Tévésorozat

A tizenkettő

  • Bacsadi Zsófia
  • 2020.09.27 09:09

Mikrofilm

A belga tárgyalótermi dráma a Tizenkét dühös ember rokona és egyben kommentátora is. Míg Sidney Lumet filmje épp feszességével, szűkösségével és szinte elviselhetetlen feszültségével tűnt ki, addig Sanne Nuyens és Bert Van Dael sorozata lassan és tompa baljóssággal csordogál, bőven időt szánva mind a címbeli esküdtek, mind pedig a vádlott és a tanúk személyiségének feltérképezésére.

A vádlott ez esetben nem olyasvalaki, akit az igazságszolgáltatás általában előítéletekkel kezel. Egy középosztálybeli iskola-igazgatónőt vádolnak azzal, hogy megölte a kislányát és a férje szeretőjét – egyszóval anyaként és nőként is a legszörnyűbb bűnnel gyanúsítják. A peréhez kiválogatott esküdtszék tagjai mind változatos háttérrel és személyes démonokkal rendelkeznek – mindannyiuk ítéletét valamilyen szempontból élesíti és elhomályosítja saját egyéniségük. A sorozat a nézőt is beülteti az esküdtek közé, a felsorakoztatott bizonyítékok, elejtett félmondatok fényében nekünk is döntenünk kell. Az alkotók nem ítélkeznek, antihőseiket a maguk gyarlóságában ábrázolják: egyformán tűnhet mindenki bűnösnek és áldozatnak. Van, akinek a gyilkosságokról, a családon belüli bántalmazásról, a függőségről vagy épp a féltékenységről vannak a kelleténél meghittebb ismeretei. E párhuzamok a nézői beleélést is segítik, és rávilágítanak arra, hogy a látszólag racionalitásra és objektív bizonyítékokra épülő igazságszolgáltatást mennyire átszövik az érzelmek és az impulzív döntések. A tizenkettő végig hideg, szomorú, és szinte az őrületig módszeres marad.

Elérhető a Netflixen

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.