Ha a netes Mulan megveri a mozis Tenetet, a mozik lassan lehúzhatják a rolót
mulan-trailer-disney_top_story_lead.jpg

Ha a netes Mulan megveri a mozis Tenetet, a mozik lassan lehúzhatják a rolót

Mikrofilm

Itt vége? A Mulan is egyből online debütál majd

Nem egészen egy hete adtunk hírt arról, hogy a koronavírus megborította moziipar forradalmi változások előtt áll: a szokásos 3 hónapos ablak helyett az Universal stúdió kialkudta, hogy immár 17 nappal a premier után felkerülhetnek streamingre a filmje. A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásra -- írtuk akkor.

A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban

90 napról három hétre zsugorodhat a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak. A koronavírus teljesen a feje tetejére állította a filmipart is, a megborulás stációiról mi is több alkalommal beszámoltunk: a szünetelő mozik miatt még inkább divatba jött a streaming; az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy egyes stúdiók úgy döntöttek, nagyvászon helyett inkább felteszik online legfrissebb portékájukat, erre természetesen a hagyományos filmszínházak berágtak.

Máris itt a következő meglepetés, amelynek egész biztosan hosszútávú hatása lesz arra, ahogy és ahol filmeket nézünk: a Disney úgy döntött, hogy idei legnagyobb dobását, az élőszereplős Mulant a mozikat átugorva egyből új streaming felületén, a Disney+-on mutatja majd be. Az 1998-as animációs film remake-je hosszú ideje olyan, mintha el lenne átkozva: a Disney pont akkor döntött úgy, hogy beveszi vele a kínai közönséget, amikor a diktatúra minden eddiginél jobban bekeményített, így a stúdió marketingeseinek rémálmaként a film még a hongkongi tüntetésekbe is belekeveredett; és akkor még nem szóltunk az egyre fagyosabbá váló Kína-Amerika viszonyról . A Mulan körüli hajcihőt ebben a cikkünkben mutattuk be.

A koronavírus hozhatja el a Disney első nagy bukását

A Disney letérdelt Kína előtt - de a fertőzés miatt lehet, hogy ott be sem tudják mutatni a mozit. Az elmúlt években a világ egyik leghatalmasabb szórakoztatóipari cégévé váló Disney rég nem a tündibünti mesékről ismert egeres stúdió: inkább egy óriási gépezet, ahol a színészválasztástól kezdve a szuperhősök köpenyének színén át az utolsó röhögcsélős sztárinterjúig minden tökéletesen ki van számítva.

Március óta már tudjuk: a koronavírus miatt nemcsak a Disney, hanem az egész moziipar óriási lejtmenetbe kapcsolt. A bezárt mozikat először a Trollok a világ körül és a Scoob című animációs filmek kerülték meg, amelyek egyből a neten debütáltak, akkor még alaposan feldühítve a filmszínházakat. Közepes költségvetésű családi mozik révén mindkettő ideális volt az új forgalmazási módszer tesztelésére; a jelentések szerint az éneklő trollok végül közel 150 milliós bevételt produkáltak a neten; ennél sokkal többet a vásznakon se biztos, hogy összehoztak volna. Épp itt van a legnagyobb különbség köztük, és az élőszereplős Mulan között:

a Disney egy biztos kasszasikert tesz majd fel a netre.

A Mulantól ugyanis minimum 1 milliárd dolláros világszintű bevételt reméltek; maga a film körülbelül 200 millióból készült, s még ugyanennyit marketingre is eltapsoltak. Az eredetileg március végére tervezett premiert a járvány miatt folyamatosan halasztaniuk kellett, és mivel a korlátozások országonként, napról napra változnak, még mindig nem tudni biztosan, hogy mozis premier esetén egyáltalán hány ember lenne képes valóban moziba menni, és hányan kockáztatnák meg mindezt. A Miki egeres cég tehát úgy döntött, bizonyos feltételek mellett saját streaming platformján mutatja be inkább a filmet. 29,99 dolláros (kb. 8700 HUF) extra díj ellenében lesz majd nézhető a a Disney+ előfizetői számára, akik jelenleg kb. 60,5 millióan vannak. Talán nem véletlen, hogy épp a közelmúltban szűnt meg a platform új előfizetőknek szánt ingyenes próbaidőszaka, a legolcsóbb havidíj pedig 6,99 dollárba kerül, ezi azt jelenti, hogy alsó hangon 10 ezer forintnyi dollárba kerül, ha valaki meg szeretné nézni a keleti kalandot. Egy négytagú család nasival együtt körülbelül ennyit költ el egy mozizásra is. Ezért a pénzért azonban a Mulan bármikor, bármennyiszer lejátszható lesz, ellentétben a már emlegetett Trollokkal és Scoobbal, hisz őket csak 48 órára lehetett kikölcsönözni.

És mi a helyzet ott, ahol a Disney+ nem elérhető, például Magyarországon?

Kínához, Dél-Koreához vagy Oroszországhoz hasonlóan nálunk a Mulan valószínűleg hagyományos módon, a mozikban debütál majd. Pedig nem csak ezekben az országokban van égető szükségük a filmszínházaknak sikerfilmekre: a bezárások miatt mindenhol Messiásként várják Christopher Nolan Tenetjét;a Mulannal és az októberre időzített Wonder Woman 1984-el kiegészülve lényegében ennyi maradt az őszre csúszott nyári blockbuster-szezonból. Azt, hogy a Mulan kiesése és új terjesztési modellje mit jelent a mozik számára, egyelőre nem tudni: a Disney-nél fogadkoznak, hogy csak egyszeri alkalomról van szó, amikor a rendhagyó körülmények között azon igyekszenek, hogy a filmbe ölt millióik megtérüljenek. Beszédes azonban, hogy a Mulan szeptember 4-ig netes premierje pont egy nappal a Tenet mozis bemutatója után következik: ez az ún. Labor Day weekend, vagyis a Munka ünnepét megelőző hétvége, amikorra a stúdiók hagyományosan nem időzítenek nagy durranásokat, csak kisebb költségvetésű filmeket, jobbára horrorokat. Most azonban óriási lehet a tét: ha a Disney filmje online nagyobb bevételt szed össze, mint Nolan filmje a mozikban, mégis mi állna annak az útjába, hogy a Wonder Woman 1984, az új Marvel, vagy akár a James Bond következő felvonása is egyből a neten debütáljon? Elvégre eddig épp a Disney volt a mozik legnagyobb védelmezője, de ők is vesztették a legtöbb pénzt a koronavírus miatt, hiszen nemcsak a filmszínházak, de szórakoztató parkjaik is zárva tartottak. A saját streaming platformjukon keresztül beömlő bevételt pedig nem fölözik le a mozik vagy a forgalmazók sem -- minden cent Miki egér zsebébe folyik majd.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.