Interjú

A szükséges kuriózum

Balassa Péter, Fodor Anna – Cirko Film

Mikrofilm

A művészfilmek aranykoráról régóta csak a történelemkönyvekben olvashatunk, és a sajtóban nemhogy egy mozi bezárása, de egy új európai filmbemutató sem hír már. A Cirko-Gejzír mozi és az ott bemutatott filmeket forgalmazó Cirko Film vezetői távolról sem látják reménytelennek az artmozik helyzetét. Épp ellenkezőleg!

Magyar Narancs: Mikor volt az utolsó vetítés a Cirkóban?

Balassa Péter: 2020. november 11-én. Ősz elején már láttuk, hogy újabb bezárás jöhet, ezért több Facebook-kampányt indítottunk, szó szerint a túlélés érdekében; arra kértük a mozi barátait, hogy annak ellenére is vásároljanak éves bérletet, hogy nem tudjuk, meddig leszünk zárva.

MN: Többet vettek, mint általában?

Balassa Péter: Sokkal többet, ami azért volt nagyon fontos, mert tényleg ez biztosította a túlélésünket. A tavaly tavaszi zárást még sikerült átvészelnünk a spórolt pénzünknek köszönhetően, de kifogytak a tartalékaink. Egyébként nemcsak bérlettel támogattak a nézők, nagyon sok adomány is érkezett. Volt, aki csak a mozijegy árát küldte el, de kaptunk igazán jelentős összegeket is. Hihetetlenül meghatott bennünket a Cirko látogatóinak összefogása ebben az időszakban. Annyi szeretetet kaptunk – üzenetekben, kommentekben, telefonhívásokban –, mint még soha. Megtudhattuk, mennyire fontos ez a mozi a közönségnek. Végtelenül hálásak vagyunk minden bérletvásárlónak és adományozónak: nekik köszönhetően élte túl a mozi a járványt, stábunk teljes létszámban megmaradt, senkit sem kellett elküldenünk.

Fodor Anna: Az online felületünkön folyamatosan voltak vetítések, de régebbi filmeket játszottunk. A Budapesti Távmozival együttműködve premier előtti vetítése volt a Rosa esküvője című új spanyol vígjátéknak, és egész jó eredményeket hozott. De azt már az első bezárási szakaszban eldöntöttük, és a másodikban sem változtattunk rajta, hogy nem akarunk sok premier előtti vetítést, inkább kivárunk. A művészfilmek esetében nincs akkora nyomás, mint az amerikai premiereknél, a bemutatásra váró filmek várhatnak egy évet is, a közönségünk ugyanolyan örömmel fogadja ezeket.

 
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

MN: A mozis élmény miatt?

Fodor Anna: Azért is. Ezenkívül a filmjeink eleve szűkebb közönséget vonzanak, ezért az illegális feltöltések is lassabban terjednek az interneten.

MN: Mikor nyílik a Cirko?

Balassa Péter: Elvileg már most nyithatnánk, de mivel zajlanak még különféle felújítási munkák, terveink szerint május végén, június elején nyitunk.

Fodor Anna: A nyitással egy időben Ideje moziba menni címmel országos fesztivált szervezünk. Azokat a filmeket mutatjuk be, amelyek premierjét tavaly vagy az idén el kellett halasztanunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.