Interjú

A szükséges kuriózum

Balassa Péter, Fodor Anna – Cirko Film

Mikrofilm

A művészfilmek aranykoráról régóta csak a történelemkönyvekben olvashatunk, és a sajtóban nemhogy egy mozi bezárása, de egy új európai filmbemutató sem hír már. A Cirko-Gejzír mozi és az ott bemutatott filmeket forgalmazó Cirko Film vezetői távolról sem látják reménytelennek az artmozik helyzetét. Épp ellenkezőleg!

Magyar Narancs: Mikor volt az utolsó vetítés a Cirkóban?

Balassa Péter: 2020. november 11-én. Ősz elején már láttuk, hogy újabb bezárás jöhet, ezért több Facebook-kampányt indítottunk, szó szerint a túlélés érdekében; arra kértük a mozi barátait, hogy annak ellenére is vásároljanak éves bérletet, hogy nem tudjuk, meddig leszünk zárva.

MN: Többet vettek, mint általában?

Balassa Péter: Sokkal többet, ami azért volt nagyon fontos, mert tényleg ez biztosította a túlélésünket. A tavaly tavaszi zárást még sikerült átvészelnünk a spórolt pénzünknek köszönhetően, de kifogytak a tartalékaink. Egyébként nemcsak bérlettel támogattak a nézők, nagyon sok adomány is érkezett. Volt, aki csak a mozijegy árát küldte el, de kaptunk igazán jelentős összegeket is. Hihetetlenül meghatott bennünket a Cirko látogatóinak összefogása ebben az időszakban. Annyi szeretetet kaptunk – üzenetekben, kommentekben, telefonhívásokban –, mint még soha. Megtudhattuk, mennyire fontos ez a mozi a közönségnek. Végtelenül hálásak vagyunk minden bérletvásárlónak és adományozónak: nekik köszönhetően élte túl a mozi a járványt, stábunk teljes létszámban megmaradt, senkit sem kellett elküldenünk.

Fodor Anna: Az online felületünkön folyamatosan voltak vetítések, de régebbi filmeket játszottunk. A Budapesti Távmozival együttműködve premier előtti vetítése volt a Rosa esküvője című új spanyol vígjátéknak, és egész jó eredményeket hozott. De azt már az első bezárási szakaszban eldöntöttük, és a másodikban sem változtattunk rajta, hogy nem akarunk sok premier előtti vetítést, inkább kivárunk. A művészfilmek esetében nincs akkora nyomás, mint az amerikai premiereknél, a bemutatásra váró filmek várhatnak egy évet is, a közönségünk ugyanolyan örömmel fogadja ezeket.

 
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

MN: A mozis élmény miatt?

Fodor Anna: Azért is. Ezenkívül a filmjeink eleve szűkebb közönséget vonzanak, ezért az illegális feltöltések is lassabban terjednek az interneten.

MN: Mikor nyílik a Cirko?

Balassa Péter: Elvileg már most nyithatnánk, de mivel zajlanak még különféle felújítási munkák, terveink szerint május végén, június elején nyitunk.

Fodor Anna: A nyitással egy időben Ideje moziba menni címmel országos fesztivált szervezünk. Azokat a filmeket mutatjuk be, amelyek premierjét tavaly vagy az idén el kellett halasztanunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."