Az ifjú elvtárs: ki a fenét érdekel Munch Sikolya, vagy Frida összenőtt szemöldöke?

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 18.

Mikrofilm

Hogy milyenek ezek az észtek!

A koncerttel, kulináris és kulturális programokkal tarkított Észt Hét a neve ellenére Budapesten 2 hétig, Debrecenben 10, míg Szegeden 4 napig tart majd most márciusban.

A mindig különleges filmes szekció március 21-én kezdődik a fővárosi Művész moziban.

A nyitófilm Az ifjú elvtárs című dráma lesz, amely egy kislány szemszögén keresztül mutatja be az 50-es években Észtországban is uralkodó kommunista diktatúrát.

A hatéves Leelo anyját szeme láttára internálják – egyedül édesanyja utolsó szavai tartják benne a reményt: ha jól viselkedik, hamarosan viszontlátják egymást. De mi számít jónak, és mi a helyes magatartás egy kisdiák számára ott, ahol az iskolaigazgatót is büntetőtáborba küldik? – ilyen kérdésekkel foglalkozik a film.

Ha pedig maradtak bennünk kételyek a mozi után, akár kérdezhetünk is a Moonika Slimets rendezőtől, akinek rövid dokuk és kisfilmek után ez az első nagyjátékfilmje. Mindehhez csak egy ingyenes jegyet kell váltanunk a pénztárnál!

Gyerek-tematikájú a Megszoksz vagy megszöksz film is, csak épp egy generációt ugrunk benne, a fókusz pedig az apán van. Erik 30 éves, építőmunkás, és csak egy szokásos hétvégére vágyna, amikor érkezik a hír: barátnője, akit fél éve nem látott, terhes. A lány azonban nincs még kész a gyereknevelésre – láthatóan Erik sem, az újszülött mégis hozzá kerül.

A kisrealista dráma szintén elsőfilm, amibe Liina Trishkina-Vanhatalo rendező dokumentumfilmes tapasztalattal a háta mögött vágott bele. Ő szintén elkíséri művét Budapestre.

A gyilkos/A szűz/Az árnyék a programsorozat egyik legérdekesebb darabjának ígérkezik. A sötét és hideg dráma három, patthelyzetbe kerülő nő történetét meséli el, akiket ugyanaz a színésznő alakít. Misztikum keveredik gyilkossággal, a szovjet diktatúrával és kiszolgáltatott női sorsokkal – mindezt pedig az észtek sajátos, borongós északi hangnemében. A film tavaly megkapta a legjobb rendező díját a pécsi Seven Hills Nemzetközi Filmfesztiválon (SHIFF) – már előzetese alapján is gyönyörűnek és hátborzongatónak ígérkezik.

Az első szabad választásra Észtországban 1992-ben került sor – két évvel tehát beelőztük őket. Hogy melyik ország hova jutott, és most melyik van előrébb, ahhoz csak olvasni kell a híreket – magáról a választásról pedig elég megnézni a Rodeo – Egy vad ország megszelídítése című filmet. A doku bemutatja, hogyan reagáltak a fiatalok és az idealista politikusok a hirtelen rájuk szakadó demokráciára, és hogyan emelkedett ki közülük a 32 éves Mart Laar, Európa legfiatalabb miniszterelnöke.

Még egy pozitív hangvételű dokumentumfilm érkezik a magyar mozikba: a Hétköznapi misztika egy idős katolikus papról szól, aki a halálra készülve megosztja bölcsességeit a közönséggel. A film azonban sokkal több, mint egy idealisztikus, kissé bogaras öregember portréja: beszél a hitről, a múlandóságról, az élet szépségéről – csupa olyan dologról, amit automatikusan összekapcsolunk az idős emberek bölcsességével, mégis, alig ismerünk olyan nyugdíjasokat, akiket életútjuk végén valóban ezek a kérdések foglalkoztatnak. Ahogy

a Magyarországra érkező felhozatalból is látható,

Észtországban még mindig erős a dokumentarista hagyomány – talán csak az animációs vonal állítható mellé, amely számunkra sem ismeretlen. Ezúttal sem maradunk észt animációk nélkül. Érkezik például az országban kultikusnak számító Mirjam című bábsorozat néhány része, amely nem csak a Futrinka utcán szocializálódott felnőtteknek nyújthat szórakoztatást.

A kicsit elszálltabb, kreatív animáció Bucsi Réka vagy épp Traub Réka filmjeivel itthon is egyre nagyobb közönségre talál. Az észteknél régi hagyománya van az ilyes kisfilmeknek, néhányat pedig ismét elhoznak hozzánk. A Jól hangzik például egy hangmixer szürreális napját mutatja be, aki a legkülönbözőbb gombák hangját igyekszik rögzíteni a plafon-penésztől kezdve a lábgombáig.

Az észt animáció még mindig üt

Elindult az idei Észt Hét, ahol animációs filmeket is szép számmal vetítenek. Négy alkotást ajánlunk a kínálatból. Azt már régóta lehet tudni, hogy valamit nagyon tudnak az észt filmesek, különösen az észt animációs filmek alkotói vannak ott a szeren, bátran kísérletező munkáik megállíthatatlanul terjednek szerte a világon.

Az Eperfalók egy epertermelő házaspár mindennapjait mutatja be. Nemcsak a földjeiken megjelenő csigákkal kell felvenniük a harcot, de a születendő gyerekük érkezésére is fel kell készülniük – a paranoiás férj pedig kezdi azt gondolni, az események valahogy összefüggnek egymással… A Lynch-et idéző hangulat ezúttal egyedi animációval társu.

A Muteum egy kisiskolás csoport múzeumba tett osztálykirándulását mutatja be. A tanárnő csak a festményekről hajlandó beszélni, közben persze még pisszegni is tilos – na de kisgyerekként ki a fenét érdekel Munch Sikolya, vagy Frida összenőtt szemöldöke?

Az alkotók a gyerekekhez hasonlóan elengedték a fantáziájukat, technikai és formai virtuozitással, humoros módon mutatják be, hogyan lehet feldobni még egy dögunalmas múzeumi látogatást is. Osztályfőnököknek kötelező oktatóanyag!

A vetítések három városban (Budapest, Debrecen, Szeged) zajlanak március 21. és március 29. között. További információ a programfüzetben és az Észt Intézet honlapján!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.