Már működik a Facebook saját bírósága: csak fügefalevél, vagy valós változást hoz?
Mark Zuckerberg

Már működik a Facebook saját bírósága: csak fügefalevél, vagy valós változást hoz?

Interaktív

Komoly energiákat fektetett a Facebook abba, hogy felállítsa saját "bíróságát". Kérdés, hogy be tudja-e tölteni majd a neki szánt szerepet. 

Tavaly nyáron felállt és már meg is kezdte működését a „Facebook bíróságaként” emlegetett úgynevezett Oversight Board ("Ellenőrző Bizottság"), amelynek mind a létrejötte, mind a működése meglehetősen vitatott, egyelőre pedig az is kérdéses, hogy be tudja-e majd tölteni azt a kontrolláló funkciót, amelyet maga a létrehozó cég szánt neki. A testület felállításának és eddigi működésének körülményeiről Kate Klonick, az amerikai St. John’s University internetes joggal foglalkozó tanársegédje írt részletes cikket a legutóbbi The New Yorkerbe, a Facebook ugyanis lehetővé tette számára, hogy végigkövesse az Oversight Board létrehozásának folyamatát.

A testületet annak az alapvető problémának a kezelésére kívánták létrehozni, hogy a Facebookon megjelent tartalmakat egyfajta ex-lex állapotban a cég maga moderálja a saját döntései szerint, ez pedig mindenképpen problémásnak számít. Bár a cég 2018-ban közzétette azokat a közösségi alapelveket, amelyek alapján moderálnak, a moderálás maga lassú;

van, hogy egy sértő vagy gyűlöletkeltő poszt már milliós megtekintésnél jár, mire leveszi az oldal.

Erre születtek már helyi jogszabályok, például Németországban, ahol kikötötték, a közösségi oldalak felelőssége, hogy 24 órán belül levegyék a törvényben meghatározott esetekben a posztokat.

Ahol azonban nincs külön erre vonatkozó jogszabály, ott a Facebook saját moderálási elvei érvényesülnek, amelyek nagyrészt gumiszabályok, így tulajdonképpen a maguk részéről jogosan háborodhatnak fel azok, akiknek kimoderálják a posztjait vagy hozzászólásait. Ahogy teszi ezt egyébként a magyar kormány is, amely a sajtószabadsággal érvelve sérelmezi, hogy a hozzá közelálló, esetenként gyűlöletkeltő vagy problémás posztokat saját hatáskörben eltávolítja az oldal. Erről részletesen itt írtunk: 

Véleményelhárítás

Orbán Viktor néhány éve „Hahó, facebookosok!" felkiáltással köszönt be az oldalán, és bár a miniszterelnök híresen nem ért sem a számítástechnikához, sem a mobiltelefonhoz (legalábbis ezt terjeszti róla az agitprop), a járvány alatt a kormány is inkább kommunikált a közösségi médiában, mint a hagyományos felületeken.

Az Oversight Board lenne mindenesetre a Facebook válasza a felvázolt problémákra: egy csapat bölcs tanácsadó, Nobel-békedíjasoktól volt politikusokon és újságírókon át emberi jogi szakértőkig, akikhez fellebbezni lehet, és akik a döntéseiken keresztül formálhatják a szólásszabadság szabályait az oldalon. A döntéseik pedig még a cégre – sőt, az alapító-mindenható Mark Zuckerbergre – nézve is kötelezőek lennének.

A testület ötlete Klonick cikke szerint Noah Feldman harvardi jogászprofesszortól származik, akinek történetesen Sheryl Sandberg, a Facebook második embere, a cég ügyvezető igazgatója az egyetemi barátja. Feldmannak a cikk szerint épp egy Sandberggel töltött hétvégén ugrott be az ötlet, hogy az oldalnak szüksége van egy legfelsőbb bíróságra, egyfajta kvázi jogi rendszerre, amely dönthetne a felmerülő szólásszabadsággal kapcsolatos kérdésekben. A Facebook-testület átvehetne különböző létező bírósági joggyakorlatokat, és fordítva is, a rendes bíróságok is átvehetnének ötleteket a testülettől.

Internetes nagyvállalatok vezetőinek szenátusi meghallgatása

 
Zuckerberg az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága által tartott távmeghallgatáson 2020. október 28-án. A szenátus a Twitter, a Facebook és a Google vezérigazgatóit hallgatta meg
Fotó: MTI/EPA pool/Michael Reynolds 

Feldman ötlete Sandbergen keresztül eljutott Zuckerberghez, aki a cikk szerint amúgy is azt tervezte, hogy valamiféle jogrendszert hoz létre a moderálásra. Állítólag egy választott tisztviselőkön keresztüli kvázi kongresszust képzelt el, de a bíróság végül jobb első lépésnek tűnt. Feldman végül 2018 novemberében mutatta be a tervét a Facebook vezetőinek, és bár nem aratott osztatlan sikert, a cég struktúrája szerint Zuckerberg akár egyoldalú döntést is hozhat, ő pedig teljes mellszélességgel kiállt a „bíróság” terve mellett.

A leendő testület szabályait a Facebook maga dolgozta ki, a csapatba az Obama-adminisztrációból, az ENSZ-ből, az amerikai igazságügyi minisztériumból és a civil szférából érkeztek dolgozók, de tagja volt például Nick Clegg brit liberális politikus, David Cameron egykori miniszterelnök helyettese is. Klonick cikke megjegyzi, a

fiatal és magasan képzett csapat mellett időnként tech vezetők is aktívan részt vettek a folyamatban, sőt, a testület szabályait Zuckerberg is átnézte és átírta.

Az ekkor még csak tervként létező testület működésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, a legproblémásabb pedig az volt, hogy mennyire legyen hatalma egyáltalán: a Facebooktól független szakértők szerettek volna minél nagyobb hatalmat adni neki, hogy minél jobban meg tudja kötni az oldal kezét, esetleg maga a testület írja meg a Facebook szabályzatát is. A cégen belül viszont többen azon aggódtak, hogy mi lesz, ha a testület esetleg olyan döntést hoz, amely kinyírja az oldalt, például lekapcsolja a hírfolyamot, vagy hasonló?

A cégen belül az is komoly vitát váltott ki, hogy egyáltalán ki legyen a testület tagja? Újságírók, nemzetközi emberi jogi ügyvédek, tudósok, politikusok, vagy egyszerű emberek? A Facebook végül egy nyilvános felületen várta a jelöléseket, ahol több ezer futott be, 2020 májusában pedig nyilvánosságra is hozta az első neveket.

Köztük volt például a volt dán miniszterelnök, Helle Thorning-Schmidt, a brit The Guardian volt szerkesztője, Alan Rusbridger,

vagy történetesen Sajó András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt alelnöke.

Néhány ellentmondásos név is bekerült azonban a testületbe, így például a még George W. Bush által kinevezett, azóta nyugdíjba ment bíró, Michael McConnell, aki 2000-ben még amellett érvelt, hogy a cserkészek kizárhassák maguk közül a melegeket. A cég a cikk szerint ezzel egyfajta gesztust próbált tenni a republikánusoknak, hogy így is növeljék a testület elfogadottságát.

A kiválasztott tagok végül áprilistól kezdve online meetingeken vettek részt, hogy összerázódjanak és kialakítsák a saját működési mechanizmusukat, októberben pedig a Facebook véletlenszerűen kiválasztott 5 százaléknyi felhasználójának elérhetővé tette a fellebbezést az Oversight Boardhoz – a lehetőséget nagyjából úgy vezették be, mint egy új Instagram-feature-t, majd szélesítették az elért felhasználók körét. 

A testület mostanra pedig már túl van az első döntésein is:

  • Döntenie kellett például egy, az azerbajdzsáni örmény templomok elleni agressziót erőteljes szavakkal elítélő posztról, amelyet gyűlöletbeszéd miatt távolítottak el a moderátorok. A testületben – amely több helyről is szakértői véleményt kért – ugyan felmerült, hogy kisebbségi helyzetben (tehát azerbajdzsáni örmények esetében) lehetséges erőteljesebb szavakat és kifejezéseket használni, végül mégis helybenhagyta a poszt levételét.
  • Egy másik esetben egy francia felhasználó azt sérelmezte a posztjában, hogy a francia kormány visszautasította a hidroxiklorokin és az azithromycin nevű maláriaellenes szerek alkalmazását a koronavírus ellen, holott ezeket máshol használják. A Facebook leszedte a posztot, mondván az embereket saját maguk gyógyszerezésére ösztönzi, de az Oversight Board végül úgy döntött, a posztot vissza kell állítani, mert a szóban forgó szereket amúgy nem lehet csak úgy megvenni Franciaországban, tehát a poszt igazából nem tud kárt okozni senkinek, eltávolításával viszont részben politikai véleményt cenzúráznak. A visszaállított poszt mellé ugyanakkor egy linket kell tenni megbízható tudományos információkról.

A kritikusok szerint viszont az Oversight Board csak egy fügefalevél, pénz- és időpazarlás, a cég csak kiszervezi a kényes kérdéseket, de összességében a testület nem fogja megoldani a Facebook alapvető problémáit, és nem is fog változtatni semmin. A szkeptikusok szerint ugyanis a testület nem fog tudni függetlenül működni, Klonick cikkéből pedig szintén az derül ki, hogy

miközben a testület hivatalosan független, mégis maga a cég hozta létre, ezáltal pedig nagyon komolyan rá is nyomta a bélyegét a működésére.

A cikk idézi Helle Thorning-Schmidt volt dán miniszterelnököt, aki magától Zuckerbergtől kért és kapott garanciát arra, hogy a testület független lesz, a cég pedig aláveti magát a döntéseinek. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban is vannak kétségek, de az sem világos, hogy mi alapján fogadnák el maguk a felhasználók a testület döntéseit? A Facebook-posztok törlését sérelmező magyar kormányközeli emberek vajon belenyugszanak majd abba, ha a Facebook által létrehozott testület erősíti meg a posztjaik levételét? Aligha.

Az Oversight Board ráadásul végül a nevéhez képest meglehetősen korlátozott jogosultságokat kapott, és nem hogy a Facebookot mint céget, az algoritmusokat, hirdetéseket nem ellenőrzi, de valójában az ott megjelent tartalmakat is csak alig.

Ha ugyanis egy felhasználó megjelöl egy sértő tartalmat, akkor az a Facebook moderátorai elé kerül, akik döntenek arról, hogy leveszik a posztot, vagy fent hagyják –

a fenthagyott posztok esetében azonban nem lehet az Oversight Boardhoz fordulni, a testület a jelenlegi szabályai szerint csak azt bírálhatja felül, ha a Facebook törölt egy tartalmat. 

Bár elvileg 2021 közepén bővíteni kívánják az ügyek körét, ez jelen formájában meglehetősen korlátozott lehetőségeket jelent, és csak azt irányozza elő, hogy sértett trollok és szélsőségesek fordulnak majd a testülethez, miközben a legtöbb esetben a Facebookon nem azzal van a gond, amit a moderátorok leszednek, hanem pont azzal, ami fent marad – összeesküvés-elméletek, álhírek, dezinformáció, gyűlöletbeszéd.

Ami ennél is problémásabb, hogy az Oversight Board döntései nem teremtenek precedenst, mint a legfelsőbb bírósági döntések a legtöbb esetben.

Egy-egy döntése kimondottan egy-egy posztról szól csak, ha a testület úgy dönt, hogy egy bizonyos posztot törölni kell, akkor azt az egy posztot kell csak törölni, a hasonlókat nem.

Illetve ez a Facebookra van bízva, amely azt ígéri, "technikai kapacitásainak" fényében fogja ezt megtenni. Mindenesetre ha az Oversight Board gyakorlatilag csak egyes esetekben hozhat kötelező érvényű döntést, akkor hatása sem lehet sok a Facebook működésére. Sőt, így annak sincs sok értelme, hogy a testület elvileg csak bizonyos kiválasztott, „reprezentatív” ügyekben dönt – magyarul nem minden problémás ügy kerül elé, holott a cikk szerint naponta mintegy 200 ezer poszt ügyében lehetne az Oversight Boardhoz fordulni. 

Klonick cikke szerint az akkor frissen megalakult testület tagjai között egyébként komoly vitát váltott ki, hogy megszólaljanak-e Donald Trump akkori amerikai elnök Black Lives Matter-tüntetésekkel kapcsolatos posztjairól, amelyeket – bár egyes vélemények szerint kimondottan erőszakosak voltak, és a Twitter eltávolította őket – a Facebook fent hagyott, de végül arra jutottak, hogy nem. A Capitolium ostromával kapcsolatos posztokat azonban az oldal leszedte, és bár korábban a semlegesség pártján volt, másnap határozatlan időre fel is függesztette Trump fiókját.

A letiltott posztok miatt maga Trump kérhetne vizsgálatot a testülettől, de a fiók felfüggesztésének ügyében csak maga a Facebook – ez végül megtörtént, az Oversight Boardnak most két hónapja van döntést hoznia arról, hogy vissza kell-e állítani Trump fiókját.

Neked ajánljuk