Az afgán művészek helyzetéről rendeznek panelbeszélgetést a Velencei Filmfesztiválon

  • narancs.hu/M
  • 2021. augusztus 30.

Mikrofilm

A résztvevők között lesz a Kabulból nemrég kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező.

A szeptember 1-jén megnyíló 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon panelbeszélgetést rendeznek az Afganisztánban jelenleg zajló válságról, különös tekintettel a filmkészítők és az afgán művészek helyzetére. A filmfesztivál honlapján erről megjelent közlemény szerint a panelbeszélgetést szeptember 4-én tartják a Palazzo del Casinóban.

A résztvevők között lesz a Kabulból kimenekített Sáhra Karimi afgán filmrendező, aki a közelmúltban a világ médiájának, kormányainak és humanitárius szervezeteinek szánt közleményében hívta fel a figyelmet az országában uralkodó állapotokra.

Az 1985-ben Teheránban született, afgán és szlovák nemzetiségű Karimi 2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója volt, az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett. Filmjei Afganisztánon kívül is jól ismertek. Ő a rendezője például, a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amely az abortusz kérdését járta körül. Karimi szavai szerint azután kellett elhagynia Kabult, hogy a felkerült a címlapokra nyílt levelével, amelyben könyörgött a világnak, védjék meg az afgán filmeseket és a művészetet a táliboktól. Hozzátette, hogy az őt fenyegető veszély ellenére az utolsó pillanatig folytatta a forgatást, dokumentálta az afganisztáni eseményeket.

A beszélgetés témája lesz a filmesek és általában az afgán művészek drámai helyzete, a humanitárius folyosók létrehozásának szükségessége és annak garantálása, hogy megkapják a politikai menekültstátuszt. Kitérnek majd a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekre is.

 Az eseményen ott lesz Sáhra Mani afgán dokumentumfilmrendező, valamint a tavaly a velencei filmfesztiválon indult szervezet, a veszélyben lévő filmesek nemzetközi koalíciójának (ICFR) képviseletében Vanja Kaludjercic, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatója, Orwa Nyrabia, az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál művészeti igazgatója, valamint Mike Downey, az Európai Filmakadémia elnöke és Matthijs Wouter Knol, az Európai Filmakadémia főigazgatója.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.