Így dolgoznak a magyar tűzszerészek

Akna az ekevason  

Lokál

Júliusban egy féltonnás, második világháborús légibomba miatt kellett kiüríteni több utcát Budapesten, júniusban a Lánc­híd közelében, a Duna medréből emeltek ki egy százkilós bombát, szintén világháborús maradványt. A tűzszerészek esetenként naponta 8–10 bejelentést is kapnak arról, hogy valaki robbanószerkezet-gyanús tárgyra bukkant.

A Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred oktatótermében vagyunk, a polcokon különféle, szerencsére már hatástalanított robbanóeszközök sorakoznak. A többségük az „utcáról” került ide, olyan szerkezetek, amelyekkel a tűzszerészek a munkájuk során találkoztak, de láthatjuk a délszláv háború teljes repertoárját is. „Ezek gyalogsági repeszaknák, 75 gramm robbanóanyag volt bennük és egy gyújtószerkezet. Beszúrták a fölbe, a robbanás szétvetette a tetején található fémtestet, a sérülést tulajdonképpen a repeszek okozták” – mutatja az egyik kisebb eszközt Debrődi Péter őrnagy, első osztályú tűzszerész. A nagyobb szerkezetek közt vannak harckocsiaknák, ezek csak nagy súly nyomására indulnak be, a gyalogsági aknák viszont már rálépés esetén is robbannak. Magyarországon a leggyakrabban második világháborús szovjet 82 milliméteres repeszaknagránátok kerülnek elő, ezekből is látunk példányokat, de az őrnagy mutat egy 16 kilós gránátot is, amelyben egykor 3 kilónyi robbanóanyag volt. „Az a gond a régi bombákkal, hogy a robbanóanyag az idők folyamán működőképes marad, instabilabbá válik, megváltozik a kémiai szerkezete. Nem lehet tudni, hogy az évek során milyen hatások érték, hányszor ütötte meg például egy eke, hogyan deformálódott. Kicsi a valószínűsége, hogy fizikai behatás nélkül, maguktól felrobbanjanak, de mégis úgy kell tekintenünk rájuk, hogy ez bármikor bekövetkezhet.”

Magyarország kifejezetten szennyezettnek számít a robbanószerkezetek szempontjából. A második világháborúban az ország teljes területe hadszíntér volt, csak Budapestet 1944 áprilisa és szeptembere között 14 alkalommal bombázták, 3400 repülő szórta a robbanótesteket. Ezeknek mintegy 10 százaléka nem robbant fel gyártási, kezelői hiba vagy más körülmény (például a becsapódási szög) miatt.

 

Teljes hadszíntér

Tulajdonképpen bárhol előbukkanhatnak. Budapest mellett azok a területek számítanak a leggyakoribb lelőhelynek, ahol a második világháború védelmi vonalai húzódtak, ilyen elsősorban a Dunát és a Drávát Nagytéténytől kiindulva a Velencei-tó és a Balaton érintésével Nagybajomon át összekötő Margit-vonal sávja. Ugyancsak sok tűzszerészeti eszközt találnak az egykori ipari létesítmények, olajfinomítók, repülőgépgyárak környékén, például Sopronban, Győrben vagy Debrecenben. „Az előtalálások a nagy építkezési beruházásokhoz, mezőgazdasági munkálatokhoz kapcsolódnak. A tavaszi és őszi időszakban átlagosan naponta 8–10 bejelentést kapunk, ezeknek csupán 10 százalékáról derül ki, hogy nem robbanótest, hanem például valamilyen fémhulladék.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?