Film

Cameron Post rossz nevelése

  • 2019. augusztus 11.

Mikrofilm

A saját szexualitását épp csak felfedező kamasz lány a rágerjedt pattanásos tahó helyett a csakugyan vonzó, vele egy hullámhosszon lévő barátnője karjában keresi a testi örömöket. Amikor a világ felfedezésében a kocsmától egészen a templomig eljutó család rajtakapja a kis deviánst, az ő saját (üdvössége) érdekében (de leginkább a kisvárosi értékrendnek megfelelni igyekezvén) egy „ferdehajlamúak” átnevelésére szakosodott egyházi intézménybe küldik. Itt a keresztény dogmatikát a vulgár-pszichológiával összebékítő testvérpár (egy meleg múltját megtagadó férfi és tökéletesen aszexuális nővére) terelgeti a helyes út felé a társadalomból, családból, környezetükből kiközösített fiatalkorúakat. Kulcsfogalom egyfelől a bűn, a kárhozat, másfelől a lélek legmélyén szunnyadó, s megnyilatkozni csak az ember erőfeszítésének hiányában nem tudó, kristálytiszta (és Istennek is tetsző) heteroszexualitás. A nyájas mosolyok kíséretében eszközölt, mérgező sugalmazásokon kezdettől átlátó címszereplő (Chloë Grace Moretz) mint tehetetlen szemlélő nem legyőzni akarja tinédzser-McMurphyként a helybéli, kispályás főnénit, csak megkerülni. Tudja, hogy nem egyszerű a menekvés: a külvilág csak egy nagyobb átnevelő tábor.

A több fesztiválon, így a Sundance-on is elismert mű elkerüli az ilyes történetek elővezetésénél kézenfekvő indulatokat. Nem elítéli, csak szánja a kártékony intézmény szerencsétlen vezetőit – bár nem feledkezik meg a szeretet és tudományosság nevében gyakorolt, érzéketlen és dilettáns tevékenységük jóvátehetetlen következményeiről.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.