Film

A végzet órája

Mikrofilm

Vajon Eli Roth – belezésben és kaján humorban gazdag munkássággal a háta mögött – miért adaptált egy 1973-as gyerekkönyvet? A rendező rajongói nyilván reménykedtek, hogy az alkotói kézjegy majd valahogyan megmutatkozik itt is, a kisgyerekes szülők meg nyilván ugyanettől féltek, végül egy kicsit mindannyian tévedtek és igazuk is lett. A végzet órája szerethető és idegesítő is, mindenesetre sok értelme nem volt leforgatni.

A korán árvaságra jutó, majd különc nagybácsikája révén a varázslást kitanuló Lewis Barnavelt történetének a háború utáni Amerika ábrázolása ad sajátos ízt. Rothnak vannak használható ötletei, amikor a háborúról és a gyászról beszél (a főszereplők többségét valamilyen trauma mozgatja), vagy amikor az árva fiú új otthonául szolgáló házat kell megtöltenie nyomasztó részletekkel. Tetszetős az 50-es évek amerikai popkultúrájából és a steampunk esztétikából kisülő furcsa elegy, de az üresjáratokat kitöltendő Roth gyakran nyúl bántóan infantilis, primitív humorhoz (a mélypont a fosó sövényoroszlán és a böfögő halloweentökök). A színészek teljesítménye is hullámzó: a Lewist játszó Owen Vaccaro sehogy sem találja a helyét, Jack Black és Cate Blanchett viszont elbűvölőek állandó zsörtölődésükkel és szilárd férfi-nő barátságukkal. Rothnak emellett van egy-két teljesen környezetidegen és groteszk ötlete (pl. a Jack Black-fejű kisbaba vagy a zombiként visszatérő Kyle MacLachlan), rá­adásul A végzet órájában felvetett problémákról más gyerekfilmek már beszéltek sokkal értőbben.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.