Az igaz történet a Kokainmedve mögött

  • narancs.hu
  • 2023. február 27.

Mikrofilm

A valóságnál nem létezik jobb forgatókönyvíró.

Egy hatalmas fekete medve kokaintól megvadulva őrjöngeni kezd, hogy aztán zsarukat, bűnözőket, turistákat és tinédzsereket kergessen végig egy georgiai erdőben még több port és vért kívánva. Ez a nemrég moziba érkező Kokainmedve története, ami annyira őrültnek hangzik, hogy azt gondolhatnánk, mindez csak a hollywoodi filmekben fordulhat elő – pedig a filmet valóban megtörtént események ihlették.

1985-ben egy Andrew Thornton nevű elítélt drogcsempész ejtőernyőbalesetben meghalt a Georgia államban található Chattahoochee National Forest területén. A legmeggyőzőbb elmélet szerint Thorton épp 880 font (közel 400 kiló) kokaint csempészett gépén amikor megijedt, hogy a szövetségi ügynökök a nyomában vannak, ezért rakománya egy részét kihajította, egy részét pedig magához vette és ejtőernyővel kiugrott. Tervébe azonban valahogy hiba csúszott, ő pedig nem élte túl a kalandot. Szeptember 11-én egy autóúton találtak rá holttestére a Tennessee államban található Knoxville városában Gucci cipőkkel a lábán, közel 15 millió dollár értékű kokainnal a testére erősítve. Medvéről ekkor még nem érkezett hír.

Hónapokkal később, decemberben írta meg először a The New York Times, hogy egy 80 kilós fekete medve kokaintúladagolás következtében elpusztult, a tetemét pedig a Chattahoochee National Forestben fedezték fel. A híradások szerint az erdőben 40 nyitott zacskó kokaint is találtak; ezt dézsmálhatta meg a medve, akit hamar el is neveztek Pablo Eskobearnek. Az állatot felboncolták és 3-4 gramm kábítószert találtak a vérében, de ettől valószínűleg többet fogyaszthatott: a legenda szerint mind a 40 zacskót felfalta, ami több mint 15 kiló kokszot jelentene.

A valóságban terrorban tartott helybeliekről, végtagjuktól megfosztott emberekről, vagy a drog nyomába eredő bűnözőkről nem szóltak a hírek, ahogy azonban a forgatókönyvet jegyző Jimmy Warden nyilatkozta: a mozi nem történelmi film, hanem az ő őrült fantáziájának lenyomata; azaz annak, az ő képzelete szerint mit is művelt volna egy kokaintól fűtött ragadozó. A filmet az eddig főképp színészként ismert Elisabeth Banks (Zack és Miri pornót forgat; Az éhezők viadala; Tökéletes hang) rendezte, akinek a Tökéletes hang 2 és a Charlie angyalai 2019-es rebootja után ez a harmadik játékfilmje a kamerák mögött. Mint elmondta, elsősorban a medvének szeretett volna igazságot szolgáltatni, az 1985-ös híreket elolvasva ugyanis iránta érzett a legnagyobb szimpátiát. „Annyira elcseszettnek éreztem hogy a medvét belerángatták ebbe az egész rosszul elsült drogbalhéba – aztán a végén kinyiffant. Úgy éreztem, ez a mozi lehetne az ő bosszúsztorija” – magyarázta.

A Kokainmedvét február 23. óta a hazai mozikban is vetítik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.