Film

A szent és a farkas

  • 2018. december 8.

Mikrofilm

Alice Rohrwacher négy éve Cannes-ban nagydíjjal elismert kiváló filmjében, az izgalmasan szabálytalan Csodákban a csoda nem dramaturgiai fogás volt, hanem nézőpont: egy az életet tiszta szándékokkal indító, szülei elveszettségét, gyengeségét, elbukását megbocsátani tudó kamasz lánynak a nyomorúságos küszködésből mégis megképződő életöröme. Az idén Cannes­-ban szintén, ezúttal forgatókönyvéért díjazott A szent és a farkas csodája, a címszereplő életre kelése (ti. Lazzaro felice Boldog Lázár – a film címe, de hiába, magyar forgalmazó nem bírja ki címváltoztatás nélkül) éppen az efféle összetettséget nélkülözi. Ahogy a főhős maga is egy toposz, a szent együgyűség, a romlatlan tisztaság harsányan direkt szimbóluma.

A hegyek közé zárt Inviolata (Romlatlan) nevű település középkori szolgaságban élő zsellérjeit hiába szabadítja ki a kapzsi márkinő uralma alól az emberi szabadságjogok teljes hiányára rácsodálkozó rendőrség, a régi szálláshe­lyé­ről elüldözött lakosság osztályrésze éppúgy az embertelen nyomor, mint korábban, mivel megélhetést a nagyváros peremvidékén is csak a törvényen kívül talál. Ide követi a márkiék udvarházát épp kirabló falubelieket a húsz év múltán egyszer csak feltámadt Lázár, itt tesz akaratlanul is csodákat, döbbenti rá veszteségeikre meggonoszodott földijeit. A régi időkre (és a konkrétan be is idézett Szent Ferenc-legendára) utaló farkasvonyítástól a nemzeti színű gumis csúzliig nem csupán a néző képébe van tolva megannyi didaktikus allegória, de mindjárt meg is van fejtve mind.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.