A totalitárius államban nincs szükség könyvekre, el is égetik őket

  • Gera Márton
  • 2018. február 27.

Mikrofilm

Truffaut után újabb rendező adaptálja a Fahrenheit 451-et. Májustól tilos lesz könyvet olvasni.

Sokaknak valószínűleg csak François Truffaut 1966-os filmje miatt ismerős a Fahrenheit 451, pedig Ray Bradbury disztópiája önmagában is kultregénynek számít. Az amerikai sci-fi szerző 1953-ban megjelent könyve elvisz minket egy olyan világba, ahol az olvasást betiltották, és ebből fakadóan elégetnek minden könyvet, ami csak létezik. Azonban a könyvégetésekért felelős fireman egyike, Guy Montag elkezd kételkedni a feladatában, miután nem képes felfogni, miért gyújtja fel magát egy asszony a könyveiért, ha azok tényleg olyan rosszak, mint mondják.

Fahrenheit 451 (1966)

Fahrenheit 451 (1966)

 

Truffaut nem sokkal a regény megjelenése után vitte vászonra a történetet, és a mozi arról is ismert, hogy valójában ez volt a rendező első igazi nemzetközi produkciója, amelyben már nem francia stábbal dolgozott. Az elmúlt években többször is felmerült, hogy új változat készülhet a Fahrenheit 451-ből, de a kísérlet rendre kudarca fulladt. Most viszont az HBO égisze alatt összejött a projekt, és idén májusban Guy Montag ismét ráébred arra, hogy milyen ordas gondolat jegyében harcolt a könyvek ellen. A tévéfilmben a mostanság a Fekete Párducban hódító Michael B. Jordan játssza a főszerepet, a firemanek kapitányát pedig A víz érintésében gonoszkodó Michael Shannon alakítja.

Fahrenheit 451 (2018) Official Teaser ft. Michael B. Jordan & Michael Shannon | HBO

Fahrenheit 451 is based on Ray Bradbury's classic novel. In a future where the media is an opiate, history is rewritten and "firemen" burn books, Jordan plays Guy Montag, a young fireman who struggles with his role as law enforcer and with his "mentor", played by Shannon. Premieres Spring 2018 on HBO.

„Láttál már valaha könyvet?” – kérdezi valaki a tegnap megjelent előzetes elején, és már ebből is sejthető, milyen hangulatú filmre számíthatunk. A cselekményt láthatólag igyekeztek napjainkba helyezni, felhőkarcolók között üldözik a könyveket és a maradék olvasó embert, miközben hősünk egy öngyújtóval játszadozik. Izgalmas lesz, vajon mennyit változtatnak a regényen, és mondjuk előtérbe kerül-e, hogy egy totalitárius államban járunk (a könyvnek nem ez a hangsúlyos eleme). Annyi mindenesetre a rövidke előzetes alapján simán kijelenthető, hogy a tévéfilm illeszkedik az elmúlt évek trendjeibe, ugyanis disztópiából mintha egyre több lenne a képernyőn. Gondoljunk csak A szolgálólány meséjére, vagy a Philip K. Dick-feldolgozásra, a The Man in the High Castle-re, de akár a Black Mirrort is idevehetjük.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!


Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?