A közmédiának nem kellett, Will Ferrel paródiát csinált belőle
Eurovision-Song-Contest-The-Story-of-Fire-Saga_top_story_lead.jpg
Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története

A közmédiának nem kellett, Will Ferrel paródiát csinált belőle

Mikrofilm

Nemsokára kiderül, érdemes-e az olyan viccekkel viccelni, mint az Eurovízió.

A közmédia egy ideig nemzeti ego-kérdést kreált belőle - majd amikor így sem jött az áttörés, inkább megsértődött és hátat fordított neki. Ez az Eurovíziós Dalfesztivál, amit tényleg csak annyira kell komolyan venni, mint az azon induló válogatott jelmezes dalnoknőket és dalnokokat.

Will Ferrell komikus meg is látta a humort a dologban: tanulmányútra ment a 2018-as lisszaboni döntőre, az élményeiből pedig Andrew Steele segítségével megírta az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története című vígjáték forgatókönyvét. Csak emlékeztetőül: a 2018-as dalfesztivált az izraeli Netty nyerte Toy című dalával, melynek jelentős részében csirkehangokat utánoz.

Az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története egy izlandi pop-duóról szól (Will Ferrel és Rachel McAdams alakításában), akik esélyt kapnak arra, hogy országukat képviseljét a seregszemlén. A remeknek tűnő lehetőséggel persze csőstül érkezik a baj is: a szigorú apa (Pierce Brosnan) kiakad, hogy tékozló fia az elég világ előtt megszégyeníti; de a dalfesztivál próbára teszi a páros barátságát ugyanúgy, mint Ferrell karakterének férfiasságát.

A filmet David Dobkin rendezi, akinek többek között az Ünneprontók ünnepét is köszönhettük. Az előzetes alapján a vígjátékban egy erőltetett paródia lehetősége ugyanúgy benne van, mint egy tényleg szórakoztató vígjátéké - akárhogy is lesz, abban biztosak lehetünk, hogy nemcsak rövidebb, de tartalmasabb is lesz, mint a valódi hangversenyt végigülni.

A film június 26-án érkezik a Netflixre.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.