Drukkoljunk együtt a kihalással küzdő madárnak!
Kakapo_Sirocco_1.jpg

Drukkoljunk együtt a kihalással küzdő madárnak!

Megszakítjuk műsorunkat, hogy a technológia helyett valami egészen máshogy fontosról legyen szó: a világ legdurvábban megfigyelt madaráról.

via GIPHY

A fent látható, kicsit mohos brit főrendre emlékeztető madár a kakapó. Korábban őrülten sok volt belőle Új-Zélandon, aztán az emberek, nyestek, nyusztok, macskák közreműködésével a kilencvenes évek közepére száz alá csökkent a számuk. 1995-ben, amikor Douglas Adams és Mark Carwadine a BBC számára műsort készítettek a Föld eltűnőben lévő állatfajtairól – az ebből készült könyv magyarul is olvasható, a címe Utoljára Látható – már csak 51 kakapó volt.

A röpképtelen, viszont viszonylag ügyes famászónak és ejtőernyősnek számító kakapó hosszan él, ritkán szaporodik, és a világ legbénábban csajozó élőlényeinek egyike. Olyan hangokkal jelzi a helyzetét a hím, amelyeknek az irányát a legnehezebb meghatározni. (Igen, ezek a mély hangok, ugyanezért teljesen mindegy, hová rakjuk a nappaliban a mélynyomót.)  Rádadásul igazán jó szaporodási szezon csak akkor van, amikor rimu nevű növénynek különösen erős éve van.

Adams és társa a kakapók legsötétebb időszakában jártak Új-Zélandon. Ebben az évben indult azonban a Kakapómentő Program is. A madarakat olyan szoros megfigyelés alá vonták, amihez képest a keletnémet Stasi inkompetens felelőtlen idióták gyülekezetének tűnik. A madarak GPS-t viselnek, a kutatók látogatják őket, a szaporodási szezonban pedig látogatják a fészkeket, és ha egynél több tojás van akkor egyet-egyet átmentenek a program keltetőjébe.

A program óriási siker. Mára 149 kakapó él, és egyszer a számuk már meghaladta a százötvenet is. Ez még mindig a nagyon durván veszélyeztetett kategóriára elég csak, de lelketlen dolog nem örülni annak, hogy 25 év alatt megháromszorozódott a populáció.

És hogy miért hír ez most? Mert megint szaporodási időszak van, amit legjobban a Dr. Andrew Digby Twitternén vagy Scirocco „szóvivő madár” Facebookján lehet követni. A szezon legelső tojása január végén már ki is kelt!

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.