Az igaz történet a Kokainmedve mögött

  • narancs.hu
  • 2023. február 27.

Mikrofilm

A valóságnál nem létezik jobb forgatókönyvíró.

Egy hatalmas fekete medve kokaintól megvadulva őrjöngeni kezd, hogy aztán zsarukat, bűnözőket, turistákat és tinédzsereket kergessen végig egy georgiai erdőben még több port és vért kívánva. Ez a nemrég moziba érkező Kokainmedve története, ami annyira őrültnek hangzik, hogy azt gondolhatnánk, mindez csak a hollywoodi filmekben fordulhat elő – pedig a filmet valóban megtörtént események ihlették.

1985-ben egy Andrew Thornton nevű elítélt drogcsempész ejtőernyőbalesetben meghalt a Georgia államban található Chattahoochee National Forest területén. A legmeggyőzőbb elmélet szerint Thorton épp 880 font (közel 400 kiló) kokaint csempészett gépén amikor megijedt, hogy a szövetségi ügynökök a nyomában vannak, ezért rakománya egy részét kihajította, egy részét pedig magához vette és ejtőernyővel kiugrott. Tervébe azonban valahogy hiba csúszott, ő pedig nem élte túl a kalandot. Szeptember 11-én egy autóúton találtak rá holttestére a Tennessee államban található Knoxville városában Gucci cipőkkel a lábán, közel 15 millió dollár értékű kokainnal a testére erősítve. Medvéről ekkor még nem érkezett hír.

Hónapokkal később, decemberben írta meg először a The New York Times, hogy egy 80 kilós fekete medve kokaintúladagolás következtében elpusztult, a tetemét pedig a Chattahoochee National Forestben fedezték fel. A híradások szerint az erdőben 40 nyitott zacskó kokaint is találtak; ezt dézsmálhatta meg a medve, akit hamar el is neveztek Pablo Eskobearnek. Az állatot felboncolták és 3-4 gramm kábítószert találtak a vérében, de ettől valószínűleg többet fogyaszthatott: a legenda szerint mind a 40 zacskót felfalta, ami több mint 15 kiló kokszot jelentene.

A valóságban terrorban tartott helybeliekről, végtagjuktól megfosztott emberekről, vagy a drog nyomába eredő bűnözőkről nem szóltak a hírek, ahogy azonban a forgatókönyvet jegyző Jimmy Warden nyilatkozta: a mozi nem történelmi film, hanem az ő őrült fantáziájának lenyomata; azaz annak, az ő képzelete szerint mit is művelt volna egy kokaintól fűtött ragadozó. A filmet az eddig főképp színészként ismert Elisabeth Banks (Zack és Miri pornót forgat; Az éhezők viadala; Tökéletes hang) rendezte, akinek a Tökéletes hang 2 és a Charlie angyalai 2019-es rebootja után ez a harmadik játékfilmje a kamerák mögött. Mint elmondta, elsősorban a medvének szeretett volna igazságot szolgáltatni, az 1985-ös híreket elolvasva ugyanis iránta érzett a legnagyobb szimpátiát. „Annyira elcseszettnek éreztem hogy a medvét belerángatták ebbe az egész rosszul elsült drogbalhéba – aztán a végén kinyiffant. Úgy éreztem, ez a mozi lehetne az ő bosszúsztorija” – magyarázta.

A Kokainmedvét február 23. óta a hazai mozikban is vetítik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.