Film

Colette

  • 2019. április 21.

Mikrofilm

Egyre több olyan nő története jelenik meg filmvásznon, akiknek művészi tehetségét használták ki ambiciózus férfiak. Az, hogy Mozartnak lett volna egy még nála is tehetségesebb, de neme miatt elnyomott nővére, merő fikció (René Féret: Nannerl, Mozart nővére), amelyből viszont összetett gondolatmenet és érvényes világkép bontakozik ki. Mary Shelley tényeken alapuló történetében (Haifa al-Manszúr: Mary Shelley) a kihasználás inkább áttételes – a feldolgozás meg óvatos. Margaret Keane festőnőnek viszont küzdenie kell szabadságáért (Tim Burton: Nagy szemek) – a forma itt thriller. A nő művészetét ellopni kész férfi karmaiból kivitelezett szabadulást még ennél is nyomatékosabban tematizálja most a Colette, Wash Westmoreland filmje, amely egy különösebb meglepetést nem tartogató retro biopic. A vidéki lány egy tönkremenés szélén egyensúlyozó svihák kiadó feleségeként keveredik a múlt századelő párizsi művészvilágába, férje cégét megmentendő erotikus ponyvaregényeket ír, ám a szerzőként feltüntetett férfié minden babér – és bevétel. Van honnan menekülnie a saját tehetségének értékére csak későn feleszmélő írónőnek, akit egy leszbikus viszony is segít az öntudatra ébredésben.

Úgy tűnik, a felhasznált konkrétumok arányának növekedésével csak laposodik a mondanivaló. Azt, hogy a későbbiekben nemzeti ikonként tisztelt nagy művész válik az ezúttal is sajnálatosan modoros Keira Knightley játszotta címszereplőből, csak a végén közlik feliratok – holott ebben a fordulatban volna tetten érhető a valódi megszabadulás és felemelkedés.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.