Egy amerikai klasszikus, ami 104 év után is borzolja a kedélyeket

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 23.

Mikrofilm

Tiltakozások miatt egy kaliforniai iskolában el kellett távolítani a film posztereit a falról.

D.W. Griffith forradalmi, ma is tananyagnak számító eposzát, az Egy nemzet születését 1915-ben mutatták be, de még mindig képes indulatokat kiváltani.

A film régóta megosztja a filmkedvelőket a feketék rasszista ábrázolása, valamint a Klu Klux Klán dicsőítése miatt; a dramaturgia vagy a vágás terén forradalminak számító megoldásai okán viszont Griffith ennek ellenére is a filmtörténet kitörölhetetlen része maradt.

Ezért is tartotta megtiszteltetésnek a kaliforniai Chapman University, hogy Cecil B. DeMille egykori filmmogul unokája, Cecilia DeMille Presley egy adománycsomag részeként az iskolának adományozta a film eredeti plakátjainak két példányát. Amint a The Hollywood Reporter beszámolt róla, közel egy hónapos tiltakozáshullám után az iskola kénytelen volt eltávolítani a posztereket az Orange, Kaliforniában található kampusza faláról.

Jelenet a 1915-ös filmből

Jelenet a 1915-ös filmből

 

Robert Bassett dékán e-mailjében úgy fogalmazott: a tanári kar megszavazta a relikviák eltávolítását, így azok visszakerülnek eredeti tulajdonosukhoz, azonban

a filmet továbbra is vetíteni fogják a tanórákon.

Emellett az osztálytermeken kívül is több figyelmet szentelnek majd a faji és egyéb társadalmi kérdések megvitatásának – az Egy nemzet születésével kapcsolatos viták ugyanis megosztották az egyetem hallgatóit, és feszültségeket szültek a diákok között.

A Chapman az egyik legmenőbb amerikai filmes egyetemnek számít, itt végzett a Dear White People című Netflix-sorozat alkotója, Justin Simien, valamint a Stranger Things készítői, a Duffer testvérek is, akik plágiumvád miatt épp bíróságra készülnek.

Lopott ötletből születhetett a világ legnépszerűbb sorozata

Az ügy tárgyalása ugyanis május 6-án kezdődik. A Stranger Things a világ egyik legnépszerűbb sorozata, a Netflix egyik ékköve, ami idén nyáron tér vissza harmadik évadával. A streamingóriásnak, illetve Matt és Ross Duffer alkotóknak viszont most egészen más miatt kell aggódniuk: egy Charlie Kessler nevű filmes beperelte őket azt állítva, hogy tőle lopták a sorozat ötletét.

false

Még 2018-ban indított egy itt tanuló diák online petíciót a poszterek ellen, a tiltakozásról szóló tweetet pedig hamar felkapták a Twitter-felhasználók: ebben

színes bőrű diákok állnak a rasszista mozi plakátja előtt.

A kezdeményezésbe a Csuklyások című Spike Lee-film társírója, Charlie Wachtel is beszállt. Az iskola igazgatója a tanári karra hagyta, hogy eldöntsék, mi legyen a relikviák sorsa.

A poszterről szóló vita aztán hamarosan érdekvédelmi kérdéssé, majd az egyetem diákságának faji hovatartozásáról szóló konfliktussá változott: a Chapman-en ugyanis mindössze a hallgatók 2,9 százaléka fekete; a többség pedig fehér bőrű. Végül további vitaestek és tiltakozások után döntött a tanári kar egy online voksolást követően a poszter eltávolítása mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.