Halálos coming out, éltető rózsaszirom

  • Kovács Eszter Málna
  • 2013. augusztus 15.

Magyar Mandarin

Szájban olvadó bonbon, vöröslő celofán, rózsacsokor. Mindez csak a Nyugatról koppintott ártalmas kópiák sora volna, ami manapság Kínában is nagyon megy? Az. Hiszen eljött a holdnaptár alapú időszámítás hetedik hónapjának hetedik napja. Ez pedig a szerelmesek ünnepe, vagy kommerszebb megfogalmazásban a kínai Valentin-nap, és ebben az 1,4 milliárdos országban jócskán akad, akit ez örömmel tölt el. Ők talán még hisznek a Szövőlány és a Pásztorfiú meséjében, akik az Ég Királynőjének engedélye nélkül akartak egybekelni, de az nem adta áldását a frigyre, ezért egy ezüstfolyót (a mai Tejutat) hajított közéjük vízválasztóként, ám a pár csalódottságát látva csak megengedte, hogy évente egyszer egy kis hídon találkozzanak. Így lett ez a sztori a „mindent áthidaló szerelem” jelképe.

false

 

Öngyilkosság kontra romantika

Ezt a tömény romantikát azonban szinte csírájában fojtják el a sanghaji szociológusok riasztó statisztikái, melyek szerint Kínában ma nagyjából húszmillió meleg férfi él házasságban olyan heteroszexuális nővel, akinek fogalma sincs arról, hogy az oltárnál ő (vagy a szülei) rosszul választottak. Mert bár a Kínában kötött házasságok csillaga egyelőre fényesen ragyog, mint a piros celofán, amibe csokidarab ragadt, sajnos olykor pont annyira mű(vi) az egész, mint a pekingi kacsába rejtett nátrium-glutamát.

Ma este, amikor a hagyomány szerint a Szövőlányhoz kellene imádkozni, hajadonok milliói fohászkodnak majd azért, hogy egyszer ne úgy végezzék, ahogy az a harmincas feleség, aki a „kínai Facebookról” értesült arról, hogy férje meleg, és csak azért vette el, hogy megfeleljen a szülői és egyben társadalmi elvárásnak. A nő a közös erkélyükről vetette magát a mélybe. A férfi, bár felesége életét tönkretette, a szüleinek maximálisan a kedvében járt, hiszen Kínában minden gyerek legelső és legfontosabb munkája az életben az, hogy „elvégezze a feladatot”: házasodjon meg és produkáljon (lehetőleg) egy, (lehetőleg) fiúgyermeket. Ez alól nem képezhetnek kivételt a meleg férfiakból vagy leszbikus nőkből álló párok sem.

Emberi jogokat sem

A nagy tányérra pakolt nyárson sült húsok felét már megettem, amikor szerb vacsorapartnerem a bal oldalamon vékony cigarettára gyújt, a jobb oldalon ülő angol pedig arról kérdezi, hogyan éli meg, miként vállalja ebben az országban azt, hogy meleg.
„Ebben az országban az alapvető emberi jogok is egészen mások, mint otthon; hogyan is lenne nekünk, melegeknek jogunk bármihez?” – csattan fel arcán olyan keserűséggel, hogy azonnal langyos, kínai sörömbe kortyolok.

Szavai hallatán eszembe jut, hogy mi hárman most egy olyan országban élünk, ahol a homoszexualitást a kilencvenes évek végéig büntetendőnek, a kétezres évek elejéig pedig betegségnek (egészségügyi problémának) tartották.

false

Kínában a legtöbb férfi nem keresi a bajt azzal, hogy coming outol, hiszen a szülők többsége, bár talán pozitívan fogadja a hírt, ha a szomszéd gyerekéről szól, a saját gyereke melegségét fizikailag képtelen megemészteni.

Légy kreatív, légy boldog

Ez a tendencia olyan erős, hogy sokan egész életükben csak titkon melegek, és heteroszexuális feleségüket csőbe húzva alapítanak családot, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Szélsőséges esetekben (mint a már említett öngyilkosság) a férjet az asszony családja be is perelheti, de ha a férfit elmarasztalják, akkor sem mennek a válásnál vagy valamicske kártérítésnél messzebbre. A kreatívabb, és minden bizonnyal nagyobb szexuális étvággyal rendelkező meleg férfiak számára megoldás lehet az új módi: a kifejezetten érdek-, avagy látszatházasságok céljára kifejlesztett társkereső oldalak, ahol leszbikus menyasszonyok millióiból lehet válogatni, és velük családot alapítva teljesíthető a szülői elvárás is, meg a gyereknek is jó példát lehet mutatni (akit egyébként csak akkor látnak el érvényes személyi igazolvánnyal, ha a szülei házasok). Az efféle bulinak ráadásul az a lényege, hogy a szülők kedvükre élhetik mindennapjaikat szexuális preferenciáik mentén: házasokként is randizhatnak azonos nemű párjaikkal, sőt, olykor még egy fedél alatt sem kell élniük egymással, hiszen a gyereket rendszerint úgyis a nagyszülőkhöz adják.

Látszólag trendi

Ez a látszólag leleményes, trendi megoldás rávilágít, milyen kőkeményen diszkriminálnak mindenkit, aki más. A kínai mozikban és az interneten uralkodó cenzúra egy (a homoszexuális tartalmaktól is) megszűrt, mesterséges világot teremt, ahol csoda, hogy a már említett társkeresők egyáltalán életképesnek bizonyulhatnak. Az azonos neműek házasságának legalizálására pedig még jó sokat kell várni, noha aktivisták százai ma is azon dolgoznak, hogy megváltozzon a helyzet. Persze sok-sok millióan így is örülnek a szerelem édes napjának: ők azok, akik virágot vesznek, és a zajos utcákon andalogva cukorba forgatott dinnyét vagy óriásgalagonyát rágcsálnak. Én pedig a boldogságukat elnézve halkan kételkedem, majd inkább már csak azt sajnálom, hogy az ilyenkor kötelező ajándékok ellenértéke nem az én zsebembe vándorol.

Megjegyzés: a bejegyzéshez egyes információkat az Atlantic és a Beijinger online cikkeiből merítettem.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.