„A jelek szerint Magyarországon nincs egyetlen impotens férfi sem”

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 18.

Mikrofilm

Október 18-án folytatódik a Spektrum Tabukról tabuk nélkül című sorozata – Pálinkás Norbert rendezővel a második évad kínos témáiról és arról is beszélgettünk, mi az, amit még egy ilyen műsorban sem lehet bemutatni. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Az internet korában minden egy kattintásnyira van tőlünk. Maradtak még tabuk?

Pálinkás Norbert: Nagyon is. Lefogadom, hogy ha elkezdenélek kérdezgetni, rólad is hamar kiderülne mi az, amiről nem szívesen beszélsz – mindenkinél vannak ilyen témák. Tabuvá attól válnak, hogy nem egyéni, hanem társadalmi szintre kerülnek, az emberek többségéből mintázatszerűen előjönnek. Hogy félünk a haláltól, és nem akarunk beszélni róla. Hogy látunk egy fogyatékost, és nem tudunk mit kezdeni vele. Pár éve a barátaimmal vacsoráztam, egyikük pedig elhozta az új barátnőjét. Egy negyvenes nőről van szó, a szokásos módon kérdezgettük: ki vagy és mit akarsz. Kiderült, hogy nincs gyereke, én pedig rákérdeztem, hogy miért? Mindenki teljesen kiakadt, hogy lehet ilyet kérdezni – még másnap is az volt a téma, hogy lehettem ekkora paraszt. Ez is egy tabu tehát, amit a második évadban fel is dolgoztunk.

MN: Az új széria melyik témája volt a legérzékenyebb?

P. N.: Előzetesen azt gondoltam, az öngyilkossággal lesz a legkönnyebb dolgunk – végül ez volt a legkeményebb dió. Küzdöttünk, mint malac a jégen, iszonyú sziszifuszi munka volt összerakni azt a részt. Ugyanez igaz a szexuális zaklatásra is: be akartuk mutatni azt a szituációt, amikor nő zaklat férfit – de erről senki sem akart beszélni. Az első rész a bűnről szól – azt hittem, alig fogunk olyan embert találni, aki hajlandó lesz saját bűneiről beszélni, de ez hamar megoldódott. Jó volt az együttműködésünk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, három börtönbe is bejutottunk. (...)

false

 

Fotó: Németh Dániel

Lassan a fel nem dolgozott témákból is összejönne egy évadnyi anyag. A gyermektelenségről szóló epizódban szerettünk volna foglalkozni az impotenciával – minden szálat megmozgattunk, de egyszerűen nem találtunk megszólalót. A jelek szerint hiába létező probléma, Magyarországon nincs egyetlen impotens férfi sem.

Mi történt az első évad szereplőivel? Van-e olyan tabu, amit jobb nem bolygatni? Kiderül az október 17-től kapható lapszámban.

A lapot keresse az újságárusoknál vagy fizessen rá elő itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.