Interjú

A szükséges kuriózum

Balassa Péter, Fodor Anna – Cirko Film

Mikrofilm

A művészfilmek aranykoráról régóta csak a történelemkönyvekben olvashatunk, és a sajtóban nemhogy egy mozi bezárása, de egy új európai filmbemutató sem hír már. A Cirko-Gejzír mozi és az ott bemutatott filmeket forgalmazó Cirko Film vezetői távolról sem látják reménytelennek az artmozik helyzetét. Épp ellenkezőleg!

Magyar Narancs: Mikor volt az utolsó vetítés a Cirkóban?

Balassa Péter: 2020. november 11-én. Ősz elején már láttuk, hogy újabb bezárás jöhet, ezért több Facebook-kampányt indítottunk, szó szerint a túlélés érdekében; arra kértük a mozi barátait, hogy annak ellenére is vásároljanak éves bérletet, hogy nem tudjuk, meddig leszünk zárva.

MN: Többet vettek, mint általában?

Balassa Péter: Sokkal többet, ami azért volt nagyon fontos, mert tényleg ez biztosította a túlélésünket. A tavaly tavaszi zárást még sikerült átvészelnünk a spórolt pénzünknek köszönhetően, de kifogytak a tartalékaink. Egyébként nemcsak bérlettel támogattak a nézők, nagyon sok adomány is érkezett. Volt, aki csak a mozijegy árát küldte el, de kaptunk igazán jelentős összegeket is. Hihetetlenül meghatott bennünket a Cirko látogatóinak összefogása ebben az időszakban. Annyi szeretetet kaptunk – üzenetekben, kommentekben, telefonhívásokban –, mint még soha. Megtudhattuk, mennyire fontos ez a mozi a közönségnek. Végtelenül hálásak vagyunk minden bérletvásárlónak és adományozónak: nekik köszönhetően élte túl a mozi a járványt, stábunk teljes létszámban megmaradt, senkit sem kellett elküldenünk.

Fodor Anna: Az online felületünkön folyamatosan voltak vetítések, de régebbi filmeket játszottunk. A Budapesti Távmozival együttműködve premier előtti vetítése volt a Rosa esküvője című új spanyol vígjátéknak, és egész jó eredményeket hozott. De azt már az első bezárási szakaszban eldöntöttük, és a másodikban sem változtattunk rajta, hogy nem akarunk sok premier előtti vetítést, inkább kivárunk. A művészfilmek esetében nincs akkora nyomás, mint az amerikai premiereknél, a bemutatásra váró filmek várhatnak egy évet is, a közönségünk ugyanolyan örömmel fogadja ezeket.

 
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

MN: A mozis élmény miatt?

Fodor Anna: Azért is. Ezenkívül a filmjeink eleve szűkebb közönséget vonzanak, ezért az illegális feltöltések is lassabban terjednek az interneten.

MN: Mikor nyílik a Cirko?

Balassa Péter: Elvileg már most nyithatnánk, de mivel zajlanak még különféle felújítási munkák, terveink szerint május végén, június elején nyitunk.

Fodor Anna: A nyitással egy időben Ideje moziba menni címmel országos fesztivált szervezünk. Azokat a filmeket mutatjuk be, amelyek premierjét tavaly vagy az idén el kellett halasztanunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.