Landsat: behunyja két szemét az ég
Landsat_8_(LDCM)_Satellite.jpg

Landsat: behunyja két szemét az ég

Lassan elég azzal kezdeni egy mondatot, hogy „Amerikában…” ahhoz, hogy az ember gyomra összeránduljon. Donald Trump elnöksége alatt csak úgy követik egymást a váratlan dolgok, pedig már a kezdés is erős volt, amikor lobbistákat nevezett ki hivatalok élére.

Most éppen a műholdképeket használó iparágaknak kell új exceltáblákat gyártaniuk. Döntés ugyan nem született még, de az amerikai belügyminisztérium már megérdeklődte, hogy mégis mi lenne, ha pénzt kezdenének kérni az eddig ingyenesen szolgáltatott Landsat műholdképekért – írja a Quartz.

Az 1972-óta tartó Landsat program képei pont tíz éve váltak ingyenessé. Azóta kormányintézmények, startupok, akadémiai kutatók és újságírók is használták különböző projektekhez. A március 31-én, a fotótár megnyitásának pontos évfordulóján nyilvánosságra hozott statisztika szerint 75 millió képet töltöttek le az elmúlt tíz évben.

false

Az amerikai kormány azzal érvel, hogy a Landsat képek népszerűvé válásával egyre drágább lesz kiszolgálni az érdeklődést. A nyílt adatszolgáltatás hívei szerint viszont több hasznot hoz az ingyen elérhetővé tett adat, mint ami előfizetésekből vagy egyszeri letöltési díjakból befolyhatna. A Landsat előnye, hogy az ingyenes és a fizetős versenytársainál is hosszabb időre visszamenő archívuma van.

A változás a térinformatikával foglalkozó magyar cégeket is érintheti. A Landsat adatok nagyon jól passzoltak például a precíziós mezőgazdasághoz, ahol a terület termőképességét ezeknek a fotóknak köszönhetően olyan években is fel lehetett mérni, amelyekben még a gazdák nem rendeltek légi fotózást. Tanulság igazából nincs. Akinek volt egy jó légi fotós ötlete, amit egyszer meg akart valósítani, jobban teszi, ha most a hosszú hétvégén belevág az adatok összevadászásába.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.