Film

A Grincs

  • - kg -
  • 2019. január 6.

Mikrofilm

Humbug! – tört fel Scrooge torkából a karácsonygyalázók alapszava, és ezzel a szőrösszívű Ebenezer el is foglalta helyét a karácsonyutálók klubjának főhelyén. Akadtak kísérletek az ünnepi utálkozás rekordjának megdöntésére, de Dickens hősének sokáig nem akadt komoly kihívója – egészen addig, amíg Dr. Seuss, aki se nem volt doktor, és csak egyharmad részben volt Seuss, elő nem hozakodott a Grinccsel. Így, név­elővel. Theodor Seuss Geisel teremtményének nemcsak a szíve és a személyisége szőrös, hanem a teljes testi valója is – ne kerteljünk, egy utálkozó szőrmókról beszélünk. A „zöld, szőrös és grincses” kategóriában ő az első, karácsony­utálatban pedig csak a célfotó dönt Scrooge és a Grincs között. Mindkét mesének persze a megtérés a tétje, és ez (spoiler!) menetrend szerint be is következik az emberiséget a Minyonokkal megajándékozó animációs szuperhatalom, az Illumination Entertainment új filmjében. A folyamatos Minyon-rajzolásban kissé megfáradhatott a csapat, mert ebbe A Grincsbe, a kötelező technikai tökélyen kívül semmi extrát nem sikerült beletolni, a fogyasztóvédelemnél simán felnyomhatnánk a filmet, hogy nincs szíve – illetve van neki, de olyan secondhand, és az a kevés szőr is olyan jól fésült rajta. A nagy karácsonyi utálkozó a minőségi cukiskodásnál és a sanyarú karácsonyokban gazdag gyermekévek sietős felelevenítésénél túl azért többet érdemelt volna, bár Benedict Cumberbatch – az eredetiben az ő hangján megy a zsémbeskedés – biztosan sokat tesz a szőrösszívű, de még nem teljesen zöld kritikusok meglágyításáért.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."