Vigyázat! Ami okos, azt csak béreljük
jibo_2.jpg

Vigyázat! Ami okos, azt csak béreljük

Rövid beszéddel köszönt el a gazdájától az összes Jibo robot, majd elhallgatott mindegyikük. Nem egy sci-fi történet kezdődik így, ez a világ, amiben élünk.

A Jibót 2012-ben alapította Cythia Breazeal, az MIT robotika és médiaművészet professzora, aki az ember-robot interakciók nemzetközi szaktekintélye. Az ötlettel két év fejlesztés után vonult az Indiegogóra, hogy közösségi finanszírozással gyűjtsön pénzt a személyi asszisztens funkciókat ellátó, a napraforgó és az asztali lámpa szerelemgyerekének kinéző robot gyártására.

Az így összeszedett 3,5 millió dollár kevés volt ahhoz, hogy a cég elinduljon. Előbb csak a határidők kezdtek csúszni, majd visszatérítették a nemzetközi vásárlóknak a robot árát arra hivatkozva, hogy előbb csak az Egyesült Államokbeli és kanadai vásárlókat tudják kiszolgálni. Ezzel a cég megúszta volna az Amerikán kívüli elektronikai előírásoknak való megfelelést, a szoftver lefordítását. Szóval elvben tehermentesítette volna valamennyire a Jibót, de mivel kezdetben 45 országból lehetett megrendelni a robotot, elég nagy blamának számított.

false

Míg a cég próbál valami robotszerűt leszállítani a sokkal tőkeerősebb versenytársak is megjelentek a piacon. A Google Home asszisztense vagy az Amazon Echo negyedannyira sem néz ki jól, mint a Jibo. Megkockáztatom, egyikhez sem lehet kötődni, mert a két vas úgy néz ki, mint egy-egy luxus párologtató. Viszont a Google és az Amazon is időben piacra tudta dobni az olcsóbb, működő, folyamatosan frissülő termékét.

2017-ben még az év innovációjának választotta a fejét csinosan forgató Jibót a Time Magazine, 2018-ra azonban világossá vált, hogy a csőd felé halad a cég. Mindezt pedig úgy, hogy a társas robotok piaca nem halott teljesen. Más cégek is kísérleteznek olyan gépekkel, amelyek enyhítik a magányt valamilyen módon. Még a Sony is újra gyártani kezdte legendás, Aibo nevű robotkutyáját.

A Jibónak viszont annyi. A cég eladta szabadalmait és ingóságait. A cég új tulajdonosa pedig mielőtt kikapcsolta a robotokkal kommunikáló szervereket, elküldött egy búcsúüzenetet. Ez az a része a történetnek, ami nekünk, otthoni felhasználóként fontos lehet. A Jibo robotot 899 dollárért megvásárlók gondolhatták úgy, hogy a készülék az övék. De mivel a robot a felhőszolgáltatás nélkül lényegében csak porfogó, így most rá kell ébredniük, hogy a robottulajdonosság élményének csak előfizetői voltak. Mielőtt bármit veszünk, érdemes ezt a viszonyt végiggondolni. Esetleg fel is tenni a kérdést: mit fog tudni a berendezésem, ha nem fér hozzá az internethez?

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."