A közösségi háló írója szerint is itt az ideje folytatni a Facebook-filmet

  • narancs.hu
  • 2021. november 17.

Mikrofilm

Lenne mit mesélnie, ráadásul a rendező és a főszereplő is benne lenne a dologban.

A Facebook már rég nem az az ártatlan, barátokkal való kapcsolattartásra és macskás képek megosztására használt oldal, mint annak idején. Annyi a probléma a működésével, hogy nemrég saját bíróságot állított fel; a vállalat történetének legnagyobb leállásával hét milliárd dollár vált köddé; nemrég pedig bejelentették, hogy virtuális univerzum építésébe kezdenek, mindezt pedig annyira komolyan veszik, hogy még a cég nevét is megváltoztatták Metára. És mindezek csak az elmúlt egy év történései.

Nem csoda, ha ilyen változások után a közösségi média születését megíró Aaron Sorkin is úgy nyilatkozott: itt lenne az ideje a folytatásnak.

„Ami az elmúlt években történik a Facebookkal, az egy olyan történet, amit érdemes lenne elmondani”

– fogalmazott A közösségi háló forgatókönyvírója. Sorkin olyan filmekkel és sorozatokkal szerzett nevet magának, mint az Egy becsületbeli ügy, Az elnök emberei vagy a Charlie Wilson háborúja, a Facebook-filmmel 2011-ben elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját. Azóta még háromszor jelölték, de manapság inkább a rendezésre koncentrál: második filmje, A chicagói 7-ek tárgyalása a tavalyi év egyik legnagyobb dobása volt, hamarosan pedig bemutatják következő moziját a Being the Ricardost, amely Lucy Ball és Desi Arnaz kapcsolatáról szól.

Sorkin azonban a Facebook-film folytatásánál maradna a forgatókönyvírói státusznál: „Továbbra is szeretnék remek rendezőkkel dolgozni, David Fincher pedig mindenképp ennek a listának a tetején található” – fogalmazott. Egy másik alkalommal pedig ennél is egyértelműbben kijelentette: csak Fincherrel a rendezői székben vállalná a projektet. „Ha Billy Wilder visszatérne a sírból és ő szeretné rendezni a filmet, akkor is azt mondanám, hogy csak Daviddel vállalom” – erősítette meg.

Az egyenlet harmadik tényezője, a Mark Zuckerberget alakító Jesse Eisenberg – akit Fincherhez és Sorkinhoz hasonlóan Oscarra jelöltek a filmért – szintén örömmel visszatérne. Mint elmondta, manapság ritka az olyan lehetőség, amikor egy népszerű filmben játszhat el valaki egy összetett karaktert, az ilyenek ugyanis inkább a színpadon vagy a művészfilmekben fordulnak elő.

A közösségi háló születéséről, és hogy mit jelent a film több mint 10 évvel a moziba kerülése után, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.