Tévésorozat

A sötétség oldalvizein

Bolyongó hősök

Mikrofilm

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Nyilvánvaló, hogy az Izraelben élő zsidók élményei is erősen kötődnek a közös gyászhoz, de az idő múlásával új traumák és élmények kezdték formálni a közös izraeli emlékezetet. Ezek nyoma meglátszik a világszerte is egyre szélesebb körben elérhető izraeli elbeszéléseken (pl. David Grossman A világ végére című regénye, a Fauda című sorozat vagy a Foxtrott). A kötelező katonai szolgálat, az állandó harci készültség és az időszakosan fellángoló konfliktusokban elveszített hozzátartozók gyászolása már sokak által közvetlenül megélt megrázkódtatások.

Ugyanakkor a holokausztnarratívákból ismerős emlékezet-központúság, a töredezett, nemlineáris elbeszélési technikák nem tűntek el nyomtalanul. Omri Givon tízrészes sorozata négy izraeli veterán sorsát követi, akiket több közös veszteség is összekovácsol. Dubi, a szelíd, mélyen vallásos tanár (Nadav Nec), a forrófejű Aviv (Tomer Kapon), az elköteleződésre képtelen mókamester Benda (Mose Askenazi) és a cinikus Himmler (Mihael Aloni) tartalékosként behívót kap a 2006-os második libanoni háború idején. Már éppen hazaindulnának, amikor a Hezbollah gerillái rajtuk ütnek és megtizedelik az egységüket. A mindannyiuk által istenített vezető, Azulaj is odavész, aki utolsó leheletével Avivra bízza a túlélők kimentését. A négy férfit összekovácsolja a harctéren közösen eltöltött szolgálat, de jellemük alapvető különbségeit nem tudja feledtetni. A barátságuk felszíne alatt parázsló frusztrációkat csak táplálja a megemésztetlen trauma, melyet négyen négyféleképpen kezelnek félre, és egy nő, Jaeli, aki összeköti a veteránokat, de éket is ver közéjük. Amikor a halottnak hitt nő újra felbukkan Kolumbiában, új erővel törnek felszínre köztük az elfojtott ellentétek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.