Tévésorozat

A sötétség oldalvizein

Bolyongó hősök

Mikrofilm

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Nyilvánvaló, hogy az Izraelben élő zsidók élményei is erősen kötődnek a közös gyászhoz, de az idő múlásával új traumák és élmények kezdték formálni a közös izraeli emlékezetet. Ezek nyoma meglátszik a világszerte is egyre szélesebb körben elérhető izraeli elbeszéléseken (pl. David Grossman A világ végére című regénye, a Fauda című sorozat vagy a Foxtrott). A kötelező katonai szolgálat, az állandó harci készültség és az időszakosan fellángoló konfliktusokban elveszített hozzátartozók gyászolása már sokak által közvetlenül megélt megrázkódtatások.

Ugyanakkor a holokausztnarratívákból ismerős emlékezet-központúság, a töredezett, nemlineáris elbeszélési technikák nem tűntek el nyomtalanul. Omri Givon tízrészes sorozata négy izraeli veterán sorsát követi, akiket több közös veszteség is összekovácsol. Dubi, a szelíd, mélyen vallásos tanár (Nadav Nec), a forrófejű Aviv (Tomer Kapon), az elköteleződésre képtelen mókamester Benda (Mose Askenazi) és a cinikus Himmler (Mihael Aloni) tartalékosként behívót kap a 2006-os második libanoni háború idején. Már éppen hazaindulnának, amikor a Hezbollah gerillái rajtuk ütnek és megtizedelik az egységüket. A mindannyiuk által istenített vezető, Azulaj is odavész, aki utolsó leheletével Avivra bízza a túlélők kimentését. A négy férfit összekovácsolja a harctéren közösen eltöltött szolgálat, de jellemük alapvető különbségeit nem tudja feledtetni. A barátságuk felszíne alatt parázsló frusztrációkat csak táplálja a megemésztetlen trauma, melyet négyen négyféleképpen kezelnek félre, és egy nő, Jaeli, aki összeköti a veteránokat, de éket is ver közéjük. Amikor a halottnak hitt nő újra felbukkan Kolumbiában, új erővel törnek felszínre köztük az elfojtott ellentétek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.