9/11-es összeesküvés-elméletek népszerűsítése miatt támadják Spike Lee-t

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 30.

Mikrofilm

A rendező inkább újravágja dokumentufilm-sorozatának utolsó részét. 

Húsz év telt el a World Trade Center 2001. szeptember 11-i támadása óta, de hogy a tragédia még mindig érzékeny témának számít az amerikai közvéleményben és popkultúrában, azt jelzi a Spike Lee-nek az eseményekről szóló dokumentumfilmjével kapcsolatos botrány is.

A NYC Epicenters 9/11-2021½ című minisorozatot augusztus 22-én mutatták be az HBO-n. Másnap a The New York Times publikált interjút a rendezővel, melyben kitértek az egyik epizódban bemutatott összeesküvéselméletekre is.

„Vannak kérdéseim. És remélem hogy a dokumentumfilm örökségeként a Kongresszus tart majd egy meghallgatást 9/11-el kapcsolatban”

– fogalmazott Lee.

Augusztus 24-én a Slate kelt ki cikkében az alkotó ellen, amiért filmjében teret adott Richard Gage-nek, az Architects and Engineers for 9/11 Truth vezetőjének. A szervezet ugyanis azt a még mindig népszerű összeesküvés-elméletet népszerűsíti, hogy a WTC tornyainak összeomlását nem csupán a terrortámadás okozta. Vélekedésük szerint a felhőkarcolók egyszerűen nem omolhattak össze pusztán a becsapódó repülőgépek és az azok által keltett tűz miatt, bár ezeket az elméleteket szakértők és tudományos szakemberek már számtalanszor megcáfolták. Épp ezért a Slate írója szerint helytelen, hogy Lee és az HBO ilyen szintű publicitást biztosít Gage-nek és társaságának. „A többi összeesküvéselmélet-hívőhöz hasonlóan Gage sem áll meg pusztán 9/11-nél – ha Lee nézői követik Gage-et ebbe a nyúlüregbe, valószínűleg ők sem fognak” – áll a cikkben.

A felháborodás hatására Lee bejelentette, hogy újravágja a minisorozat utolsó, szeptember 11-én adásba kerülő részét, melyet eddig csak a kritikusok láthattak. AZ HBO egy sajtóközleményt adott ki, melyben a rendező úgy fogalmazott: „Tisztelettel kérek mindenkit, az ítélethozatallal várjanak addig, amíg nem látták a végső vágatot!”.

A négyszer kétórás minisorozat első epizódja már a magyar HBO GO-n is nézhető.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.