A majmok bolygója soha el nem készült folytatásából készülhet tévésorozat

  • narancs.hu
  • 2022. február 8.

Mikrofilm

Az emberek bolygójában Charlton Heston figurájának irányításával lázadnak fel az emberek, míg a majmok ketrecbe kerülnek.

Azt gondolná az ember, hogy A majmok bolygója sorozatból aztán tényleg mindent kihoztak, ami benne volt: Pierre Boulle 1963-as regényéből öt évvel később készült óriási sikerű film, amelyet 1970-73 között négy folytatás követett, majd 1974-ben 14 részes sorozattal, egy évvel később animációs műsorral folytatódott a sor. Mindezek közül egyedül a Charlton Heston nevével fémjelzett első mozifilm vált maradandóvá, elsősorban befejezése miatt, melyet azóta is nagy kedvvel parodizálnak vagy idéznek meg. 2001-ben aztán Tim Burton remakelte hatalmas bukással az eredetit, de ez sem vette el Hollywood kedvét a folytatásoktól: 2011-ben A majmok bolygója: Lázadással kezdődött el egy reboot-széria, amely a 2014-es Forradalommal és a 2017-es Háborúval máris három résznél tart.

A hírek szerint azonban a soha véget nem érő franchise következő felvonása nem utóbbiak folytatása lenne: Uri Singer (Marjorie Prime) és Aimée Peyronnet (Komfortos mennyország) producer ki tudja milyen indíttatásból megszerezte A majmok bolygója egy meg nem valósult folytatásának jogait. A Planet of The Men (Az emberek bolygója) című projekt forgatókönyvét az eredeti regényt jegyző Pierre Boulle írta az első mozi sikere után. Egy fura, alternatív univerzumot mutat be – valami ahhoz hasonlót, amelyet A majmok bolygója II-ben láthattunk, csak még annál is sötétebbet. Boulle ötlete nyomán a film közel két évtizedet ölelt volna fel annak a társadalomnak a történetéből, amelyet a majmok uralnak, míg az emberek alsóbb rendű lázadókként az ő megdöntésükre szervezkednek. Ebben a világban Charlton Heson Taylorja Messiásként tanítja az embereket a beszédre, eszközhasználatra és az elnyomás elleni felkelésre; majd amikor átveszik a hatalmat, az ő ötlete, hogy vessék a majmokat ketrecbe, hogy aztán az embereket szórakoztassák.

Singer és Peyronnet mindezt egy tévésorozatban valósítaná meg – manapság ugyanis éppen ez a divat. Egyelőre nincs hír szereplőkről, vagy a forgatás időpontjáról, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a folyamatos tartaloméhségben szenvedő streamingszolgáltatók azonnal lecsapnak majd az ötletre.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.