Film

A végzet órája

Mikrofilm

Vajon Eli Roth – belezésben és kaján humorban gazdag munkássággal a háta mögött – miért adaptált egy 1973-as gyerekkönyvet? A rendező rajongói nyilván reménykedtek, hogy az alkotói kézjegy majd valahogyan megmutatkozik itt is, a kisgyerekes szülők meg nyilván ugyanettől féltek, végül egy kicsit mindannyian tévedtek és igazuk is lett. A végzet órája szerethető és idegesítő is, mindenesetre sok értelme nem volt leforgatni.

A korán árvaságra jutó, majd különc nagybácsikája révén a varázslást kitanuló Lewis Barnavelt történetének a háború utáni Amerika ábrázolása ad sajátos ízt. Rothnak vannak használható ötletei, amikor a háborúról és a gyászról beszél (a főszereplők többségét valamilyen trauma mozgatja), vagy amikor az árva fiú új otthonául szolgáló házat kell megtöltenie nyomasztó részletekkel. Tetszetős az 50-es évek amerikai popkultúrájából és a steampunk esztétikából kisülő furcsa elegy, de az üresjáratokat kitöltendő Roth gyakran nyúl bántóan infantilis, primitív humorhoz (a mélypont a fosó sövényoroszlán és a böfögő halloweentökök). A színészek teljesítménye is hullámzó: a Lewist játszó Owen Vaccaro sehogy sem találja a helyét, Jack Black és Cate Blanchett viszont elbűvölőek állandó zsörtölődésükkel és szilárd férfi-nő barátságukkal. Rothnak emellett van egy-két teljesen környezetidegen és groteszk ötlete (pl. a Jack Black-fejű kisbaba vagy a zombiként visszatérő Kyle MacLachlan), rá­adásul A végzet órájában felvetett problémákról más gyerekfilmek már beszéltek sokkal értőbben.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.