Tarolt a filmes szervezeteknél a Minden, mindenhol, mindenkor

Mikrofilm

A film történelmi győzelmet aratott a Színészek Céhénél. Már tényleg csak az Oscar hiányzik neki.

Magyar idő szerint március 13-án hétfő hajnalban rendezik meg a 95. Oscar-gálát, mivel azonban már túl vagyunk a Brit Filmakadémia (BAFTA) és a legnagyobb céhek díjátadóján, egyre tisztábban látszanak az esélyek.

A díjszezon korai szakaszában, tavaly szeptemberben még arról adtunk hírt, hogy Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű családi drámájának, A Fabelman családnak áll a zászló. Azóta azonban változtak a szelek: mára az Oscar legnagyobb esélyesévé egy függetlenfilm vált, amely a sci-fitól kezdve az akción át a vígjátékig és a drámáig valamennyi műfajt magába olvaszt. A Minden, mindenhol, mindenkor nem nevezhető tipikus díjesélyesnek: egy mosodát üzemeltető kínai származású családról szól, akiknek az amerikai bürokráciával, az identitásuk jelentette kihívásokkal és kamasz lányuk lázadásával is meg kell küzdeniük, miközben dimenziók között ugrálnak néha kungfuhősökké, máskor virsliujjú teremtményekké változva.

A film eddigi karrierje pont olyan őrült és szabálytalan, mint története: tavaly márciusban mutatták be a South by Southwest fesztiválon, majd szép lassan engedték mozikba, ahol szárnyra kapott a híre. Terjesztéséért az A24 nevű csodastúdió volt felelős (őket itt mutattuk be), az okos stratégiának köszönhetően pedig hamar az év egyik legsikeresebb indie mozijává vált, meghaladva a 100 millió dolláros bevételt. Ez a közönségsiker, na meg a kritikusok egyöntetű éltetése kellett ahhoz, hogy bekerüljön a díjszezon vérkeringésébe, ahol azóta is sikert sikerre halmoz. Az Oscar-jelöltek idei kihirdetésekor már senkit nem lepett meg, hogy a Dan Kwan és Daniel Scheinert rendezte alkotás szedte össze a legtöbb, tizenegy nominációt.

Az Oscar egyik legfontosabb előrejelzőjének a BAFTA számít, hiszen a Brit Filmakadémia az amerikai Akadémiához hasonlóan több ezer szavazóból áll. Ráadásul a tagság jelentős része egybe is vág, azaz rengetegen vannak, akik a BAFTA-ra és az Oscarra is szavaznak. Ahogy azt mi is megírtuk, a britek a Nyugaton a helyzet változatlan című német háborús mozit díjazták, a szakértők szerint ez azonban nem feltétlen jelenti az Oscar-álmok végét a Minden, mindenhol, mindenkor számára: az európai szavazók keze egyébként is gyakran hajlik saját maguk felé – inkább az volt a meglepő, hogy a Remarque-adaptációt és nem A sziget szellemeit szórták meg díjakkal.

A BAFTA-hoz hasonlóan jelentős Oscar-előrejelzésnek számítanak a legnagyobb amerikai filmes szakmai céhek díjai – ezek között pedig valósággal tarolt a Minden, mindenhol... Győzött a Producerek Céhénél (PGA), sőt, Spielberget megelőzve a Rendezők Céhénél (DGA) is elvitték a fődíjat; a legnagyobb skalpjukat azonban csak most gyűjtötték be.

Magyar idő szerint hétfő hajnalban adták át a Színészek Céhének (SAG) díjait. Ez a legnagyobb filmes szakmai szervezet, amely több mint 200 ezer tagot számlál (a szervezetet ebben a cikkünkben mutattuk be bővebben). Az általuk kitüntetettekre azért is érdemes odafigyelni, mert az Oscarról szavazó Akadémia közel 10 ezres szavazóinak legnagyobb része ugyancsak színész, akik szinte mind tagjai a SAG-nak is. Vagyis azok, akik a SAG-ot odaítélik, pár hét múlva az Oscar sorsába is beleszólnak.

A Minden, mindenhol, mindenkor valósággal tarolt az ide SAG-on is: nemcsak a fődíjnak számító legjobb szereplőgárda díját hozták el, de valamennyi kategóriában győzött, ahol jelölték. Michelle Yeoh a legnagyobb esélyesnek tartott Cate Blanchettet (Tár) legyőzve a legjobb női főszereplő lett; Ke Huy Quan (portrécikkünket itt olvashatják) győzött a férfi mellékszereplők között; Jamie Lee Curtis pedig az Oscar-várományos Angela Bassettet (Fekete párduc 2.) és saját szereplőtársát, Stephanie Hsut megelőzve vitte a pálmát a női mellékszereplőknél. A díj történelme során még egyetlen film sem hasított így. A Minden, mindenhol... diadala mellett Brendan Fraser (A bálna) lenyomta Austin Butlert (Elvis); a sorozatoknál az Abbott Általános Iskola és a Fehér lótusz vitték el a főbb elismeréseket.

Tavaly mind a négy SAG-ot nyerő színész ismételni tudott az Oscaron is (Will Smith, Jessica Chastain, Troy Kotsur és Ariana DeBose), ahogy meglepetést okozva a legjobb színészgárda díját megnyerő CODA is elvitte a legjobb film Oscar-díját – a filmet épp a SAG-győzelme után kezdték sötét ló helyett titkos favoritként kezelni. Ettől sokkal gyakoribb azonban, hogy legalább egy díjban véleménykülönbség van a Színészek Céhe és az Akadémia között: előbbi Chadwick Bosemant (Ma Rainey: A blues nagyasszonya) díjazta Anthony Hopkins (Az apa) helyett; Viola Davist (Ma Rainey: A blues nagyasszonya) Frances McDormand (A nomádok földje) helyett; Denzel Washingtont (Fences) Casey Affleck (A régi város) helyett; vagy épp Idris Elbát (Hontalan fenevadak) Mark Rylance (A kémek hídja) helyett, hogy csak néhány példát mondjunk a közelmúltból.

Előfordulhat tehát, hogy a Minden, mindenhol... valamelyik szereplője üres kézzel távozik az Oscar-gáláról (Jamie Lee Curtist és Stephanie Hsut eleve egy kategóriában jelölték),

az azonban egyre biztosabbá válik, hogy Kwan és Scheinert mozija a legjobb film egyértelmű esélyese.

A nagyobb céhes díjak közül hátra van még az Írók Céhének (WGA) elismerése, amit március 5-én adnak át: a film az eredeti forgatókönyvek között versenyez A Fabelman családdal, A menüvel, a Nem-mel és a Tár-ral, sikere pedig szinte előre borítékolható – már akkor elsősorban forgatókönyvét dicsérték, mikor még kevesen gondoltak arra, hogy nagyobb díjakra is esélyes lehet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.