Az Én, a robot rendezője szerint Elon Musk tőle lopta a Tesla-robot és robottaxi dizájnját

  • narancs.hu
  • 2024. október 16.

Mikrofilm

Alex Proyas szerint nem véletlenül tűnnek olyan ismerősnek a vállalat bizonyos termékei, mint az Optimus, a Robovan és a Cybercab Robotaxi.

 „Hé Elon, visszakaphatnám kérlek a dizájnjaimat?” – írta Twitteren – azaz Musk hatalomátvétele óta az X-en – Alex Proyas, az Én, a robot rendezője, megosztva három képet a filmjéből, melléjük állítva a Tesla termékbemutatóit. A hasonlóságot nehéz letagadni.

A 2004-es Én, a robot Jeff Vintar Hardwired című forgatókönyvén alapszik, címét pedig Isaac Asimov 1950-es novellagyűjteménye után kapta. A 2035-ben játszódó film olyan világot mutat be, ahol a robotok mindennapi életünk részei. Ám amikor egy robotcég alapítóját meggyilkolják, a Will Smith alakította nyomozó gyanúja egy humanoid gép felé terelődik.

A Proyas által megosztott első kép a filmbeli humanoid robotokat állítja párhuzamba a Tesla Optimus nevű projektjével. Ezt Musk először 2021 augusztusában jelentette be a vállalat Mesterséges Intelligencia Napja rendezvényén, a prototípust pedig egy évvel később mutatták be. Ekkor Musk azt nyilatkozta, hogy az Optimus idővel a járművektől is jelentősebb üzletággá válhat. Egyelőre nem így áll a helyzet, de a cég ezen a téren is jelentős fejlődést ért el: a második generációs gépről Musk 2023 decemberében tett közzé videót, a pár nappal ezelőtti We, Robot rendezvényen pedig az alapító azt állította, a gép számtalan, mindennapi feladat elvégzésére képes. Azt ígérte, hogy 2025-re már ezer darabot fognak belőle gyártani, nemsokára pedig elérhető is lesz 30 ezer dolláros (mintegy 11 millió forint) áron.

A második képen a Tesla Robovan, a harmadikon pedig a Cybercab Robotaxi látható – valamint az ezekhez kísértetiesen hasonló járművek Proyas filmjéből. Előbbi egy 20 ember szállítására és teherszállításra is képes busz, mely 2027-ig jelenhet meg, és az Optimushoz hasonlóan 30 ezer forintba kerülhet majd; utóbbi pedig egy MI-vel működő, pedálok és kormányok nélküli önvezető taxi. Mindkettőt pár napja mutatta be Musk a Tesla nagyszabású rendezvényén – ám a befektetőket egyik sem igazán győzte meg, a cég részvényeinek ára 60 milliárd dollárral csökkent a bemutató után.

Musktól nem áll távol hogy a popkultúrából inspirálódjon: robotja neve, az Optimus például a Transformersből származik; de mint Walter Isaacson idén megjelent önéletrajzi könyvéből kiderült, a matchboxok adták neki azt az ötletet is, hogy a Tesla autóinak padlóját egyetlen formából öntsék ki. Az sem tűnik véletlennek, hogy a múltheti rendezvényének a We, Robot címet adta, utalva Proyas és Asimov műveinek címére.

„Szeretnék én is egy ujjaimmal megtámogatott b.szd meg-et küldeni Elonnak és a kreativitása teljes hiányának” – írta egy azóta törölt posztban Matt Granger, aki Proyas asszisztenseként dolgozott az Én, a robotban. Nem ez lenne az első eset, hogy egy techcég egyszerűen lenyúlt valamit: ebben a cikkünkben azt mutattuk be, hogyan bukott le a Netflix és az A24 is, hogy MI-t használnak, itt pedig arról olvashatnak, miként lopták el Scarlett Johansson hangját az MI számára.

Maga Proyas egyébként sem lelkesedik azért, ha egy-egy filmjéhez az engedélye nélkül hozzányúlnak: idén érkezett a mozikba a harminc éve bemutatott, tragikus emlékű A holló című filmjének remake-je, amiről így nyilatkozott: „Biztos vagyok benne, hogy a szereplők és a stáb jó szándékkal készítették a filmet, ahogy az minden filmnél így van. Fáj tehát ezt mondanom, de a rajongóknak igazuk van. A holló több, mint egy puszta mozifilm. Brandon Lee meghalt a készítése közben, és azért fejeztük be, hogy az a tragédiájának és az elveszett zsenijének emlékez állítson. Ez az ő öröksége, és úgy is kellene maradnia.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”