A Kaliforniai álom rendezője legközelebb a párizsi éjszakai életet vesézi ki

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Mikrofilm

A zene ezúttal is központi szerepet játszik majd.

A Whiplash-el berobbanó, majd a Kaliforniai álomért Oscar-díjat nyerő Damien Chazelle legutolsó filmje, Az első ember meglepően kicsit szólt: bár a kritikusok szerették, a nézőknél Ryan Gosling ellenére megbukott, és az Oscaron is csak a technikai kategóriákban volt érintett, végül a vizuális effektekért el is hozta a díjat.

Chazelle azonban egykori dobos figurájához hasonlóan igyekszik tartani az ütemet, és kétévente előrukkolni valamivel. Következő projektje egy minisorozat lesz, melyet a Netflixnek készített, és már meg is érkezett az első kedvcsináló előzetese.

A 8 részes The Eddy május 8-án érkezik a streamingplatformra és a párizsi éjszakai életet mutatja majd be egy klubtulajdonos történetét keresztül. A főszerepet a Holdfénnyel berobbant André Holland alakítja majd. A főhős egykori ünnepelt zongorista volt New Yorkban, a modern, multikulturális Párizsban található The Eddy nevű bárjával azonban csak kínlódik. Helyzetét nem könnyíti meg, hogy klubjának fő fellépője Maja, akivel régóta se veled-se nélküled kapcsolatban él.

Chazelle mellett olyanok dolgoznak a műsoron, mint az 5-szörös BAFTA-díjas író, Jack Thorne (National Treasure, Az igazi csoda), vagy a Grammy-díjas zenész, Glen Ballard. A sorozatban ráadásul valódi párizsi zenészek muszikálnak majd.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.