Charlize Theron elmondta, hogyan lőtte le anyja az apját
35373637654_d3abb9d1c9_b.jpg

Charlize Theron elmondta, hogyan lőtte le anyja az apját

  • 2019. december 17.

Mikrofilm

A színésznő az őt ért szexuális zaklatásról is beszélt.

Charlize Theron azt mondta, nem szégyell beszélni arról, amikor az anyja önvédelemből lelőtte apját. A színésznő 15 éves volt, amikor alkoholista apja a zárt ajtón keresztül belőtt abba a szobába, ahol ő és édesanyja próbáltak meg elrejtőzni.

„Csodával határos módon egy golyó sem talált el bennünket. De önvédelemből anyukám véget vetett a fenyegetésnek“ –, nyilatkozta az NPR-nek,

„Minél többet beszélünk erről, annál nyilvánvalóbb, hogy nem csak mi voltunk hasonló helyzetben.“ Theron Dél-Afrikában nőtt fel egy Johannesburgi farmon a szüleivel. A színésznő szerint apja egy „nagyon beteg“ ember volt, és egy alkoholistával élni „meglehetősen reménytelen helyzet“.

A függő viselkedése teljesen kiszámíthatatlan. Az, hogy egy ilyen helyzetben kell eltöltened az egész életed, jóval több annál, mint ami aznap este történt, mondta a színésznő.

Arról a bizonyos estéről Theron azt mondta, hogy az apja olyan részeg volt, hogy még járni is alig bírt, amikor hazaért egy pisztollyal a kezében. „Anyukámmal az én szobámban voltunk, és mindketten az ajtónak támaszkodtunk belülről, mert megpróbált bejönni. Egy lépést hátratett és háromszor rálőtt az ajtóra. Csodával határos módon egyik golyó sem talált el minket. De önvédelemből az anyukám véget vetett a fenyegetésnek“.

Theron arról beszélt, hogy sokan éltek át olyan családon belüli erőszakot, mint ő, és minél többet beszél erről, annál többen jönnek rá, hogy nincsenek egyedül a hasonló helyzetükkel.

Az Oscar-díjas színésznő azt is elmondta, hogy egyszer egy filmrendező letapogatta, amikor meghallgatásra ment az otthonába. Ráadásul távozáskor még ő kért elnézést a rendezőtől, és emiatt máig mérges magára.

„Sok mindenért hibáztattam magam, hogy nem a megfelelő dolgot mondtam, hogy nem mondtam neki, hogy szálljon le rólam, hogy nem csináltam azt, amiről azt hisszük, mindannyian tennénk egy ilyen helyzetben." Theron új filmje, a Bombshell kapcsán nyilatkozott, ami érinti a szexuális zaklatás témáját is. A film a szexuális visszaélések „szürke zónájával“ foglalkozik, fogalmazott a színésznő, mert „nem mindig fizikai zaklatásról van szó. Nem mindig nemi erőszakról van szó."

(BBC)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.