Séta

Véresmajor

Lokál

A városmajori Maros utcában áll egy szakrendelő, amely egykor a Vöröskereszt védelme alatt lévő zsidó kórház volt. 1945 januárjában nyilaskeresztesek betörtek az épületbe, és közel száz orvost, beteget, ápolót gyilkoltak meg. Az akció Kun Andráshoz, vagy­is „Kun páter” egykori minorita szerzeteshez köthető, aki különös kegyetlenséggel, az egyik legrettegettebb nyilas pártszolgálat tagjaként rengeteg embert küldött a halálba alig pár hónap alatt. A 12. kerületi, pár tucat fős alakulat élen járt az embertelenségben – pedig nagy volt a verseny. A Városmajor utca 37. szám alatti pártház (ami helyén ma parkoló van), a néhány épülettel arrébb lévő csillagos ház, az utcában álló másik zsidó kórház és egy idősek otthona, vagy a Németvölgyi úton lévő, az utolsó időkben einstandolt villa mint párthelyiség mind-mind emblematikus részei voltak a nyilasterrornak. Kun páter mellett Bokor Dénes vagy Árkay Bertalan is kitűnt a nyilasok közül. Az ellenpélda Ervin Gábor római katolikus pap, aki a városmajori pártszolgálat székhelyétől két-három utcára bújtatott és mentett zsidókat, és aki már a kezdetektől felszólalt a zsidó törvények, majd a nyilasok ellen, és fegyver helyett sárga csillagot viselt a saját egyenruháján.

A Csonka Laura történész, levéltáros által vezetett kitűnő séta – amelynek címe Zoltán Gábor nagy visszhangot kiváltó regénye, az Orgia munkacíme volt – kalkulálható borzongást okoz a lankás polgári miliőben. Otthonunkban egy kis időre turistává válni az egyik legjobb dolog. Így a végén kiderül, kiknek van emléktáblája a Hegyvidék e kis terepén, kinek készített golyót az átlőtt lábú, egy Bors utcai pincében meghúzódó Göncz Árpád, és milyen reakciót váltott ki a nyilvános kivégzés a kor ünnepelt színésznőjéből. És közben talán érthetőbbé válik a felfoghatatlan, hogyan tudott két tucat ember közel másfél ezer másikat legyilkolni.

A Hosszúlépés sétája, következő alkalom: március 19.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.