Egy film, ami tele van vicces jelenettel, mégis a legkomolyabb dolgokról szól

  • Gera Márton
  • 2017. december 8.

Mikrofilm

Majdnem minden percre jut valami hihetetlenül komikus jelenet.

A Volt egyszer egy Németország néhány második világháborús túlélőről szól, akik menekülnének Németországból, csak ehhez pénz is kellene, pénzt pedig piti átveréssel lehet a legkönnyebben szerezni, így hát felcsapnak utazó ügynöknek. Nevetünk és nevetünk, de a sok mókás jelenet mögül hamar előbújik a kőkemény dráma újrakezdésről meg feldolgozhatatlan tragédiáról, melyet olykor csak fekete humorral és oltári hazugságokkal lehet átvészelni.

Kinek érdemes beülni rá? Aki Mácsai Pált még egy kis szerepben is szereti nézni, és aki szerint a nagy tragédiákat viccesen is el lehet mesélni.

Volt egyszer egy Németország – feliratos előzetes (12)

Frankfurt, 1946. David Bermann és barátai túlélték a holokausztot. Egyvalamit akarnak mindennél jobban: maguk mögött hagyni Németországot, és Amerikába emigrálni. De hogyan szerzik meg az ehhez szükséges pénzt? Hamar megtalálják a megoldást: háziasszonyokat bűvölnek el házaló kereskedőként, és egyre közelebb kerülnek céljukhoz. Davidet azonban utolérik múltjának árnyai. Miért van két útlevele?

Sam Garbarski rendező nyilvánvalóan merített az 1997-es Az élet szépből, hisz az alapkoncepció itt is az, hogy létezik akasztófahumor, a szörnyűségeken nemcsak sírni, hanem nevetni is lehet. De nincs ezzel gond, mert a Volt egyszer egy Németország mindössze csak ebben hasonlít Roberto Benigni (a vele készült interjúnk itt olvasható) filmjéhez. A világnak ezen a pontján élőknek pedig nyilván Mácsai Pál feltűnése lesz az igazi kuriózum: noha nem ő a főszereplő, mégis jól hozza a bohókás szegedi színészt.

Volt egyszer egy Németország (Es war einmal in Deutschland…). Német–luxemburgi–belga dráma–vígjáték, 102 perc, 2017. Forgalmazza a Cirko Film.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.