Az ifjú elvtárs: ki a fenét érdekel Munch Sikolya, vagy Frida összenőtt szemöldöke?

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 18.

Mikrofilm

Hogy milyenek ezek az észtek!

A koncerttel, kulináris és kulturális programokkal tarkított Észt Hét a neve ellenére Budapesten 2 hétig, Debrecenben 10, míg Szegeden 4 napig tart majd most márciusban.

A mindig különleges filmes szekció március 21-én kezdődik a fővárosi Művész moziban.

A nyitófilm Az ifjú elvtárs című dráma lesz, amely egy kislány szemszögén keresztül mutatja be az 50-es években Észtországban is uralkodó kommunista diktatúrát.

A hatéves Leelo anyját szeme láttára internálják – egyedül édesanyja utolsó szavai tartják benne a reményt: ha jól viselkedik, hamarosan viszontlátják egymást. De mi számít jónak, és mi a helyes magatartás egy kisdiák számára ott, ahol az iskolaigazgatót is büntetőtáborba küldik? – ilyen kérdésekkel foglalkozik a film.

Ha pedig maradtak bennünk kételyek a mozi után, akár kérdezhetünk is a Moonika Slimets rendezőtől, akinek rövid dokuk és kisfilmek után ez az első nagyjátékfilmje. Mindehhez csak egy ingyenes jegyet kell váltanunk a pénztárnál!

Gyerek-tematikájú a Megszoksz vagy megszöksz film is, csak épp egy generációt ugrunk benne, a fókusz pedig az apán van. Erik 30 éves, építőmunkás, és csak egy szokásos hétvégére vágyna, amikor érkezik a hír: barátnője, akit fél éve nem látott, terhes. A lány azonban nincs még kész a gyereknevelésre – láthatóan Erik sem, az újszülött mégis hozzá kerül.

A kisrealista dráma szintén elsőfilm, amibe Liina Trishkina-Vanhatalo rendező dokumentumfilmes tapasztalattal a háta mögött vágott bele. Ő szintén elkíséri művét Budapestre.

A gyilkos/A szűz/Az árnyék a programsorozat egyik legérdekesebb darabjának ígérkezik. A sötét és hideg dráma három, patthelyzetbe kerülő nő történetét meséli el, akiket ugyanaz a színésznő alakít. Misztikum keveredik gyilkossággal, a szovjet diktatúrával és kiszolgáltatott női sorsokkal – mindezt pedig az észtek sajátos, borongós északi hangnemében. A film tavaly megkapta a legjobb rendező díját a pécsi Seven Hills Nemzetközi Filmfesztiválon (SHIFF) – már előzetese alapján is gyönyörűnek és hátborzongatónak ígérkezik.

Az első szabad választásra Észtországban 1992-ben került sor – két évvel tehát beelőztük őket. Hogy melyik ország hova jutott, és most melyik van előrébb, ahhoz csak olvasni kell a híreket – magáról a választásról pedig elég megnézni a Rodeo – Egy vad ország megszelídítése című filmet. A doku bemutatja, hogyan reagáltak a fiatalok és az idealista politikusok a hirtelen rájuk szakadó demokráciára, és hogyan emelkedett ki közülük a 32 éves Mart Laar, Európa legfiatalabb miniszterelnöke.

Még egy pozitív hangvételű dokumentumfilm érkezik a magyar mozikba: a Hétköznapi misztika egy idős katolikus papról szól, aki a halálra készülve megosztja bölcsességeit a közönséggel. A film azonban sokkal több, mint egy idealisztikus, kissé bogaras öregember portréja: beszél a hitről, a múlandóságról, az élet szépségéről – csupa olyan dologról, amit automatikusan összekapcsolunk az idős emberek bölcsességével, mégis, alig ismerünk olyan nyugdíjasokat, akiket életútjuk végén valóban ezek a kérdések foglalkoztatnak. Ahogy

a Magyarországra érkező felhozatalból is látható,

Észtországban még mindig erős a dokumentarista hagyomány – talán csak az animációs vonal állítható mellé, amely számunkra sem ismeretlen. Ezúttal sem maradunk észt animációk nélkül. Érkezik például az országban kultikusnak számító Mirjam című bábsorozat néhány része, amely nem csak a Futrinka utcán szocializálódott felnőtteknek nyújthat szórakoztatást.

A kicsit elszálltabb, kreatív animáció Bucsi Réka vagy épp Traub Réka filmjeivel itthon is egyre nagyobb közönségre talál. Az észteknél régi hagyománya van az ilyes kisfilmeknek, néhányat pedig ismét elhoznak hozzánk. A Jól hangzik például egy hangmixer szürreális napját mutatja be, aki a legkülönbözőbb gombák hangját igyekszik rögzíteni a plafon-penésztől kezdve a lábgombáig.

Az észt animáció még mindig üt

Elindult az idei Észt Hét, ahol animációs filmeket is szép számmal vetítenek. Négy alkotást ajánlunk a kínálatból. Azt már régóta lehet tudni, hogy valamit nagyon tudnak az észt filmesek, különösen az észt animációs filmek alkotói vannak ott a szeren, bátran kísérletező munkáik megállíthatatlanul terjednek szerte a világon.

Az Eperfalók egy epertermelő házaspár mindennapjait mutatja be. Nemcsak a földjeiken megjelenő csigákkal kell felvenniük a harcot, de a születendő gyerekük érkezésére is fel kell készülniük – a paranoiás férj pedig kezdi azt gondolni, az események valahogy összefüggnek egymással… A Lynch-et idéző hangulat ezúttal egyedi animációval társu.

A Muteum egy kisiskolás csoport múzeumba tett osztálykirándulását mutatja be. A tanárnő csak a festményekről hajlandó beszélni, közben persze még pisszegni is tilos – na de kisgyerekként ki a fenét érdekel Munch Sikolya, vagy Frida összenőtt szemöldöke?

Az alkotók a gyerekekhez hasonlóan elengedték a fantáziájukat, technikai és formai virtuozitással, humoros módon mutatják be, hogyan lehet feldobni még egy dögunalmas múzeumi látogatást is. Osztályfőnököknek kötelező oktatóanyag!

A vetítések három városban (Budapest, Debrecen, Szeged) zajlanak március 21. és március 29. között. További információ a programfüzetben és az Észt Intézet honlapján!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.