Clint Eastwood hősei a száguldó vonaton mentik meg a világot

  • Gera Márton
  • 2018. március 18.

Mikrofilm

A lassan 80 éves rendező filmet készített egy terrortámadás megakadályozásáról. Méghozzá a történet eredeti szereplőivel.

Clint Eastwood hiába tapossa már régóta a nyugdíjas éveit, rendíthetetlenül nyomja az ipart, és továbbra is az amerikai hősök érdeklik őt igazán (az Amerikai mesterlövész vagy épp a Sully ékesen bizonyítja ezt). Szokásos vadászterületétől most kicsit keletebbre ment, hogy egy olyan 2015-ös párizsi terrortámadási kísérletről meséljen, amelynek megakadályozásában amerikai fiataloknak is jelentős szerepük volt. A párizsi vonat persze elég csalóka film: azt hinné a néző, hogy minden perce akcióval teli, ám ehelyett inkább élettörténetek mesélésével telik az idő, a három amerikai barát fiatalkorát ismerjük meg, aztán amikor ott vagyunk az események sűrűjében, akkor pár perc alatt vége is mindennek – kár ezért a slendriánságért, mert Eastwood még mindig tudja, hogyan kell adagolni a feszültséget, még ha ezt most csak néhány perc erejéig is mutatja meg.

A PÁRIZSI VONAT (The 15:17 to Paris) – Magyar feliratos előzetes (16)

CLINT EASTWOOD ÚJ FILMJE, A PÁRIZSI VONAT – MÁRCIUS 15-TŐL A MOZIKBAN! 2015 augusztusában a világ döbbenten értesült egy újabb terroristatámadásról. A Párizsból Brüsszelbe tartó expresszvonaton egy állig felfegyverzett terrorista lendült támadásba. Egyszerű és kegyetlen terve volt, de valamit kifelejtett a számításból: hogy az utasok között bátor emberek lehetnek.

Kinek érdemes beülni rá? Aki ötödjére is szereti újranézni bármelyik Clint Eastwood-filmet, és aki a szokásostól kicsit eltérő koncepcióra vágyik.

Clint Eastwood. Itt éppen színészként.

Clint Eastwood. Itt éppen színészként

 

Ahogy Eastwood legutóbbi filmjei, A párizsi vonat is megtörtént eseményeken alapul: 2015 augusztusában az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton a marokkói Ayoub El Khazzan támadást akart végrehajtani, de három amerikai fiatal lélekjelenlétének és a beragadt fegyvernek köszönhetően a támadás meghiúsult. A pátosszal teli történeteket igen kedvelő rendező fogta a három fiatalt, és velük forgatta le a filmjét, ami kétségkívül szokatlan húzás, mert amatőr szereplőkkel nagyjátékfilmet nem minden nap készítenek.

 

 

 

 

 

 

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.