A rendező, aki nem tud szabadulni a sokasodó zaklatási vádaktól

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 20.

Mikrofilm

A híres rendező tagad, pert fontolgat.

Valentine Monnier francia színésznő azzal vádolja a Roman Polanskit, hogy 1975-ben egy svájci síházban megerőszakolta őt – írta meg a Variety.

Az eset idején a nő 18 éves volt. Nem ismerte a rendezőt, egy baráti társasággal ment síelni Svájcba, ahol vacsora után Polanski felhívta a szobájába. Nem gyanakodott, felment hozzá, ahol ő már meztelenül várta, majd rátámadt, leszaggatta ruháit és megerőszakolta. A nő szerint egy pirulát is igyekezett leerőltetni a torkán.

A rendező közleményben tagadta a vádakat, és fontolgatja, hogy pert indít a Monnier sztoriját közlő újság ellen. Mint ismert, Polanskit 1977-ben az Egyesült Államokban tartóztatták le egy 13 éves kislány megrontásának vádjával – a börtönbüntetés elől ő azonban Franciaországba szökött, ahol lengyel-francia állampolgárként nem kellett félnie a kiadatástól.

Azóta sem tette be a lábát Amerikába.

A mostani vádakat is szinte biztosan megússza: Franciaországban 20 év az elévülési idő, az meg már rég letelt.„Az erőszak egy időbomba. Az emlékek nem halványodnak el, szellemmé válnak és követnek téged, amíg alattomosan meg nem változtatnak” – magyarázta Monnier, hogy miért csak most állt elő a történettel.

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Fotó: Wikipédia

Ő is tudja, hogy a vádak nem járnak már jogi következményekkel – azt szeretné, hogy ne idealizáljuk az olyan ismert embereket, akik ezt nem érdemlik meg. Nem sokkal a történet megjelenése után jelentették be az idei Európai Filmdíj jelöltjeit, ahol az egekbe emelték Polanskit,J’accuse (Vádolom) című filmje négy nominációt kapott, köztük a legjobb film, rendező, forgatókönyv és színész díjára is jelölték.

A siker ellenére a mozi nem érdekli az amerikaiakat, akik a MeeToo korában a rendező eddigi bűneit sem felejtették el. Kérdés, az új vádak után sikerül-e amerikai forgalmazót találni filmjének, amely a Dreyfus-ügy apropóján mutatja be az üldöztetés kérdését.

Az amerikaiak nem kérnek Roman Polanskiból, Tarantino is tojik rá

De Polanski felesége visszavág. Úgy néz ki, elmúltak azok az idők, amikor a közönség eltekintett a rendezők kétes múltja felett azzal a mondással, hogy úgyis maga a mű számít, nem az, aki mögötte áll. Woody Allen magánéleti botrányaival hosszú évek óta mindenki tisztában volt, de ez nem akadályozta meg az Akadémiát, hogy 2012-ben Oscarral jutalmazza, két évvel később pedig ismét díjra jelöljék.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.