Véresmajor

A városmajori Maros utcában áll egy szakrendelő, amely egykor a Vöröskereszt védelme alatt lévő zsidó kórház volt. 1945 januárjában nyilaskeresztesek betörtek az épületbe, és közel száz orvost, beteget, ápolót gyilkoltak meg. Az akció Kun Andráshoz, vagy­is „Kun páter” egykori minorita szerzeteshez köthető, aki különös kegyetlenséggel, az egyik legrettegettebb nyilas pártszolgálat tagjaként rengeteg embert küldött a halálba alig pár hónap alatt. A 12. kerületi, pár tucat fős alakulat élen járt az embertelenségben – pedig nagy volt a verseny. A Városmajor utca 37. szám alatti pártház (ami helyén ma parkoló van), a néhány épülettel arrébb lévő csillagos ház, az utcában álló másik zsidó kórház és egy idősek otthona, vagy a Németvölgyi úton lévő, az utolsó időkben einstandolt villa mint párthelyiség mind-mind emblematikus részei voltak a nyilasterrornak. Kun páter mellett Bokor Dénes vagy Árkay Bertalan is kitűnt a nyilasok közül. Az ellenpélda Ervin Gábor római katolikus pap, aki a városmajori pártszolgálat székhelyétől két-három utcára bújtatott és mentett zsidókat, és aki már a kezdetektől felszólalt a zsidó törvények, majd a nyilasok ellen, és fegyver helyett sárga csillagot viselt a saját egyenruháján.

A Csonka Laura történész, levéltáros által vezetett kitűnő séta – amelynek címe Zoltán Gábor nagy visszhangot kiváltó regénye, az Orgia munkacíme volt – kalkulálható borzongást okoz a lankás polgári miliőben. Otthonunkban egy kis időre turistává válni az egyik legjobb dolog. Így a végén kiderül, kiknek van emléktáblája a Hegyvidék e kis terepén, kinek készített golyót az átlőtt lábú, egy Bors utcai pincében meghúzódó Göncz Árpád, és milyen reakciót váltott ki a nyilvános kivégzés a kor ünnepelt színésznőjéből. És közben talán érthetőbbé válik a felfoghatatlan, hogyan tudott két tucat ember közel másfél ezer másikat legyilkolni.

A Hosszúlépés sétája, következő alkalom: március 19.