Film

Ha Salma Hayeknek lenne bajsza, azt is gonoszul megpödörné

A Kolibri projekt

Mikrofilm

Van valami különös ellentmondás a tőzsdét megéneklő amerikai filmekben.

Gátlástalanságuk ellenére a brókerek többnyire laza, macsó életművészként jelennek meg (Tőzsdecápák, Brókerarcok, A Wall Street farkasa), és még ha szóba is kerül a rendszerbe kódolt amoralitás és instabilitás (Krízispont, A nagy dobás), a veszélyre előre figyelmeztető hősök is jobbára csak saját érdekeiket és a mások bukásából származó hasznot tartják szem előtt.

Varázslónak, sármos ördögnek tűnnek ezek az imádnivaló antihősök, akiknek megvan az a csodás képességük is, hogy közel hozzák a tőzsde átláthatatlan, szövevényes működését az átlag mozinézőhöz.

Bár A Kolibri projekt kanadai–belga koprodukció, és a film hősei

küllemükben eltérnek a megszokott yuppie figuráktól,

a morális színskálán nagyjából ugyanott állnak, mint amerikai rokonaik. A könyörtelen Wall Street-i cápának dolgozó, orosz gyökerekkel rendelkező unokatestvérek, Vincent (Jesse Eisenberg) és Anton (Alexander Skarsgård) elhatározzák, hogy önálló projektbe fognak, és gyűlölt főnöküket kicselezve a high frequency trading rövid életű királyaivá válnak – hiszen ebben a gyorsan fejlődő műfajban csak ideiglenesen lehet a csúcsra jutni, ám ez elég ahhoz, hogy egy életre meggazdagodjanak.

A Kolibri Projekt

A Kolibri Projekt

Fotó: Big Bang Media

 

Egy tökéletesen egyenes, száloptikás kábellel akarják összekötni a kansasi és a New York-i tőzsdét, amihez hegyeken, nemzeti parkokon és magántelkek ezrein kell keresztülfúrniuk – ha ez sikerül, a megspórolt másodperceken milliókat kereshetnek. Sikerül találniuk egy kellően nagy képzelőerővel rendelkező befektetőt és egy elszánt mesterembert, aki elvégzi a fúrást, de volt főnökük minden lehetséges módon igyekszik keresztbe tenni nekik.

Kim Nguyen forgatókönyvíró-rendező átveri a nézőt:

nehéz nem a két fiúnak szurkolni, látva Salma Hayek karikatúrába hajló kapzsiságát (ha lenne bajsza, azt is gonoszul megpödörné), de ha kicsit a film mélyére nézünk, Zaleskiéket is velejéig önös érdekek vezérlik. A rendező egyszerre várja, hogy csodáljuk az önpusztításba hajló eltökéltséget (Vincentet egy erősen metaforikus színezetű gyomorrák emészti el lassacskán), és lássuk annak önző, irracionális hiábavalóságát is.

A film némi ritmustévesztésen és érdektelenségen át (elvégre a talajfúrást még ritmikus vágásokkal és dögös zenével is nehéz érdekfeszítővé tenni) bukdácsolva jut el a szájbarágós, lassítva hulló esőcseppekkel megtámogatott tanulságig, miszerint az amishok értik csak igazán, hogy az élet lényege nem a sebesség és a pénz, hanem a család és az összetartás.

Az eltúlzott, mégis rokonszenves színészi játék menti meg A Kolibri projektet a középszerűségtől: Jesse Eisenberg korlátozott mimikáját ismét hadarással kompenzálja, de ebben a szerepben ez is működik (ráadásul haldoklása is kellően megindító). Michael Mando józan és szimpatikus mérnöke kissé földközelben tartja a cselekményt, de a film igazi bajnoka a felismerhetetlenségig elapukásított Skarsgård a jámbor kocka szerepében, akit a maga módján mind a törtető Eva Torres, mind pedig Vincent kihasznál, de egyedüliként ismeri fel, hogy monumentális projektjükkel a haszonélvezők között felhozott zimbabwei citromtermelők valójában semmit sem nyernek (ilyen ez a fránya kapitalizmus).

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.