9/11-es összeesküvés-elméletek népszerűsítése miatt támadják Spike Lee-t

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 30.

Mikrofilm

A rendező inkább újravágja dokumentufilm-sorozatának utolsó részét. 

Húsz év telt el a World Trade Center 2001. szeptember 11-i támadása óta, de hogy a tragédia még mindig érzékeny témának számít az amerikai közvéleményben és popkultúrában, azt jelzi a Spike Lee-nek az eseményekről szóló dokumentumfilmjével kapcsolatos botrány is.

A NYC Epicenters 9/11-2021½ című minisorozatot augusztus 22-én mutatták be az HBO-n. Másnap a The New York Times publikált interjút a rendezővel, melyben kitértek az egyik epizódban bemutatott összeesküvéselméletekre is.

„Vannak kérdéseim. És remélem hogy a dokumentumfilm örökségeként a Kongresszus tart majd egy meghallgatást 9/11-el kapcsolatban”

– fogalmazott Lee.

Augusztus 24-én a Slate kelt ki cikkében az alkotó ellen, amiért filmjében teret adott Richard Gage-nek, az Architects and Engineers for 9/11 Truth vezetőjének. A szervezet ugyanis azt a még mindig népszerű összeesküvés-elméletet népszerűsíti, hogy a WTC tornyainak összeomlását nem csupán a terrortámadás okozta. Vélekedésük szerint a felhőkarcolók egyszerűen nem omolhattak össze pusztán a becsapódó repülőgépek és az azok által keltett tűz miatt, bár ezeket az elméleteket szakértők és tudományos szakemberek már számtalanszor megcáfolták. Épp ezért a Slate írója szerint helytelen, hogy Lee és az HBO ilyen szintű publicitást biztosít Gage-nek és társaságának. „A többi összeesküvéselmélet-hívőhöz hasonlóan Gage sem áll meg pusztán 9/11-nél – ha Lee nézői követik Gage-et ebbe a nyúlüregbe, valószínűleg ők sem fognak” – áll a cikkben.

A felháborodás hatására Lee bejelentette, hogy újravágja a minisorozat utolsó, szeptember 11-én adásba kerülő részét, melyet eddig csak a kritikusok láthattak. AZ HBO egy sajtóközleményt adott ki, melyben a rendező úgy fogalmazott: „Tisztelettel kérek mindenkit, az ítélethozatallal várjanak addig, amíg nem látták a végső vágatot!”.

A négyszer kétórás minisorozat első epizódja már a magyar HBO GO-n is nézhető.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.