Egy amerikai klasszikus, ami 104 év után is borzolja a kedélyeket

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 23.

Mikrofilm

Tiltakozások miatt egy kaliforniai iskolában el kellett távolítani a film posztereit a falról.

D.W. Griffith forradalmi, ma is tananyagnak számító eposzát, az Egy nemzet születését 1915-ben mutatták be, de még mindig képes indulatokat kiváltani.

A film régóta megosztja a filmkedvelőket a feketék rasszista ábrázolása, valamint a Klu Klux Klán dicsőítése miatt; a dramaturgia vagy a vágás terén forradalminak számító megoldásai okán viszont Griffith ennek ellenére is a filmtörténet kitörölhetetlen része maradt.

Ezért is tartotta megtiszteltetésnek a kaliforniai Chapman University, hogy Cecil B. DeMille egykori filmmogul unokája, Cecilia DeMille Presley egy adománycsomag részeként az iskolának adományozta a film eredeti plakátjainak két példányát. Amint a The Hollywood Reporter beszámolt róla, közel egy hónapos tiltakozáshullám után az iskola kénytelen volt eltávolítani a posztereket az Orange, Kaliforniában található kampusza faláról.

Jelenet a 1915-ös filmből

Jelenet a 1915-ös filmből

 

Robert Bassett dékán e-mailjében úgy fogalmazott: a tanári kar megszavazta a relikviák eltávolítását, így azok visszakerülnek eredeti tulajdonosukhoz, azonban

a filmet továbbra is vetíteni fogják a tanórákon.

Emellett az osztálytermeken kívül is több figyelmet szentelnek majd a faji és egyéb társadalmi kérdések megvitatásának – az Egy nemzet születésével kapcsolatos viták ugyanis megosztották az egyetem hallgatóit, és feszültségeket szültek a diákok között.

A Chapman az egyik legmenőbb amerikai filmes egyetemnek számít, itt végzett a Dear White People című Netflix-sorozat alkotója, Justin Simien, valamint a Stranger Things készítői, a Duffer testvérek is, akik plágiumvád miatt épp bíróságra készülnek.

Lopott ötletből születhetett a világ legnépszerűbb sorozata

Az ügy tárgyalása ugyanis május 6-án kezdődik. A Stranger Things a világ egyik legnépszerűbb sorozata, a Netflix egyik ékköve, ami idén nyáron tér vissza harmadik évadával. A streamingóriásnak, illetve Matt és Ross Duffer alkotóknak viszont most egészen más miatt kell aggódniuk: egy Charlie Kessler nevű filmes beperelte őket azt állítva, hogy tőle lopták a sorozat ötletét.

false

Még 2018-ban indított egy itt tanuló diák online petíciót a poszterek ellen, a tiltakozásról szóló tweetet pedig hamar felkapták a Twitter-felhasználók: ebben

színes bőrű diákok állnak a rasszista mozi plakátja előtt.

A kezdeményezésbe a Csuklyások című Spike Lee-film társírója, Charlie Wachtel is beszállt. Az iskola igazgatója a tanári karra hagyta, hogy eldöntsék, mi legyen a relikviák sorsa.

A poszterről szóló vita aztán hamarosan érdekvédelmi kérdéssé, majd az egyetem diákságának faji hovatartozásáról szóló konfliktussá változott: a Chapman-en ugyanis mindössze a hallgatók 2,9 százaléka fekete; a többség pedig fehér bőrű. Végül további vitaestek és tiltakozások után döntött a tanári kar egy online voksolást követően a poszter eltávolítása mellett.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?