A Netflix algoritmusa elutasította, nem kértek a Lovagregény filmtervéből

Mikrofilm

A mesterséges intelligencia következő áldozata: a Heath Ledger-féle 2001-ben készült film folytatása.

Hol vannak már azok az idők, amikor egy-egy stúdióvezér vagy szuperproducer szeszélyei döntenek arról, melyik film készülhet el és melyik nem? A streamingek korában eddig is sejteni lehetett, hogy a platformok nem véletlenül gyűjtenek még arról is információt, mikor mennek ki a nézők vécére. Azt lehetett azonban hinni, hogy legalább a nézettségi adatok alapján hoznak döntéseket; eddig ezeket ugyan igyekeztek eltitkolni vagy más módon megbütykölni, de manapság a sztrájkok hatására egyre többet osztanak meg belőlük. Azt viszont továbbra is csak sejteni lehetett, mi folyik a Netflix boszorkánykonyhájában – most, hogy napvilágra került a Lovagregény folytatásának kálváriája, egy picit talán ebben is tisztábban látunk.

Brian Helgeland forgatókönyvíró azzal kapcsolatban adott interjút az Inverse-nek hogy A tűzben edzett férfi című akciófilmje húsz éves lett. Helgeland Oscar-díjat nyert a Szigorúan bizalmas forgatókönyvéért, emellett olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Titokzatos folyó, az Összeesküvés-elmélet, a 2010-es Robin Hood , vagy épp a Lovagregény, amelyet ő is rendezett. Ez egy William Thatcher nevű  parasztról szól, akinek gazdája egy lovagi torna közben meghal, ezért felveszi vértjét és a nevében megnyeri a viadalt. Ezután győzelmet győzelemre arat, ezzel azonban nem csak egy szép lány, de egy ellenséges gróf figyelmét is felkelti.

A 2001-es mozi nem teljesített rosszul a kasszáknál, 65 millió dolláros költségvetéséhez képest világszinten közel kétszer ennyi bevételt hozott; ha a kritkusok nem is ájultak el tőle, a nézők szerették. Egyik legnagyobb erőssége egyértelműen főszereplője, Heath Ledger karizmája és felszabadult játéka. Ledger 2008-as halála után mintha ismét felfedezték volna a filmet, amely körül egyfajta kultstátusz alakult ki. Épp ezért nem csoda, ha az elmúlt években egyre többször felvetődött a folytatás ötlete. „Mikor befejeztük a Lovagregényt, rögtön elkezdtünk gondolkodni azon, hogy a kalózfilmként készítsünk hozzá egy folytatást” – mondta Helgeland. A történet az első film főgonosza, a Rufus Sewell alakította Adhemar gróf körül bonyolódott volna, aki elrabolta a szépséges Jocelynt (Shannyn Sossamon), hogy Konstantinápolyba hurcolja. Végül kalózok fogságába esnek és gályarabokként végzik. Van azonban egy rab azon a hajón, akinek a hátára egy kincses térképet tetováltak, őt viszont fegyelmezetlenségei miatt folyamatosan megkorbácsolják. Épp ezért néhányan önként jelentkeznek helyette a korbácsolásra, csak hogy a térkép épségben maradjon. Bármilyen jól hangzik is mindez, a Sony stúdió nem kért a projektből.

Felvetődött azonban még egy ötlet, mégpedig egyenesen a film másik két szereplőjétől, Paul Bettanytól és Alan Tudyktól. Eszerint a Ledger alakította William Thatcher meghalt a háborúban, de van egy tinédzser lánya, aki hozzá hasonlóan szeretne elindulni egy lovagi tornán, nőként viszont nincs erre lehetősége. Felkeres egy bandát, amelyik felkészíti a viadalra: levágja a haját, elmélyíti a hangját, és férfiként elindul a megmérettetésen. Mindez remekül illeszkedik az elmúlt évek folytatásai és örökségfilmjei közé, amelyekben jellemzően fiatalabb, és sokszor ellentétes nemű szereplők viszik tovább a korábbi klasszikus történetet: A srác nem jár egyedül, az Ocean’s 8 Az évszázad átverése, a 2016-os Szellemirtók és a Mi kell a pasinak? csak néhány példa erre a közelmúltból. Ennek ellenére a filmterv mégsem aratott osztatlan sikert.

„Előadtam a Sonynak, ők birtokolják ugyanis a jogokat. Úgy tűnt, érdekli is őket, és a Netflixszel készítettek volna közösen filmet belőle, ami a streamingplatformon jött volna ki. De ha jól értettem, a Netflix tesztelte a folytatás ötletét az algoritmusaival, amelyek azt jelezték, hogy nem lenne sikeres a film. A Lovagregény pedig évről évre egyre népszerűbbnek tűnik, szóval furcsa ez az egész” – nyilatkozta Helgeland. A Netflix természetesen most is titkolózott, nem árulta el, hogy mivel is volt a probléma. A kardozós kalandfilmek felett eljárt az idő? Esetleg a nézők nem vennék jónéven, ha Ledger nélkül folytatódna a lovagi kaland? Valószínűleg soha nem derül ki. Mint arra az AV Club felhívta a figyelmet, egy 2020-as blogposzt adhat némi betekintést a Netflix ügymenetébe és abba, hogyan tesztelik a cégnél az ötletek életképességét, milyen tényezőket vesznek számításba. Eszerint megnézik a hasonló címeket, ez alapján pedig megpróbálják megjósolni, hány néző lenne rá kíváncsi. Mindehhez pedig a mesterséges intelligenciát (AI) is segítségül hívják, és figyelembe veszik a nyelvi sajátságokat, valamint a filmbeli karakterek nemek, etnikumok stb. szerinti megoszlását.

A Netflix tartalomgyártásért felelős fejese, Bela Bajaria mindenesetre még tavaly azt nyilatkozta, náluk nem algoritmusok döntik el, milyen projektbe vágnak bele. Mindezt a Vezércsel és a Balhé sikerével indokolta: „Nem létezik olyan algoritmus, amely azt mondta volna: tudod mi lenne kiváló ötlet? Egy kosztümös sorozat egy sakkozó nőről! Vagy csináljuk valamit az elidegenedés és a magány tematikájáról, és dobjunk bele valamit a sofőrök közötti vitáról is felbujtó eseményként!” – fejtegette.

Arról, hogy a mesterséges intelligencia használata mintha kezdene meggyökeresedni a filmiparban, ebben a cikkünkben is írtunk (bár itt az AI egy másik funkciójáról van szó):

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."