Az Akadémia bocsánatot kért az Oscart Marlon Brando nevében átvevő indián nőtől

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 17.

Mikrofilm

Az Oscar történetének egyik legbotrányosabb eseteként emlegetik az amerikai őslakos nő fellépését.

Az 1973-es Oscar-gála A Keresztapáról szólt: Francis Ford Coppola filmjét a mai napig minden idők egyik legjobbjaként tartják számon, a díjkiosztóról pedig három elismeréssel távozott: a Legjobb film, a Legjobb adaptált forgatókönyv és a Legjobb férfi főszereplő díjával.

Utóbbit Marlon Brando nyerte el Don Vito Corleone megformálásáért. Brandót karrierje során összesen nyolcszor jelölték Oscarra, és ez volt a második győzelme 18 évvel azután, hogy A rakpartonért egyszer már felért a csúcsra. Nem csak ezért volt azonban emlékezetes a díjazása: Brando ugyanis nem jelent meg a gálán, helyette egy amerikai őslakos nő, Sacheen Littlefeather vette át a díjat.

„Sajnálatos módon nem tudja átvenni ezt a nagylelkű kitüntetést. Ennek oka az amerikai indiánokkal való bánásmód a filmiparban – elnézést – és a tévében és a filmismétlésekben, valamint a közelmúlt eseményei Wounded Knee-nél” – hangzott a beszéd, mely alatt egyszerre harsant fel taps és fújolás is. A jelenetet mi is beválasztottuk az Oscar legemlékezetesebb beszédei közé.

Hosszú ideig a díj történetének legnagyobb botrányaként emlegették a történteket, azóta azonban már túl vagyunk egy rosszul kihirdetett Legjobb film-győztesen és egy hatalmas pofonon is. Ettől függetlenül Sacheen Littlefeather esete még mindig fekete folt az Oscar múltjában, nem is azért, ami a gálán történt – inkább azért, ami utána.

Ekkoriban az Akadémia ugyanis még nem rajongott az olyan direkt politizálásért, ami mára szinte elvárt showelemmé vált, épp ezért a díjkiosztó után gyakorlatilag boszorkányüldözés indult Littlefeather ellen, akit teljesen száműztek Hollywoodból.

Mint utólag kiderült, a rendezők tudtak a fellépéséről, de előre figyelmeztették, hogy mindössze 60 másodperce lesz beszélni, és amint ezt meghaladja, a biztonságiak azonnal letartóztatják. Pedig ő több oldalnyi, előre megírt beszéddel készült, ezt kellett improvizálva egyetlen percbe összesűrítenie. Szintén a későbbi beszámolókból tudható, hogy a cowboysztár John Wayne-t úgy kellett lefogni a színpad mögött, nehogy megtámadja Littlefeathert.

A szervezet 50 évvel a történtek után jutott el odáig, hogy elnézést kérjen a nőtől: szeptember 17-én nem csak a teljes bocsánatkérésüket olvassák majd fel, de egy beszélgetést is rendeznek Littlefeather és Bird Runningwater, az Akadémia egyik társelnökének részvételével. „Soha nem gondoltam volna hogy megélem a napot, amikor hallgatom és átélhetem ezt” – reagált nyilatkozatában Sacheen Littlefeather. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.