Az Akadémia bocsánatot kért az Oscart Marlon Brando nevében átvevő indián nőtől

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 17.

Mikrofilm

Az Oscar történetének egyik legbotrányosabb eseteként emlegetik az amerikai őslakos nő fellépését.

Az 1973-es Oscar-gála A Keresztapáról szólt: Francis Ford Coppola filmjét a mai napig minden idők egyik legjobbjaként tartják számon, a díjkiosztóról pedig három elismeréssel távozott: a Legjobb film, a Legjobb adaptált forgatókönyv és a Legjobb férfi főszereplő díjával.

Utóbbit Marlon Brando nyerte el Don Vito Corleone megformálásáért. Brandót karrierje során összesen nyolcszor jelölték Oscarra, és ez volt a második győzelme 18 évvel azután, hogy A rakpartonért egyszer már felért a csúcsra. Nem csak ezért volt azonban emlékezetes a díjazása: Brando ugyanis nem jelent meg a gálán, helyette egy amerikai őslakos nő, Sacheen Littlefeather vette át a díjat.

„Sajnálatos módon nem tudja átvenni ezt a nagylelkű kitüntetést. Ennek oka az amerikai indiánokkal való bánásmód a filmiparban – elnézést – és a tévében és a filmismétlésekben, valamint a közelmúlt eseményei Wounded Knee-nél” – hangzott a beszéd, mely alatt egyszerre harsant fel taps és fújolás is. A jelenetet mi is beválasztottuk az Oscar legemlékezetesebb beszédei közé.

Hosszú ideig a díj történetének legnagyobb botrányaként emlegették a történteket, azóta azonban már túl vagyunk egy rosszul kihirdetett Legjobb film-győztesen és egy hatalmas pofonon is. Ettől függetlenül Sacheen Littlefeather esete még mindig fekete folt az Oscar múltjában, nem is azért, ami a gálán történt – inkább azért, ami utána.

Ekkoriban az Akadémia ugyanis még nem rajongott az olyan direkt politizálásért, ami mára szinte elvárt showelemmé vált, épp ezért a díjkiosztó után gyakorlatilag boszorkányüldözés indult Littlefeather ellen, akit teljesen száműztek Hollywoodból.

Mint utólag kiderült, a rendezők tudtak a fellépéséről, de előre figyelmeztették, hogy mindössze 60 másodperce lesz beszélni, és amint ezt meghaladja, a biztonságiak azonnal letartóztatják. Pedig ő több oldalnyi, előre megírt beszéddel készült, ezt kellett improvizálva egyetlen percbe összesűrítenie. Szintén a későbbi beszámolókból tudható, hogy a cowboysztár John Wayne-t úgy kellett lefogni a színpad mögött, nehogy megtámadja Littlefeathert.

A szervezet 50 évvel a történtek után jutott el odáig, hogy elnézést kérjen a nőtől: szeptember 17-én nem csak a teljes bocsánatkérésüket olvassák majd fel, de egy beszélgetést is rendeznek Littlefeather és Bird Runningwater, az Akadémia egyik társelnökének részvételével. „Soha nem gondoltam volna hogy megélem a napot, amikor hallgatom és átélhetem ezt” – reagált nyilatkozatában Sacheen Littlefeather. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.