Tüntessünk-e a kütyük ellen?
345897594_e5336f5d91_o.jpg

Tüntessünk-e a kütyük ellen?

Ne legyen minden olcsóbb és jobb.

Aláírásgyűjtést kezdett a Magyar Természetvédők Szövetsége a tervezett elavulás ellen. A petíciót, aminek a szövegét itt lehet elolvasni, eddig 1685-en írták alá. Tegyétek is meg, mert van pár kérdésem. Az első: a petíció mivel támasztja alá, hogy a tervezett elavulás létezik? A második: pontosan mit akarnak elérni?

Igen, csalok pofátlan módon. Az elsőre nagyjából az a válasz, hogy „mint az közismert”. Ez viszont már Safraneknek sem jött be a Macskafogóból. A másodikra az, hogy talán a kormánynak, (de nem nagyon van kijelölve, hogy milyen szervnek) kellene a piacon lévő termékeket a mosógéptől, hűtőtől a tévéig, illetve a fényképezőgéptől az autóig ellenőrizni. Alapvetően a tartós fogyasztási cikkekről beszélnek, az legalább segít valamennyire körbelőni, hogy mit kellene felügyelni. És legalább az ellenség ki van jelölve: a multik.

false

 

Fotó: Curtis Palmer

A kampánynak van egy olyan eleme is, amit tényleg érdemes fejben tartani: iszonyatos mennyiségű elektronikai hulladékot termelünk. Ez egyrészt szeméttermelés, ami nem jó. Másrészt értékes erőforrások – például nehezen újrafeldolgozható ritkaföldfémek – felesleges lekötése. Erre tényleg illik figyelni. Például mert a világ tantál termelésének jelentős része (2013-ben közel negyven százaléka) olyan boldog, demokratikus és a munkások jogait a végletekig tiszteletben tartó országokból származott, mint a Kongói Demkoratikus Köztársaság vagy Ruanda. Az utóbbi kormánya épp a napokban tette közhírré, hogy most már aztán tényleg megütheti a bokáját, aki a 140 ezer gyerekmunkásának valamelyikét alkalmazza.

Gonosz-e a multi?

Nem lenne illendő csak rámutatni arra, hogy a Természetvédők Szövetségének petíciója elvárja, hogy túl sok mindent higgyünk el neki. Érdemes felvonultatni az ellenoldal érveit is. Ezt szerencsére Szűcs István, a Mérnökszemmel blog írója egy négy cikkből álló sorozatban megtette, majd volt olyan jó, hogy még a műsoromba is eljött újra elmagyarázni. Szerinte a tervezett elavulásról beszélők rossz végéről nézik a folyamatot.

A gyártó cégek nem úgy terveznek, hogy X idő után, ahol X a garancia plusz két nap, elromoljon a berendezés. A cél az, hogy a készülék X ideig egészen biztosan ne romoljon el, és közben olcsó is legyen. Az utóbbi azért fontos, mert a fogyasztók olcsó terméket szeretnének. Ha nem, akkor megvennék a Miele mosógépet, a Kitchenaid konyhai robotgépet darabját 2-300 ezer forintért, és boldogan használnák. Ehelyett jellemző, hogy egy ötödannyiba kerülő készüléktől várnak hasonló műszaki tartalmat. Esetenként használt eszköztől, ami több különböző módon lutri.

Mit kellene valóban kérni?

Érthető módon azt a petíciót még 1600-an sem írnák alá, amit azt követelné, hogy legyen minden drágább és jobb. Mint ahogy annak sincs petíciója, hogy mi, emberek, ne akarjuk folyamatosan az újat.

Egy front mégis van, amit meg lehet nyitni. Lehet követelni a gyártóktól, hogy tegyenek elérhetővé szervízleírásokat. Biztosítsanak alkatrész utánpótlást. Ez utóbbit 2003 óta nem követeli meg a törvény. Még azt is, hogy az alkatrészek legyenek elérhető árúak, hogy egy elem cseréje ne kerüljön ugyanannyiba, mint egy új készülék. Szerencsére az EU foglalkozik ezzel a csokornyi ötlettel, amit együttesen a javítás jogának szokás hívni. Bonyolultabb, magyarázatot igénylő probléma persze, de legalább nem úgy lehet összefoglalni, hogy legyen minden olcsóbb és jobb is.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.