Hajdu Szabolcs: "Amíg azt láttam, hogy a rendszer megváltoztatható, lelkiismereti kérdés volt, hogy kívül maradjak rajta"

  • narancs.hu
  • 2019. október 18.

Mikrofilm

De a rendszer egyre nagyobb... Független színházról és filmről, #metoo-történetekről, a Filmalapról és az országra stílusként rátelepedett hímsovinizmusról is beszél új előadása, az Egy százalék indián alkalmából.

A Filmalappal szakítva forgatta le saját lakásában, családjával az Ernelláék Farkaséknált című filmjét, és mutatott működőképes alternatívát a független színházaknak a Látókép nevű színházi társaságával. Új bemutatója, az Egy százalék indián kapcsán Soós Tamás interjújában a Filmalapról, Andy Vajnáról, Sárosdi Lilláról és az országra stílusként rátelepedett hímsovinizmusról is beszél Hajdu Szabolcs. Rövid részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Abban, hogy az Egy százalék indián nyíltabban beszél hímsovinizmusról, nők elleni erőszakról, szerepet játszott, hogy közvetlen közelről néztétek végig a #metoot itthon kirobbantó Sárosdi Lilla kálváriáját, aki egy ideig az Ernelláékban is játszott?

Hajdu Szabolcs: Tudat alatt lehet, hogy hozzájárult, mert ez a téma folyamatosan benne volt, van a levegőben, de konkrétan nem volt róla szó. Akkoriban nekünk az egész inkább arról szólt, hogy Lillát féltettük. Neki egy időben kétesélyes volt, hogy ha kilép az utcára, a nyakába borulnak, vagy megverik. Emlékszem, amikor elmesélte nekünk a történetét, épp Erdélyből jöttünk hazafelé az Ernelláék előadásáról, és amikor elmondta a mára már jól ismert sztorit, mi is sorolni kezdtük a saját történeteinket. Mindenkinek volt több is, a feleségemnek is, nekem is. Még ott a mikrobuszban arról kezdtünk beszélgetni, hogy most már borítani kéne a bilit, mert elegünk volt abból, hogy éveken át rettegtünk bizonyos emberektől, míg azok vígan élték a világukat, és sorra tettek lelki nyomorékká embereket. Mert itt nemcsak a szexualitásról van szó, sokkal inkább a hatalmi pozícióval való visszaélésről, legyen szó szülő-gyerek, tanár-diák, főnök-beosztott viszonyról. Pár hétre rá robbant a Weinstein-ügy, és a feleségem küldött Lillának egy sms-t, hogy most kéne elmondania neki is a történetét. Lilla azt írta, másoktól is kapott hasonló üzenetet, és úgy döntött, kiáll vele a nyilvánosság elé.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Amikor a feleséged, Török-Illyés Orsolya elmesélte a történetét az őt 14 éves korában zaklató kórusvezetőről, nem gondoltál rá, hogy te is kiállj a sajátoddal?

HSZ: Nem.

MN: Miért?

HSZ: Én gyávább vagyok ennél. A lányok bátrabbak. Meg én egyet már kábé elmeséltem más formában. Fehér tenyér a címe.

(...)

MN: Lehet valaki hosszú távon független filmes Magyarországon?

HSZ: Én nem gondolkodom hosszú távban. Van sok ötletem, amit színházban és filmen is meg lehet valósítani. Ha szükséges, pályázok a Filmalaphoz is. Nincsenek ilyen típusú skrupulusaim.

MN: Pár éve még voltak. Mi változott?

HSZ: Amíg azt láttam, hogy a rendszer megváltoztatható közös kiállással, és szükség van szolidaritásra, addig lelkiismereti kérdés volt, hogy kívül maradjak rajta. A rendszer viszont egyre nagyobb, és a fogaskerekei egy irányba őrölnek. Ha elindulnék velük szemben, csak annyi történne, hogy az én kerekeim összetörnének.

A Magyar Narancs 2019. október 17-i lapszámában olvasható teljes interjút és sok más érdekes tartalmat keresse az újságárusoknál.  Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.