés sétája, következő alkalom: március 19.
_nagy_lead_focuspoint_70x70.jpg)
