A Kaliforniai álom rendezője legközelebb a párizsi éjszakai életet vesézi ki

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Mikrofilm

A zene ezúttal is központi szerepet játszik majd.

A Whiplash-el berobbanó, majd a Kaliforniai álomért Oscar-díjat nyerő Damien Chazelle legutolsó filmje, Az első ember meglepően kicsit szólt: bár a kritikusok szerették, a nézőknél Ryan Gosling ellenére megbukott, és az Oscaron is csak a technikai kategóriákban volt érintett, végül a vizuális effektekért el is hozta a díjat.

Chazelle azonban egykori dobos figurájához hasonlóan igyekszik tartani az ütemet, és kétévente előrukkolni valamivel. Következő projektje egy minisorozat lesz, melyet a Netflixnek készített, és már meg is érkezett az első kedvcsináló előzetese.

A 8 részes The Eddy május 8-án érkezik a streamingplatformra és a párizsi éjszakai életet mutatja majd be egy klubtulajdonos történetét keresztül. A főszerepet a Holdfénnyel berobbant André Holland alakítja majd. A főhős egykori ünnepelt zongorista volt New Yorkban, a modern, multikulturális Párizsban található The Eddy nevű bárjával azonban csak kínlódik. Helyzetét nem könnyíti meg, hogy klubjának fő fellépője Maja, akivel régóta se veled-se nélküled kapcsolatban él.

Chazelle mellett olyanok dolgoznak a műsoron, mint az 5-szörös BAFTA-díjas író, Jack Thorne (National Treasure, Az igazi csoda), vagy a Grammy-díjas zenész, Glen Ballard. A sorozatban ráadásul valódi párizsi zenészek muszikálnak majd.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.