A szülők felháborodtak: letiltanák az Oscarról a gyerekgyilkosságról szóló rövidfilmet

  • Szabó Ádám
  • 2019. január 27.

Mikrofilm

Mert a tettesekkel szimpatizál. A rendező bocsánatot kért.

A Detainment című rövidfilm többek között a magyar Susotázst legyőzve szerzett Oscar-jelölést néhány napja. A kisfilmért odavannak a kritikusok, eddig 11 díjat nyert, és nem rosszak az esélyei az aranyszobrocskára sem – a nemrég kitört botrány azonban alaposan hazavághatja az esélyeit.

A film az egész világot megrázó 1993-as James Bulger-gyilkosságról szól.

false

A kétéves Bulgert két, mindössze tízesztendős fiú gyilkolta meg, miután elrabolták anyja mellől egy ír bevásárlóközpontban. A rendező, Vincent Lambe a tettesekkel készült rendőrségi anyagok alapján dolgozott.

A Bulger-család felháborodására a film Oscarrá jelölése után került sor: azt kifogásolják, hogy a rendező nem konzultált velük, és beleegyezésük nélkül készítette el a rövidfilmet. Az édesanya, Denis Fergus ráadásul úgy gondolja, a Detainment igyekszik szimpatikussá tenni a fia gyilkosait. Szerinte a rendezőt egyedül az hajtotta, hogy hírnévre tegyen szert.

A család kezdeményezését, miszerint távolítsák el a kisfilmet az Oscar-jelöltek közül, máris több mint 80 ezren támogatják egy online petícióban.

A rendező bár a botrány hatására bocsánatot kért,

továbbra is kitart álláspontja mellett: ahelyett, hogy egyszerűen gonoszoknak nevezné a gyilkosokat, ő szeretett volna a tettek mögé nézni és megérteni, hogy történhetett meg a tragédia.

Kinek adhatunk igazat egy megtörtént eseményt feldolgozó filmnél: az alkotóknak, vagy az érintetteknek? Hogy az Oscar-szavazók hogy döntöttek, az majd csak február 24-én derül ki. Az Akadémia ugyanis eddig kizárólag technikai gondok miatt vont vissza jelölést.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.