Az Én, a robot rendezője szerint Elon Musk tőle lopta a Tesla-robot és robottaxi dizájnját

  • narancs.hu
  • 2024. október 16.

Mikrofilm

Alex Proyas szerint nem véletlenül tűnnek olyan ismerősnek a vállalat bizonyos termékei, mint az Optimus, a Robovan és a Cybercab Robotaxi.

 „Hé Elon, visszakaphatnám kérlek a dizájnjaimat?” – írta Twitteren – azaz Musk hatalomátvétele óta az X-en – Alex Proyas, az Én, a robot rendezője, megosztva három képet a filmjéből, melléjük állítva a Tesla termékbemutatóit. A hasonlóságot nehéz letagadni.

A 2004-es Én, a robot Jeff Vintar Hardwired című forgatókönyvén alapszik, címét pedig Isaac Asimov 1950-es novellagyűjteménye után kapta. A 2035-ben játszódó film olyan világot mutat be, ahol a robotok mindennapi életünk részei. Ám amikor egy robotcég alapítóját meggyilkolják, a Will Smith alakította nyomozó gyanúja egy humanoid gép felé terelődik.

A Proyas által megosztott első kép a filmbeli humanoid robotokat állítja párhuzamba a Tesla Optimus nevű projektjével. Ezt Musk először 2021 augusztusában jelentette be a vállalat Mesterséges Intelligencia Napja rendezvényén, a prototípust pedig egy évvel később mutatták be. Ekkor Musk azt nyilatkozta, hogy az Optimus idővel a járművektől is jelentősebb üzletággá válhat. Egyelőre nem így áll a helyzet, de a cég ezen a téren is jelentős fejlődést ért el: a második generációs gépről Musk 2023 decemberében tett közzé videót, a pár nappal ezelőtti We, Robot rendezvényen pedig az alapító azt állította, a gép számtalan, mindennapi feladat elvégzésére képes. Azt ígérte, hogy 2025-re már ezer darabot fognak belőle gyártani, nemsokára pedig elérhető is lesz 30 ezer dolláros (mintegy 11 millió forint) áron.

A második képen a Tesla Robovan, a harmadikon pedig a Cybercab Robotaxi látható – valamint az ezekhez kísértetiesen hasonló járművek Proyas filmjéből. Előbbi egy 20 ember szállítására és teherszállításra is képes busz, mely 2027-ig jelenhet meg, és az Optimushoz hasonlóan 30 ezer forintba kerülhet majd; utóbbi pedig egy MI-vel működő, pedálok és kormányok nélküli önvezető taxi. Mindkettőt pár napja mutatta be Musk a Tesla nagyszabású rendezvényén – ám a befektetőket egyik sem igazán győzte meg, a cég részvényeinek ára 60 milliárd dollárral csökkent a bemutató után.

Musktól nem áll távol hogy a popkultúrából inspirálódjon: robotja neve, az Optimus például a Transformersből származik; de mint Walter Isaacson idén megjelent önéletrajzi könyvéből kiderült, a matchboxok adták neki azt az ötletet is, hogy a Tesla autóinak padlóját egyetlen formából öntsék ki. Az sem tűnik véletlennek, hogy a múltheti rendezvényének a We, Robot címet adta, utalva Proyas és Asimov műveinek címére.

„Szeretnék én is egy ujjaimmal megtámogatott b.szd meg-et küldeni Elonnak és a kreativitása teljes hiányának” – írta egy azóta törölt posztban Matt Granger, aki Proyas asszisztenseként dolgozott az Én, a robotban. Nem ez lenne az első eset, hogy egy techcég egyszerűen lenyúlt valamit: ebben a cikkünkben azt mutattuk be, hogyan bukott le a Netflix és az A24 is, hogy MI-t használnak, itt pedig arról olvashatnak, miként lopták el Scarlett Johansson hangját az MI számára.

Maga Proyas egyébként sem lelkesedik azért, ha egy-egy filmjéhez az engedélye nélkül hozzányúlnak: idén érkezett a mozikba a harminc éve bemutatott, tragikus emlékű A holló című filmjének remake-je, amiről így nyilatkozott: „Biztos vagyok benne, hogy a szereplők és a stáb jó szándékkal készítették a filmet, ahogy az minden filmnél így van. Fáj tehát ezt mondanom, de a rajongóknak igazuk van. A holló több, mint egy puszta mozifilm. Brandon Lee meghalt a készítése közben, és azért fejeztük be, hogy az a tragédiájának és az elveszett zsenijének emlékez állítson. Ez az ő öröksége, és úgy is kellene maradnia.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.