Egy film, ami tele van vicces jelenettel, mégis a legkomolyabb dolgokról szól

  • Gera Márton
  • 2017. december 8.

Mikrofilm

Majdnem minden percre jut valami hihetetlenül komikus jelenet.

A Volt egyszer egy Németország néhány második világháborús túlélőről szól, akik menekülnének Németországból, csak ehhez pénz is kellene, pénzt pedig piti átveréssel lehet a legkönnyebben szerezni, így hát felcsapnak utazó ügynöknek. Nevetünk és nevetünk, de a sok mókás jelenet mögül hamar előbújik a kőkemény dráma újrakezdésről meg feldolgozhatatlan tragédiáról, melyet olykor csak fekete humorral és oltári hazugságokkal lehet átvészelni.

Kinek érdemes beülni rá? Aki Mácsai Pált még egy kis szerepben is szereti nézni, és aki szerint a nagy tragédiákat viccesen is el lehet mesélni.

Volt egyszer egy Németország – feliratos előzetes (12)

Frankfurt, 1946. David Bermann és barátai túlélték a holokausztot. Egyvalamit akarnak mindennél jobban: maguk mögött hagyni Németországot, és Amerikába emigrálni. De hogyan szerzik meg az ehhez szükséges pénzt? Hamar megtalálják a megoldást: háziasszonyokat bűvölnek el házaló kereskedőként, és egyre közelebb kerülnek céljukhoz. Davidet azonban utolérik múltjának árnyai. Miért van két útlevele?

Sam Garbarski rendező nyilvánvalóan merített az 1997-es Az élet szépből, hisz az alapkoncepció itt is az, hogy létezik akasztófahumor, a szörnyűségeken nemcsak sírni, hanem nevetni is lehet. De nincs ezzel gond, mert a Volt egyszer egy Németország mindössze csak ebben hasonlít Roberto Benigni (a vele készült interjúnk itt olvasható) filmjéhez. A világnak ezen a pontján élőknek pedig nyilván Mácsai Pál feltűnése lesz az igazi kuriózum: noha nem ő a főszereplő, mégis jól hozza a bohókás szegedi színészt.

Volt egyszer egy Németország (Es war einmal in Deutschland…). Német–luxemburgi–belga dráma–vígjáték, 102 perc, 2017. Forgalmazza a Cirko Film.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.