Az afgán művészek helyzetéről rendeznek panelbeszélgetést a Velencei Filmfesztiválon

  • narancs.hu/M
  • 2021. augusztus 30.

Mikrofilm

A résztvevők között lesz a Kabulból nemrég kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező.

A szeptember 1-jén megnyíló 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon panelbeszélgetést rendeznek az Afganisztánban jelenleg zajló válságról, különös tekintettel a filmkészítők és az afgán művészek helyzetére. A filmfesztivál honlapján erről megjelent közlemény szerint a panelbeszélgetést szeptember 4-én tartják a Palazzo del Casinóban.

A résztvevők között lesz a Kabulból kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező, aki a közelmúltban a világ médiájának, kormányainak és humanitárius szervezeteinek szánt közleményében hívta fel a figyelmet az országában uralkodó állapotokra.

Az 1985-ben Teheránban született, afgán és szlovák nemzetiségű Karimi 2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója volt, az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett. Filmjei Afganisztánon kívül is jól ismertek. Ő a rendezője például, a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amely az abortusz kérdését járta körül. Karimi szavai szerint azután kellett elhagynia Kabult, hogy a felkerült a címlapokra nyílt levelével, amelyben könyörgött a világnak, védjék meg az afgán filmeseket és a művészetet a táliboktól. Hozzátette, hogy az őt fenyegető veszély ellenére az utolsó pillanatig folytatta a forgatást, dokumentálta az afganisztáni eseményeket.

A beszélgetés témája lesz a filmesek és általában az afgán művészek drámai helyzete, a humanitárius folyosók létrehozásának szükségessége és annak garantálása, hogy megkapják a politikai menekültstátuszt. Kitérnek majd a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekre is.

 Az eseményen ott lesz Sáhra Mani afgán dokumentumfilmrendező, valamint a tavaly a velencei filmfesztiválon indult szervezet, a veszélyben lévő filmesek nemzetközi koalíciójának (ICFR) képviseletében Vanja Kaludjercic, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatója, Orwa Nyrabia, az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál művészeti igazgatója, valamint Mike Downey, az Európai Filmakadémia elnöke és Matthijs Wouter Knol, az Európai Filmakadémia főigazgatója.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.