Az afgán művészek helyzetéről rendeznek panelbeszélgetést a Velencei Filmfesztiválon

  • narancs.hu/M
  • 2021. augusztus 30.

Mikrofilm

A résztvevők között lesz a Kabulból nemrég kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező.

A szeptember 1-jén megnyíló 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon panelbeszélgetést rendeznek az Afganisztánban jelenleg zajló válságról, különös tekintettel a filmkészítők és az afgán művészek helyzetére. A filmfesztivál honlapján erről megjelent közlemény szerint a panelbeszélgetést szeptember 4-én tartják a Palazzo del Casinóban.

A résztvevők között lesz a Kabulból kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező, aki a közelmúltban a világ médiájának, kormányainak és humanitárius szervezeteinek szánt közleményében hívta fel a figyelmet az országában uralkodó állapotokra.

Az 1985-ben Teheránban született, afgán és szlovák nemzetiségű Karimi 2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója volt, az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett. Filmjei Afganisztánon kívül is jól ismertek. Ő a rendezője például, a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amely az abortusz kérdését járta körül. Karimi szavai szerint azután kellett elhagynia Kabult, hogy a felkerült a címlapokra nyílt levelével, amelyben könyörgött a világnak, védjék meg az afgán filmeseket és a művészetet a táliboktól. Hozzátette, hogy az őt fenyegető veszély ellenére az utolsó pillanatig folytatta a forgatást, dokumentálta az afganisztáni eseményeket.

A beszélgetés témája lesz a filmesek és általában az afgán művészek drámai helyzete, a humanitárius folyosók létrehozásának szükségessége és annak garantálása, hogy megkapják a politikai menekültstátuszt. Kitérnek majd a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekre is.

 Az eseményen ott lesz Sáhra Mani afgán dokumentumfilmrendező, valamint a tavaly a velencei filmfesztiválon indult szervezet, a veszélyben lévő filmesek nemzetközi koalíciójának (ICFR) képviseletében Vanja Kaludjercic, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatója, Orwa Nyrabia, az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál művészeti igazgatója, valamint Mike Downey, az Európai Filmakadémia elnöke és Matthijs Wouter Knol, az Európai Filmakadémia főigazgatója.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.