Egy amerikai klasszikus, ami 104 év után is borzolja a kedélyeket

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 23.

Mikrofilm

Tiltakozások miatt egy kaliforniai iskolában el kellett távolítani a film posztereit a falról.

D.W. Griffith forradalmi, ma is tananyagnak számító eposzát, az Egy nemzet születését 1915-ben mutatták be, de még mindig képes indulatokat kiváltani.

A film régóta megosztja a filmkedvelőket a feketék rasszista ábrázolása, valamint a Klu Klux Klán dicsőítése miatt; a dramaturgia vagy a vágás terén forradalminak számító megoldásai okán viszont Griffith ennek ellenére is a filmtörténet kitörölhetetlen része maradt.

Ezért is tartotta megtiszteltetésnek a kaliforniai Chapman University, hogy Cecil B. DeMille egykori filmmogul unokája, Cecilia DeMille Presley egy adománycsomag részeként az iskolának adományozta a film eredeti plakátjainak két példányát. Amint a The Hollywood Reporter beszámolt róla, közel egy hónapos tiltakozáshullám után az iskola kénytelen volt eltávolítani a posztereket az Orange, Kaliforniában található kampusza faláról.

Jelenet a 1915-ös filmből

Jelenet a 1915-ös filmből

 

Robert Bassett dékán e-mailjében úgy fogalmazott: a tanári kar megszavazta a relikviák eltávolítását, így azok visszakerülnek eredeti tulajdonosukhoz, azonban

a filmet továbbra is vetíteni fogják a tanórákon.

Emellett az osztálytermeken kívül is több figyelmet szentelnek majd a faji és egyéb társadalmi kérdések megvitatásának – az Egy nemzet születésével kapcsolatos viták ugyanis megosztották az egyetem hallgatóit, és feszültségeket szültek a diákok között.

A Chapman az egyik legmenőbb amerikai filmes egyetemnek számít, itt végzett a Dear White People című Netflix-sorozat alkotója, Justin Simien, valamint a Stranger Things készítői, a Duffer testvérek is, akik plágiumvád miatt épp bíróságra készülnek.

Lopott ötletből születhetett a világ legnépszerűbb sorozata

Az ügy tárgyalása ugyanis május 6-án kezdődik. A Stranger Things a világ egyik legnépszerűbb sorozata, a Netflix egyik ékköve, ami idén nyáron tér vissza harmadik évadával. A streamingóriásnak, illetve Matt és Ross Duffer alkotóknak viszont most egészen más miatt kell aggódniuk: egy Charlie Kessler nevű filmes beperelte őket azt állítva, hogy tőle lopták a sorozat ötletét.

false

Még 2018-ban indított egy itt tanuló diák online petíciót a poszterek ellen, a tiltakozásról szóló tweetet pedig hamar felkapták a Twitter-felhasználók: ebben

színes bőrű diákok állnak a rasszista mozi plakátja előtt.

A kezdeményezésbe a Csuklyások című Spike Lee-film társírója, Charlie Wachtel is beszállt. Az iskola igazgatója a tanári karra hagyta, hogy eldöntsék, mi legyen a relikviák sorsa.

A poszterről szóló vita aztán hamarosan érdekvédelmi kérdéssé, majd az egyetem diákságának faji hovatartozásáról szóló konfliktussá változott: a Chapman-en ugyanis mindössze a hallgatók 2,9 százaléka fekete; a többség pedig fehér bőrű. Végül további vitaestek és tiltakozások után döntött a tanári kar egy online voksolást követően a poszter eltávolítása mellett.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.