Agnes Varda előtt tiszteleg a cannes-i filmfesztivál

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Mikrofilm

A piramis csúcsa.

A nemrég elhunyt Agnès Vardanak állít emléket a 72. cannes-i filmfesztivál plakátjával.

Az idei fesztivál hivatalos plakátján ugyanis az ikonikus fotó látható, amely Varda legelső játékfilmje, a Párbeszéd c1954-es forgatásán forgatásán készülta dél-franciaországi Sete kisváros melletti halászfaluban.  A plakátot  Flore Maquin tervezte.

Festival de Cannes

Agnès, in the bright sunlight. Avant-garde but popular, intimate yet universal, her films have led the way. And so, perched high on this pyramid, surveying the beach at Cannes, young and eternal,...

"Agnes teljes megvilágításban. Magasan fent. Egyensúlyban. Egy flegma technikus hátára felállva. Belekapaszkodva a kamerába, amely szinte beszippantja. Egy 26 éves nő első filmjét forgatja" - olvasható az eredetileg fekete-fehér fotó leírásában, amely naplementét idéző narancssárga hátteret kapott a plakáton.

"Természetes díszletek, könnyű kamera, nevetséges anyagi háttér. Agnès Varda, a legendás színész-rendező, a Jean Vilar vezette párizsi Népszínház fotográfusa a Párbeszéddel (amelyet 1955-ban az egyik cannes-i moziban mutattak be) egy új filmművészet alapjait teremtette meg, amelynek később ő lett az egyetlen női rendezője" - emlékeztetett a fesztivál közleménye.

A március 29-én 90 éves korában elhunyt filmrendezővel a Magyar Narancs tavaly készített interjút.

„Nem nyitott ajtót"

A 89 éves filmes és JR, a 33 éves fotós, street artist járják a francia vidéket, ismerkednek a helyiekkel, néhányukat meg is örökítik. Az Arc­élek, útszélek a héten kerül a mozikba. A március 29-én 90 éves korában elhunyt filmrendezővel a Magyar Narancs tavaly készített interjút, most ismét közreadjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.