VI. Meleg- és Leszbikus Fesztivál: Aki bújt, aki nem

szerző
- sissotoy -
publikálva
2001/28. (07. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amerikában már huszonhat éve vonulnak a melegek Stonewall emlékére. Két európai fővárosnak, Berlinnek és Párizsnak meleg polgármestere van, akik nyíltan vállalják önazonosságukat. Rómában az idei felvonulás egyben tiltakozás a kormány ellen. Angliában meleg médiasztárok vezetik a karavánokat.

Amerikában már huszonhat éve vonulnak a melegek Stonewall emlékére. Két európai fővárosnak, Berlinnek és Párizsnak meleg polgármestere van, akik nyíltan vállalják önazonosságukat. Rómában az idei felvonulás egyben tiltakozás a kormány ellen. Angliában meleg médiasztárok vezetik a karavánokat.

Nálunk meg távollétükkel tüntettek az ismert homoszexuálisok, ami persze érthető, hiszen itt még nem érvényesül a "jó munkaerő vagyok, tehát nem rúghatnak ki" törvénye. Az azért mégis csak nonszensz, de nagyon, hogy helyettük a melegbarát zenekarok, filozófusok és médiaemberek vállalják a protokollt. Keletebbre ne tekintsünk, nálunk olyasmi azért még nem fordult elő, mint Belgrádban, hogy szélsőjobboldali csoportok támadtak volna a Gay Pride vonulásra, de ez sovány vigasz.

A fesztivál szervezéséért felelős Szivárvány Misszió Alapítvány az idén alakult a Háttér Baráti Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Budapest Lambda összefogásával. A Kultiplex félkész, kissé romos épületét tudta "megszerezni" a különféle rendezvények központi helyszínének, ami mindenképpen visszalépésnek tűnik a korábbi helyekhez, a CEU-hoz vagy a Trafóhoz képest, de például ez utóbbi állítólag azért nem vállalta idén a "házigazda" szerepet, mert állítólag az önkormányzat... és így tovább.

A lényeg a Kultiplex. Ez van, de ez a helyszín

legalább őszintén

leképezi a szexuális kisebbségek magyar helyzetét: underground, marginális, képregénybe illő. Ráadásul szinte "egyedül álló". Takács Mari szervező szerint fél év előkészület kevés, például a bárokat jobban be lehetne vonni az akciókba, de az Actionön és az Angyal báron kívül (pedig legalább tíz hasonló jellegű hely van még Pesten) mindenki úgy gondolja, elég néhány párhuzamos program. Pedig hozhatnának saját műsorokat, sőt felismerhetnék az üzlet lehetőségét, mint ahogy az a szexshoptulajdonos, aki külföldről hozza be a felvonulási kellékeket, szivárványos zászlót, jelvényt, csecsebecséket.

A pesti fesziválnak akadnak azért lelkes támogatói is, például a San Franciscó-i önkéntes segítők, akik közül Douglas Conrad már öt éve, Szajkó Lídia filmrendező pedig három éve, megszállottak módjára követik és dokumentálják a magyar történéseket. Valamennyire nekik is köszönhető, hogy a fesztivál nemcsak bulikból, hanem számos olyan programból (műhelymunka, film, előadás stb.) áll, ami talán segíti az előbújást, illetve eloszlatja a homofób félelmeket. Persze San Francisco a maga motoros leszbikus felvonulóival, színeivel, üzleti bevételeivel és logikus kapcsolódásával az AIDS-ellenes felhívásokhoz vagy akár művészeti eseményekhez még lötyög rajtunk, de nálunk már az is forradalmi tettnek tűnik, hogy idén sikerült az elméleti projektet a családra fokuszálni.

"A jobboldali pártok úgy gondolják ma Magyarországon, hogy a melegek nem akarnak családot alapítani, holott erről még soha nem kérdeztek meg minket" - nyilatkozta az egyik szervező.

A Kultiplex programkavalkádjában

a család

és a gyermeknevelés

téma mellett előadások hangoztak el homofóbiáról, AIDS-ről, és láthatóak voltak az elmúlt évek fontosabb, témába vágó filmjei a humorostól kezdve a romantikuson át a komoly tényfeltáró anyagokig. Ilyen volt például A 175. paragrafus, amelyben egykori áldozatok emlékeztek meg arról, hogy a címbéli jogi fogalomra hivatkozva Hitler Németországában százezreket tartóztattak le másságuk miatt. Természetesen kiállítás is akadt: Fábián Éva fotóit, Lovas Nagy Anna grafikáit és a már említett Condrad-Szajkó páros videoinstallációit lehetett megtekinteni.

A fesztivál arca azonban mégiscsak

a felvonulás

volt. Úgy tűnt, idén jóval több a civil és a járdáról letérő vidám bizonytalan, mint az elvetemült dresszekben tomboló traveszti, és induláskor is csak négy újjobbos fiatal ácsorgott az Andrássy út elején kis táblát szorongatva és tiltakozva a másság ellen. (A további tiltakozásokról lásd keretes írásunkat.) Rajtuk kívül senki sem zavarta meg a mintegy kétezer főt számláló színes menet lelki békéjét.

A Hősök terén volt a gyülekező, ahol a Fresh, a Nice popzenekarok és az Action Go-Go Boys testes műsora mellett Alan Reiff a New York-i, másfél milliós tömeget számláló felvonulás szervezője és az Interpride elnöke mondott beszédet. Reiff amerikai lendülettel beszélt a nagy folyamatról, minek kapcsán a melegek előbújtak végre a toalettekből. Hozott nekünk egy hatalmas, szivárványszínű zászlót is a New York-i felvonulásról.

A kamionokon a régi, jól bevált capellabeli és Angyal báros társulat pukkasztotta a polgárokat, már amennyire pukkadni tud a pesti polgár. Körülöttük táncolt a jelmezes, görkoris vagy mezei maradék. Még a meleg aktivisták is vidámak voltak, pedig ők elég ritkán mosolyognak. Aki lehűlni vagy gyorsan berúgni vágyott, az ihatott a langyos sörből, amit egyből a kamionról csapoltak, vagy alá állhatott a habfúvó gépnek, aminek köszönhetően aznap még locsolókocsik sem kellettek az Andrássy útra. A Deák térnél már akkora volt a szórás, hogy nem lehetett tudni, hogy csak azért csatlakoztak-e az Andrássy útiak a menethez, mert a negyven fokban napszúrást kaptak, vagy valóban kedvet kaptak az utcabálhoz, ami feledteti velük a földön járás boldogtalanságát. Egyedüli paranoiaforrást a folyamatosan videózó, vigyázó rendőrségi kamerák jelentettek, pedig állítólag csak azért filmeztek, hogy ha balhé lesz, rekonstruálni tudják.

- sissotoy -

Tiltakozások

Néhány keresztény kisegyház és politikai szervezet arra kérte a rendőrséget, hogy ne engedélyezze a felvonulást. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Politikai Elítéltek Közössége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége felhívásában a következőt írta: "Tiltakozunk az ellen, hogy a Hősök tere - amely a magyar történelem ünnepi megemlékezésének helye, ott, ahol ezeréves múltunk kiemelkedő személyiségeinek szobrai állnak, ahol a fővárosunkba látogató kölföldiek többsége megfordul - a magyarság többsége által elfogadhatatlan, a nemzeti érzéseinktől testidegen másságot hirdetők demonstrációjának színtere legyen."

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet, az ´skeresztyén Apostoli Egyház és az Evangéliumi Szabadegyházak Gyülekezete közleményükben kifejtették: "nem a bűnösöket, hanem a bűnöket ítélik el", és "mivel a Bibliában minden homoszexuális és leszbikus kapcsolat bűn", tiltakoznak a fesztivál és felvonulás megrendezése ellen.

A büszkeség netlapja

Az internet arra is nagyon alkalmas, hogy elősegítse a melegek önvállalását, hiszen a világhálón kevesebb a kockázata a felismerhetőségnek. A magyar melegek eddig leginkább külföldi oldalakat nézegettek, pornóoldalakat töltögettek le, porosodó fájlokat olvashattak régebbi fesztiválokról, nyilatkozatokkal, kiáltványokkal együtt. Most itt az idő az aktualitásra, a trendkövetésre. Az első magyar melegportál, a www.pride.hu már működik és telik tartalommal. Lehet csetelni előbújásról, munkahelyi problémákról, szórakozásról. Lehet társat találni. Igényes és aktuális cikkek, beszámolók, hírek olvashatók rajta és eligazítás bárok, fürdők, parkok és egyéb ismerkedőhelyek tárgyában. Nem csak a hajcsavarós melegeknek.

- stég -

szerző
- sissotoy -
publikálva
2001/28. (07. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...