Film

Colette

  • 2019. április 21.

Mikrofilm

Egyre több olyan nő története jelenik meg filmvásznon, akiknek művészi tehetségét használták ki ambiciózus férfiak. Az, hogy Mozartnak lett volna egy még nála is tehetségesebb, de neme miatt elnyomott nővére, merő fikció (René Féret: Nannerl, Mozart nővére), amelyből viszont összetett gondolatmenet és érvényes világkép bontakozik ki. Mary Shelley tényeken alapuló történetében (Haifa al-Manszúr: Mary Shelley) a kihasználás inkább áttételes – a feldolgozás meg óvatos. Margaret Keane festőnőnek viszont küzdenie kell szabadságáért (Tim Burton: Nagy szemek) – a forma itt thriller. A nő művészetét ellopni kész férfi karmaiból kivitelezett szabadulást még ennél is nyomatékosabban tematizálja most a Colette, Wash Westmoreland filmje, amely egy különösebb meglepetést nem tartogató retro biopic. A vidéki lány egy tönkremenés szélén egyensúlyozó svihák kiadó feleségeként keveredik a múlt századelő párizsi művészvilágába, férje cégét megmentendő erotikus ponyvaregényeket ír, ám a szerzőként feltüntetett férfié minden babér – és bevétel. Van honnan menekülnie a saját tehetségének értékére csak későn feleszmélő írónőnek, akit egy leszbikus viszony is segít az öntudatra ébredésben.

Úgy tűnik, a felhasznált konkrétumok arányának növekedésével csak laposodik a mondanivaló. Azt, hogy a későbbiekben nemzeti ikonként tisztelt nagy művész válik az ezúttal is sajnálatosan modoros Keira Knightley játszotta címszereplőből, csak a végén közlik feliratok – holott ebben a fordulatban volna tetten érhető a valódi megszabadulás és felemelkedés.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.