Mi különböztetheti meg a jövőben a DC-t a Marveltől?

Mikrofilm

James Gunn először a Marvelnek (A galaxis őrzői), majd a DC-nek (The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag) is megrendezte a legszórakoztatóbb képregényfilmet. Utóbbinál most ő lett a főnök.

A szuperhősmozik többsége két rivális képregénykiadóból lett filmstúdióhoz kapcsolódik: a Marvelhez tartoznak a Bosszúállók és társaik, míg a DC tulajdona a Supermenel és Batmannel felálló Az Igazság Ligája, vagy épp a jelenleg a moziban taroló Black Adam is. Előbbi közel 15 éve kezdett bele az univerzumépítésbe, mely immár a tévében is nagy erővel folyik, utóbbi viszont néhány sikertől eltekintve legtöbbször csak ellenfele nyomdokain próbált lépkedni.

Sokak szerint a Marvel azért is tud sikeresebb lenni, mert a filmek és sorozatok fejlesztését egy fejes, Kevin Feige irányítja. A DC-nél ellenben eddig sokkal kevésbé volt központosított a munkamenet: a legutóbbi főnök a főleg horrorfilmjeiről (Démonok között, Az) ismert producer, Walter Hamada volt, akit a Warner Bros. és Discovery-összeolvadás sodort el pozíciójáról.

Az újonnan létrejött Warner Bros. Discovery gigastúdió egy csomó racioanlizálást jelentett be: ezek közé tartozik a már elkészült, mégis elkaszált Batgirl-film lelövése, az HBO Max megszűnése vagy az, hogy a magyar A besúgót egyszerűen levették a platformról. Az új vezetés most döntött a DC-filmek megreformálásáról is: az eddigi DC Films helyett létrehozták a DC Studios-t, melynek élére hatalmas meglepetésre James Gunn rendezőt és Peter Safran producert nevezték ki.

A DC-nél eddig is a rendezőcentrikusság volt a kulcsszó, az azonban példátlan, hogy egy aktív filmkészítő kerül egy nagy stúdió vezető pozíciójába.

James Gunn a 2006-is Slither – Féltél már nevetve? című horror-vígjátékkal mutatkozott be a mozikban, majd négy év múlva Super címmel elkészítette első szuperhősfilmjét: egy paródiát, amelyben egy képességek nélküli, hétköznapi srác bűnüldözésbe fog. A film nem keltett túl nagy hullámokat, arra azonban elég volt, hogy meggyőzze a Marvel döntnökeit, adjanak esélyt Gunnak egy igazi szuperhősfilmre is. Ez volt a 2014-es A galaxis őrzői, talán a legviccesebb képregényadaptáció; főhősei sokkal kevésbé voltak ismertek, mint az olyan hősök, mint Vasember vagy Thor. Gunn-nak köszönhetően azonban Peter Quill, Groot és Mordály a legkedveltebb karakterek közé emelkedtek. A film sikerét a rendezőnek a három év múlva érkező folytatással ráadásul sikerült megismételnie. Ezt követően azonban Gunn egy bizarr Twitter-botrány miatt kiesett a Marvelt tulajdonló Disney kegyeiből: újra felszínre kerültek a 2010-es években írt, azóta törölt Twitter-posztjai, melyben többek között pedofil témájú poénokat osztott meg. Gunnt kirúgták, a stúdió döntése azonban hatalmas felháborodást keltett, és mai napig a cancel culture egyik legemlékezetesebb eseteként emlegetik. A Disney gyorsan át is gondolta a dolgot és visszahelyezték A galaxis őrzői 3. rendezői székébe, melyet a tervek szerint még idén be is mutatnak.

Időközben a rendező azonban a rivális DC-nél lelt menedékre, ahol 2021-ben megrendezte – rebootolta – a The Suicide Squad – Az öngyilkos osztagot; mindössze öt évvel az első, borzalmasat bukott próbálkozás után. A film a kasszánál nem teljesített túl jól, részben a koronavírus-járványnak köszönhetően, a rajongók viszont odáig voltak a moziért, amely a DC eddigi talán legjobbja volt. Egyik karaktere, a John Cena által alakított Békeharcos gyorsan meg is kapta saját tévéműsorát, melyet idén mutattak be.

Peter Safran producer korábban is dolgozott már együtt Gunn-nal a The Suicide Squadon és a Békeharcos-sorozaton, emellett többek között horrorfilmek (Annabelle-sorozat; Démonok között) és néhány sikeresebb DC-film (Aquaman; Shazam!) fűződik a nevéhez. Safran és Gunn kinevezése előtt többek között Zack Snyder (300; Az Igazság Ligája Snyder-vágat) is esélyes volt a pozícióra. Legalábbis mindent megtett azért hogy őt vagy feleségét nevezzék ki, többek között szervezett trollhadsereget is működtetett – ennek segítségével sikerült elérnie, hogy tavaly bemutassák a hatalmasat bukott Az Igazság Ligája saját, rendezői változatát.

A tervek szerint a pozíció ellenére Safran és Gunn továbbra is folytatják a filmkészítést, a DC-mozikkal kapcsolatban pedig közvetlenül David Zaslavnak jelentenek, akinek a stúdió-összeolvadás miatt máris kétes a híre Hollywoodban. Gunn a projektek kreatív, míg Safran az üzleti és produkciós oldalát felügyeli majd. „Megtisztelve érezzük magunkat, hogy azokat a DC karaktereket vezethetjük, akikért gyerekkorunk óta odáig vagyunk” – nyilatkozták.

Kérdés, az új fejesek megjelenésével hogyan formálódnak majd a folyamatban lévő DC-projektek, melyek jellemzően külön-külön kezekben összpontosulnak. Külön univerzumot alkot például Todd Phillips nagysikerű, Oscar-díjas Jokere, melynek már készül a folytatása. Ugyancsak önálló világot képvisel Matt Reeves Batman-filmje, mely az idei év egyik legnagyobb sikere volt a mozikban, és sorozat-formájában már dolgoznak a folytatásán.

A rajongók korábban pont azért kedvelték a DC mozijait, mert sokkal komolyabbak és sötétebb tónusúak voltak, mint a színesebb, viccesebb és jóval gyerekbarátabb Marveles társaik.

Azzal azonban, hogy ezentúl a mindenből gúnyt űző, filmjeiben poént poénra halmozó Gunn lett a stúdió főnöke, sokan máris attól tartanak, hogy a DC ezen a téren is a riválisa nyomába ered és identitását elvesztve elkezd könnyedebb és viccesebb mozikat készíteni.

Snydert és alkotásait sokat és joggal kritizálják, az azonban biztos, hogy egészen más képregény-adaptációkban gondolkodik, markáns, ám jócskán elkoptatott rendezői stílusjegyei miatt pedig filmjei egyből felismerhetőek. Gunn ellenben azt bizonyította be, hogy a popkulturális utalásokkal teli szuperhős-vígjátékai DC-s és Marveles hősökkel is ugyanúgy működnek. Kérdés, a jövőben hogyan fogjuk egyáltalán megkülönböztetni egymástól a rivális stúdiók filmjeit.

(Címlapképünkön: James Gunn)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.