Charlize Theron elmondta, hogyan lőtte le anyja az apját
35373637654_d3abb9d1c9_b.jpg

Charlize Theron elmondta, hogyan lőtte le anyja az apját

  • 2019. december 17.

Mikrofilm

A színésznő az őt ért szexuális zaklatásról is beszélt.

Charlize Theron azt mondta, nem szégyell beszélni arról, amikor az anyja önvédelemből lelőtte apját. A színésznő 15 éves volt, amikor alkoholista apja a zárt ajtón keresztül belőtt abba a szobába, ahol ő és édesanyja próbáltak meg elrejtőzni.

„Csodával határos módon egy golyó sem talált el bennünket. De önvédelemből anyukám véget vetett a fenyegetésnek“ –, nyilatkozta az NPR-nek,

„Minél többet beszélünk erről, annál nyilvánvalóbb, hogy nem csak mi voltunk hasonló helyzetben.“ Theron Dél-Afrikában nőtt fel egy Johannesburgi farmon a szüleivel. A színésznő szerint apja egy „nagyon beteg“ ember volt, és egy alkoholistával élni „meglehetősen reménytelen helyzet“.

A függő viselkedése teljesen kiszámíthatatlan. Az, hogy egy ilyen helyzetben kell eltöltened az egész életed, jóval több annál, mint ami aznap este történt, mondta a színésznő.

Arról a bizonyos estéről Theron azt mondta, hogy az apja olyan részeg volt, hogy még járni is alig bírt, amikor hazaért egy pisztollyal a kezében. „Anyukámmal az én szobámban voltunk, és mindketten az ajtónak támaszkodtunk belülről, mert megpróbált bejönni. Egy lépést hátratett és háromszor rálőtt az ajtóra. Csodával határos módon egyik golyó sem talált el minket. De önvédelemből az anyukám véget vetett a fenyegetésnek“.

Theron arról beszélt, hogy sokan éltek át olyan családon belüli erőszakot, mint ő, és minél többet beszél erről, annál többen jönnek rá, hogy nincsenek egyedül a hasonló helyzetükkel.

Az Oscar-díjas színésznő azt is elmondta, hogy egyszer egy filmrendező letapogatta, amikor meghallgatásra ment az otthonába. Ráadásul távozáskor még ő kért elnézést a rendezőtől, és emiatt máig mérges magára.

„Sok mindenért hibáztattam magam, hogy nem a megfelelő dolgot mondtam, hogy nem mondtam neki, hogy szálljon le rólam, hogy nem csináltam azt, amiről azt hisszük, mindannyian tennénk egy ilyen helyzetben." Theron új filmje, a Bombshell kapcsán nyilatkozott, ami érinti a szexuális zaklatás témáját is. A film a szexuális visszaélések „szürke zónájával“ foglalkozik, fogalmazott a színésznő, mert „nem mindig fizikai zaklatásról van szó. Nem mindig nemi erőszakról van szó."

(BBC)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.