Szóljatok a köpcösnek: petíció indult, hogy Danny DeVito legyen a következő Farkas

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 31.

Mikrofilm

A magunk részéről támogatjuk erősen, legyen ő a Pókember is.

A Twitter, a Facebook és a többi közösségi média korában a rajongók közelebb érzik magukat a sztárokhoz, mint valaha – soha nem fordult még elő például, hogy az amerikai elnök mindenféle újságíró meg sajtóközlemény segítsége nélkül közvetlenül, percek alatt megoszthatja gondolatait, vagy inkább azok hiányát több millió emberrel.

Ez persze nem csak azt alakította át, ahogy a hírességek rajongóikkal bánnak, de azt is, ahogy a nézők viszonyulnak kedvenceikhez. Egy-egy poszt ismét a legmenőbb sztárrá teheti, mondjuk, Keanu Reevest – ugyanakkor egy jól irányzott trollkodással akár rendezőket is ki lehet rúgatni, ahogy például James Gunnt, A galaxis őrzői alkotóját (azóta persze visszakapta munkáját).

Ilyenek után nem is csoda, ha a rajongók úgy érzik, beleszólásuk van a dolgokba – ha pedig nem tetszik neki valamit, akcióba lendülnek.

A petíciók korát éljük:

Nem mindenki örül, hogy Cannes fejet hajt Alain Delon előtt

Sokakat Tarantino visszatérésénél is jobban izgat ez. Hogy ki nyeri a legfőbb elismerést, azt még nem tudjuk, de egy különdíjast már nyilvánosságra is hoztak az idei cannes-i fesztiválról: Alain Delont el egy tiszteletbeli Arany Pálmával ismerik el a szervezők. A fesztivál emellett egy plakáttal adózik a veterán francia színész karrierje előtt - ez pedig nem mindenkinek tetszik.

Már több mint félmillióan írták alá a petíciót, hogy újraforgassák a Trónok harca utolsó évadát

Azt akarják, máshogy érkezzen meg a tél. Miközben az új, utolsó előtti epizód nézettségi rekordokat döntött, addig a Trónok harca történetében valószínűleg másik rekord is született. Feltehetően ennyien ugyanis még sosem voltak dühösek a készítőkre.

A legújabb őrület mögött ugyan kevesebben állnak még, mint Havas Jonék mögött, de a szándék legalább olyan komolyan vehető: immár több mint 30 ezren követelik, hogy Danny DeVito legyen a következő Farkas, azaz a legkeményebb és legizmosabb X-men szuperhős.

A 90-es évek köpcös sztárja nem mostanában sem tétlenkedik, szerepelt Tim Burton Dumbójában, a tévében pedig már a 14. évadát tapossa a Felhőtlen Philadelphia című sorozatban. A szuperhős-filmek sem ismeretlenek számára: ő alakította a Pingvin nevű főgonoszt az 1992-es Batman visszatérben. Habár maga a petíció inkább csak

egy virális vicc, nagyon is valós kérdéseket feszeget.

Azzal ugyanis, hogy a Disney felvásárolta a Foxot, a Miki egérék tulajdonában álló Marvel megkaparintotta az X-men, a Fantasztikus négyes, a Deadpool és egy rakás egyéb karakter jogait is.

false

 

Fotó: flickr.com

 

Így már semmi akadálya, hogy a mutáns szuperhősök is becsatlakozzanak a filmes Marvel-univerzumba – a hamarosan mozikba kerülő Sötét Főnix lesz az utolsó, a Fox berkeiben készült X-men mozi.

Arra egyelőre csak tippek léteznek, hogyan csatlakozhatnak a mutánsok Thorhoz és társaikhoz – na és hogy mi lesz Farkassal, akitől a Loganben már érzelmes búcsút vettünk? Mint a petíció is mutatja, még mindig ő az X-men legnépszerűbb figurája – az pedig nem is kérdés, hogy a Disney nem fogja hagyni, hogy aranytojást tojó tyúkja parlagon heverjen.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.