A Kaliforniai álom rendezője legközelebb a párizsi éjszakai életet vesézi ki

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Mikrofilm

A zene ezúttal is központi szerepet játszik majd.

A Whiplash-el berobbanó, majd a Kaliforniai álomért Oscar-díjat nyerő Damien Chazelle legutolsó filmje, Az első ember meglepően kicsit szólt: bár a kritikusok szerették, a nézőknél Ryan Gosling ellenére megbukott, és az Oscaron is csak a technikai kategóriákban volt érintett, végül a vizuális effektekért el is hozta a díjat.

Chazelle azonban egykori dobos figurájához hasonlóan igyekszik tartani az ütemet, és kétévente előrukkolni valamivel. Következő projektje egy minisorozat lesz, melyet a Netflixnek készített, és már meg is érkezett az első kedvcsináló előzetese.

A 8 részes The Eddy május 8-án érkezik a streamingplatformra és a párizsi éjszakai életet mutatja majd be egy klubtulajdonos történetét keresztül. A főszerepet a Holdfénnyel berobbant André Holland alakítja majd. A főhős egykori ünnepelt zongorista volt New Yorkban, a modern, multikulturális Párizsban található The Eddy nevű bárjával azonban csak kínlódik. Helyzetét nem könnyíti meg, hogy klubjának fő fellépője Maja, akivel régóta se veled-se nélküled kapcsolatban él.

Chazelle mellett olyanok dolgoznak a műsoron, mint az 5-szörös BAFTA-díjas író, Jack Thorne (National Treasure, Az igazi csoda), vagy a Grammy-díjas zenész, Glen Ballard. A sorozatban ráadásul valódi párizsi zenészek muszikálnak majd.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.