Séta

Véresmajor

Lokál

A városmajori Maros utcában áll egy szakrendelő, amely egykor a Vöröskereszt védelme alatt lévő zsidó kórház volt. 1945 januárjában nyilaskeresztesek betörtek az épületbe, és közel száz orvost, beteget, ápolót gyilkoltak meg. Az akció Kun Andráshoz, vagy­is „Kun páter” egykori minorita szerzeteshez köthető, aki különös kegyetlenséggel, az egyik legrettegettebb nyilas pártszolgálat tagjaként rengeteg embert küldött a halálba alig pár hónap alatt. A 12. kerületi, pár tucat fős alakulat élen járt az embertelenségben – pedig nagy volt a verseny. A Városmajor utca 37. szám alatti pártház (ami helyén ma parkoló van), a néhány épülettel arrébb lévő csillagos ház, az utcában álló másik zsidó kórház és egy idősek otthona, vagy a Németvölgyi úton lévő, az utolsó időkben einstandolt villa mint párthelyiség mind-mind emblematikus részei voltak a nyilasterrornak. Kun páter mellett Bokor Dénes vagy Árkay Bertalan is kitűnt a nyilasok közül. Az ellenpélda Ervin Gábor római katolikus pap, aki a városmajori pártszolgálat székhelyétől két-három utcára bújtatott és mentett zsidókat, és aki már a kezdetektől felszólalt a zsidó törvények, majd a nyilasok ellen, és fegyver helyett sárga csillagot viselt a saját egyenruháján.

A Csonka Laura történész, levéltáros által vezetett kitűnő séta – amelynek címe Zoltán Gábor nagy visszhangot kiváltó regénye, az Orgia munkacíme volt – kalkulálható borzongást okoz a lankás polgári miliőben. Otthonunkban egy kis időre turistává válni az egyik legjobb dolog. Így a végén kiderül, kiknek van emléktáblája a Hegyvidék e kis terepén, kinek készített golyót az átlőtt lábú, egy Bors utcai pincében meghúzódó Göncz Árpád, és milyen reakciót váltott ki a nyilvános kivégzés a kor ünnepelt színésznőjéből. És közben talán érthetőbbé válik a felfoghatatlan, hogyan tudott két tucat ember közel másfél ezer másikat legyilkolni.

A Hosszúlépés sétája, következő alkalom: március 19.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.