Film

Colette

  • 2019. április 21.

Mikrofilm

Egyre több olyan nő története jelenik meg filmvásznon, akiknek művészi tehetségét használták ki ambiciózus férfiak. Az, hogy Mozartnak lett volna egy még nála is tehetségesebb, de neme miatt elnyomott nővére, merő fikció (René Féret: Nannerl, Mozart nővére), amelyből viszont összetett gondolatmenet és érvényes világkép bontakozik ki. Mary Shelley tényeken alapuló történetében (Haifa al-Manszúr: Mary Shelley) a kihasználás inkább áttételes – a feldolgozás meg óvatos. Margaret Keane festőnőnek viszont küzdenie kell szabadságáért (Tim Burton: Nagy szemek) – a forma itt thriller. A nő művészetét ellopni kész férfi karmaiból kivitelezett szabadulást még ennél is nyomatékosabban tematizálja most a Colette, Wash Westmoreland filmje, amely egy különösebb meglepetést nem tartogató retro biopic. A vidéki lány egy tönkremenés szélén egyensúlyozó svihák kiadó feleségeként keveredik a múlt századelő párizsi művészvilágába, férje cégét megmentendő erotikus ponyvaregényeket ír, ám a szerzőként feltüntetett férfié minden babér – és bevétel. Van honnan menekülnie a saját tehetségének értékére csak későn feleszmélő írónőnek, akit egy leszbikus viszony is segít az öntudatra ébredésben.

Úgy tűnik, a felhasznált konkrétumok arányának növekedésével csak laposodik a mondanivaló. Azt, hogy a későbbiekben nemzeti ikonként tisztelt nagy művész válik az ezúttal is sajnálatosan modoros Keira Knightley játszotta címszereplőből, csak a végén közlik feliratok – holott ebben a fordulatban volna tetten érhető a valódi megszabadulás és felemelkedés.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.