A majmok bolygója soha el nem készült folytatásából készülhet tévésorozat

  • narancs.hu
  • 2022. február 8.

Mikrofilm

Az emberek bolygójában Charlton Heston figurájának irányításával lázadnak fel az emberek, míg a majmok ketrecbe kerülnek.

Azt gondolná az ember, hogy A majmok bolygója sorozatból aztán tényleg mindent kihoztak, ami benne volt: Pierre Boulle 1963-as regényéből öt évvel később készült óriási sikerű film, amelyet 1970-73 között négy folytatás követett, majd 1974-ben 14 részes sorozattal, egy évvel később animációs műsorral folytatódott a sor. Mindezek közül egyedül a Charlton Heston nevével fémjelzett első mozifilm vált maradandóvá, elsősorban befejezése miatt, melyet azóta is nagy kedvvel parodizálnak vagy idéznek meg. 2001-ben aztán Tim Burton remakelte hatalmas bukással az eredetit, de ez sem vette el Hollywood kedvét a folytatásoktól: 2011-ben A majmok bolygója: Lázadással kezdődött el egy reboot-széria, amely a 2014-es Forradalommal és a 2017-es Háborúval máris három résznél tart.

A hírek szerint azonban a soha véget nem érő franchise következő felvonása nem utóbbiak folytatása lenne: Uri Singer (Marjorie Prime) és Aimée Peyronnet (Komfortos mennyország) producer ki tudja milyen indíttatásból megszerezte A majmok bolygója egy meg nem valósult folytatásának jogait. A Planet of The Men (Az emberek bolygója) című projekt forgatókönyvét az eredeti regényt jegyző Pierre Boulle írta az első mozi sikere után. Egy fura, alternatív univerzumot mutat be – valami ahhoz hasonlót, amelyet A majmok bolygója II-ben láthattunk, csak még annál is sötétebbet. Boulle ötlete nyomán a film közel két évtizedet ölelt volna fel annak a társadalomnak a történetéből, amelyet a majmok uralnak, míg az emberek alsóbb rendű lázadókként az ő megdöntésükre szervezkednek. Ebben a világban Charlton Heson Taylorja Messiásként tanítja az embereket a beszédre, eszközhasználatra és az elnyomás elleni felkelésre; majd amikor átveszik a hatalmat, az ő ötlete, hogy vessék a majmokat ketrecbe, hogy aztán az embereket szórakoztassák.

Singer és Peyronnet mindezt egy tévésorozatban valósítaná meg – manapság ugyanis éppen ez a divat. Egyelőre nincs hír szereplőkről, vagy a forgatás időpontjáról, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a folyamatos tartaloméhségben szenvedő streamingszolgáltatók azonnal lecsapnak majd az ötletre.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.