Tévétorrent

Aprómunka

Manhunt

  • - borz -
  • 2019. május 11.

Mikrofilm

Megtörtént eset alapján; a szerző saját emlékiratát adaptálta – ha ezt látjuk, jó okunk van rosszat sejteni, másfelől a brit rendőrsorozatok ritkán okoznak csalódást.

Ha másért nem (de igen), lelkesedhetünk a helyszínekért Oxfordtól a Shetland-szigetekig, vagy az olyan remek nőalakokért, mint amilyenekkel a No Offence (Manchester sötét oldalán) és a Happy Valley tüntet.

A Manhunt egy közel két évig tartó nyomozás dokudráma jellegű megfilmesítése. Colin Sutton főfelügyelő pályája legnagyobb ügyét kapja meg a Metnél, amikor 2004-ben rábízzák egy francia lány, Amélie Delagrange gyilkosának kézre kerítését. Eleinte sötétben tapogatóznak, alig van nyom, amelyből kiindulhatnának, és Sutton dolgát az is nehezíti, hogy el kell nyernie és folyamatosan fenntartania a csapat és a főnökei bizalmát. A főfelügyelő szerint sorozatgyilkossal állnak szemben, ám ezt sokan vitatják, kivált az a vidéki kapitányság, amely kemény munkával már gyanúsítottat is talált a náluk elkövetett bűncselekményre. A helyzetet tovább cifrázza, hogy ezen a kapitányságon dolgozik Sutton élettársa.

A jól felépített forgatókönyv – bár érthetetlen módon benne felejtettek sehová sem vezető szálakat – arányosan osztja fel három epizódra az idegölő, de elengedhetetlen nyomozati aprómunka realista bemutatását, a hajsza izgalmait, a magánéleti, csapaton belüli és rendőri szervek közötti feszültségeket; a szereplőgárda (Martin Clunes játssza a főhőst) hozza a megszokott magas színvonalat. S noha a hétköznapok kétkezi sorozatgyilkosa a közelébe sem ér a thrillerek csavaros eszű pszichopatái-nak, ettől nem lesz kisebb a tét: emberek élete múlik a hanyagságon vagy az odafigyelésen, a nyomozás sikerén vagy kudarcán.

Magyar felirat: Taurusz–anneshirley-Lucille

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.